Brit történész: Sokkal szigorúbbnak kellene lennie Magyarországgal az Európai Uniónak

Szólásszabadság című könyve magyar kiadásának bemutatója miatt érkezett Budapestre nemrég Timothy Garton Ash brit történész és publicista. A Népszavának adott interjújában „valódi fasisztának”  nevezte Vlagyimir Putyin orosz elnököt, aki szerinte még veszélyesebbé válhat, ha sarokba szorítják.

Úgy látja, a nagy autoriter országokban, így Kínában, Oroszországban és Törökországban is jelentősen romlott a szólásszabadság helyzete. Példaként említette, hogy ezekben országokban újságírókat tartóztatnak le vagy éppen ölnek meg.

A puha tekintélyelvűnek vagy hibridnek nevezett országokban, mint például Magyarországon, a korlátozás mindenféle finomabb módját alkalmazták a demokráciához szükséges szólásszabadság vonatkozásában – fejtette ki Timothy Garton Ash.

Pozitívumként emelte ki azt, hogy  Európa és az Egyesült Államok is felismerte, az  óriás internetes platformokat (Facebook, Google, Twitter) szabályozni kell a magánélet, a gyűlöletbeszéd, az erőszakra való felbujtás, sőt a demokráciához szükséges szólásszabadság tekintetében is. Szerinte az is jó hír,

hogy kezdjük kitalálni az internetes újságírás üzleti modelljét. Kiderült, hogy az emberek hajlandóak fizetni az ott megjelenő hírekért és véleményekért. Tudom, hogy ez Magyarországon is működik néhány online platformmal, ami fantasztikus hír, és a The Guardian is, amelynek rendszeres cikkírója vagyok, mára jelentős mértékben előfizetésekből tartja fenn magát.

Az ukrán–orosz konfliktussal összefüggésben a közvetlen veszélyt Timothy Garton Ash abban látja, hogy a sarokba szorított Putyin „még szélsőségesebb nacionalistává” válik. Álláspontja szerint ezekben a napokban már megfigyelhető, hogy az orosz hadsereg cirkálórakétákkal szór meg parkokat, mert vesztésre áll a hadszíntéren. 

Timothy Garton Ash azt is hozzátette:

Arról is beszélt, hogy Putyin után 10-15 évvel egy felegyenesedő Oroszország rajzolódik ki, amely meghallja saját társadalmának hangját, jövőjét pedig szerinte az Európához fűződő viszonyának javításában fogja látni, nem pedig Kína egy kisebb partnereként.

A Magyarországgal szemben nyomásgyakorlásként alkalmazott uniós jogállamisági feltételrendszert időszerűnek tartja, ahogy azt is, hogy az EU összekapcsolja a pénzét az általa vallott értékekkel.

Timothy Garton Ash szerint Magyarországon és Lengyelországban valójában azt történt, hogy a kormányok a tagságból fakadó pénzt elfogadták, „az értékeket viszont semmibe vették”. Úgy látja, most először van valamiféle mechanizmus, ami ezt az összekapcsolást lehetővé teszi.

Azt szeretném, hogy az EU sokkal szigorúbb legyen e tekintetben. Különösen pedig azt, hogy megértse, a jogállamiság fogalma az állam egészének működésére vonatkozik, nem csupán az uniós pénzek felhasználásában tapasztalható korrupció kérdésére. Szerintem azonban Brüsszel a jelen helyzetben úgy fogja érezni, minden kormányfőre szüksége van a fedélzeten, hogy megőrizze az egységet a szankciók ügyében. Úgyhogy feltehetően az uniós támogatások egy részét visszatartják, vagy nagyon szigorú feltételekhez kötik a kifizetését, más részét viszont felszabadítják, ami egy szerencsétlen kompromisszum

– fogalmazott Timothy Garton Ash a Népszavának. 

(Borítókép: Timothy Garton Ash. Fotó:  Florian Ebener / Getty Images)