Zsidó kultúrházzá alakítják a volt MSZMP-székházat Józsefvárosban
További Belföld cikkek
- Politikatörténeti pillanat volt Menczer Tamás és Magyar Péter találkozása?
- Nemi erőszak és gumibotozás a tiszalöki börtönben – jelentést tett közzé az Európa Tanács
- 2053-ig minden titkosítottak a Védelmi Beszerzési Ügynökség hekkertámadásáról
- Tűz ütött ki egy gödöllői házban és egy soproni lakásban
- Felmondott a Kutyapárt hegyvidéki képviselője a privát munkahelyén a vagyonnyilatkozata miatt
Az épület 1971 tavaszán nyílt meg és a rendszerváltás után különféle pártok és szervezetek használták: a Munkáspárt, a KDNP, a MIÉP, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Párt, illetve a Baloldali Front. A 24.hu szerint Szőcs István – a Securitate volt besúgója – által alapított Szabó Dezső Emléktársaság, a Raoul Wallenberg Egyesület, illetve az Ezredév irodalmi folyóirat szerkesztősége is beköltözött egy időre.
Az ezredfordulótól kezdve a Magyar Történelmi Őstudományi Akadémia tartott előadásokat a házban, valamint a 2000-es Szittya Világtalálkozót is ott tartották.
2014 telén az Orbán-kormány egyik költségvetési döntésének köszönhetően az irodaház ingyen átkerült az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséghez (EMIH), ami 2016-ban, a Munkáspárt kiköltözése után vette birtokba az épületet.
A falak között ma több, a hitközséghez kötődő vállalkozás és szervezet működik – köztük a Dohány utcai Kóser Piac mögötti cég, a Rabbiház Kft., a Tett és Védelem Alapítvány, az antiszemita gyűlöletcselekményeket figyelő Brüsszel Intézet, a Firgun Alapítvány, valamint az Izraelt vezető jobbközép Likud magyarországi leágazása is működik. Az ingatlanra 800 milliós ciprusi offshore jelzálog került, amire Nógrádi Bálint, az EMIH gazdasági vezetője szerint azért volt szükség, hogy egy magánszférából származó kölcsönhöz ingatlanfedezetet nyújthassanak, azaz egy államtól kapott ingatlant használtak a magántőke bevonására.
Kollégium és kulturális központ
A felújítást a tervek szerint ezek a lépések alkotják:
- megtisztítják a homlokzatot, a régi fa nyílászárókat új, szintén fából készült ablakokra cserélik, majd elvégzik a szükséges gépészeti felújításokat,
- a megmozgatott homlokzat éleire perforált rézburkolatot helyeznek,
- a földszinti betonpaneleket üvegportálra cserélik,
- a négyszáz fős központi színházterem két oldalára előteret, kiállítóteret, illetve díszletraktárat költöztetnek,
- a második emeleten ülő belső udvaron négy, 80 centiméter magas rézfalú magas ágyást hoznak létre, amikben az izraeli kultúrára jellemző, de a magyar viszonyok közt is megélni képes növényfajok kapnak helyet, felette pedig függesztett galériák lesznek,
- a harmadik emeletre próbaterem és rendezvényterem kerül,
- efelett könyvtárat nyitnak,
- az ötödiken rendezvény-, ének- és zenetermet alakítanak ki,
- a hatodikon pedig oktatási és kiállítóteret nyitnak.
A belső udvart üvegtető borítja, a tetőszinten skybart létesítenek, amelyet nyitott és fedett tetőterasz venne körül. Jobb megközelíthetőségért kiveszik a földszinti betonpaneleket, így a mészkő burkolat fényesebben ragyoghat az előcsarnokban. A tervek leadása óta egyelőre nem kapott engedélyt az építési projekt, viszont a terv szerint egy színházterem, míg a Vajdahunyad utca felé néző zsidó étterem 2024-ben nyitna ki.
Az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség (EMIH) először előbb kollégiumot létesített volna, aztán jött egy komplex kulturális központ terve, melyek együtt működnének. A projektet az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2019-ben közel kétmilliárd forintos rendkívüli támogatással is megpróbálta elősegíteni.
(Borítókép: Huszti István / Index)