Megfontolja a kormány a reklámadó felfüggesztési időszakának kiterjesztését

A Magyar Reklámszövetség (MRSZ) azzal a kéréssel fordult a kormányhoz, hogy hosszabbítsa meg a reklámadó január 1-jéig tartó felfüggesztését a kialakult gazdasági válság miatt – tájékoztatta a szövetség kedden az MTI-t. A miniszterelnöknek eljuttatott levélben és a Miniszterelnöki Kabinetirodával folytatott egyeztetéseken az MRSZ a már korábban is közzétett érveit hangsúlyozta.

Hozzáteszik, a reklám- és médiaipar érti, hogy a magyar költségvetés nehéz helyzetben van, de a szakma egyhangú véleménye szerint a reklámadó visszavezetése a gazdasági stabilizáció és a növekedés ellen hat. Szerintük az adónem a jelenlegi súlyos energiaválsággal terhelt, erősen gyengülő makrogazdasági környezetben megroppanthatja az amúgy is csökkenő teljesítményt felmutató reklámipart. 

Felhívták a figyelmet arra, hogy a jelentősen növekvő költségek, az elszabaduló infláció és a bizonytalan piaci kilátások a hirdetési büdzsék csökkenését eredményezik – zsugorítva a reklám- és médiaipar megadóztatható árbevételeit, nagyon sok piaci szereplő profitabilitását negatívba taszítva.

Emlékeztettek arra, hogy a 2021-es hazai médiatorta mérete reálértéken még mindig nem érte el a járvány előtti, 2019-es szintet, 0,2 százalékkal csökkent ahhoz viszonyítva. A reklámipar multiplikátorként erősíti a gazdaságot, az iparág reklámadóval való terhelése kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re – írták.

Döntött a kormány, reagált az MRSZ

Egy korábbi tanulmányuk alapján – amelynek egy részét a mai napon megjelent közleményben is felidéztek – minden, reklámra elköltött egy forint tíz forinttal növeli a magyar gazdaság teljesítményét, emellett további érveket is megfogalmaztak.

• A reklámszektorban nincs extraprofit, ezért itt nem releváns a kormány érvelése.
• A 2021-es hazai médiatorta mérete nominális értéken a Covid-válság miatt még mindig nem érte el a 2019-es szintet.
• A gyengülő gazdasági környezetben és az új vállalati különadók mellett bejelentett reklámadó a hazai médiaszereplők profitabilitását negatívba taszíthatja, mivel a cégek várhatóan a hirdetési büdzsé visszavágásával reagálnak a terhekre.

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter május 26-án, egy csütörtöki Kormányinfón jelentette be, hogy a több szektort érintő extraprofitadó bevezetése mellett 2023. január 1-jétől visszatér a reklámadó, amitől 15 milliárd forintnyi bevételt remélnek. A médiumoknak már nyolc éve is jelentős terhet jelentett az adónem bevezetése, több mint száz médium tiltakozott a rendelet ellen, amely nem csak bevételkiesést, elbocsátásokat is vont maga után.

A Magyar Reklámszövetség és társszövetségei egy nappal később, május 27-én úgy reagáltak a hírre, hogy a reklámadó káros a teljes magyar gazdaságra, nem támogatják a visszavezetését. A szervezet úgy fogalmazott, hogy a gyengülő makrogazdasági környezet és a bejelentett vállalati, szektoriális különadók már önmagukban rontják a reklámipar teljesítményét, szerintük a a reklámipar erősíti a gazdaságot, visszafogása kontraproduktívan hat a gazdasági stabilizációra, a gazdasági fejlődésre és a GDP-re.

„Nem a reklámadó léte vagy nem léte jelenti az alapvető problémát, hanem hogy miként lehet arányos módon bevezetni” – ezt már a TV2 elnöke és az Indamedia Csoport társtulajdonosa, Vaszily Miklós mondta egy lapinterjúban június végén. Vaszily Miklós akkor úgy fogalmazott: fontosnak tartaná bevonni a közteherviselésbe a nagy globális techcégeket, mint a Facebook vagy a Google.