Csontritkulás: harmincéves korig lehet a legtöbbet tenni ellene

A csontritkulás olyan anyagcsere-betegség, amelynél felbomlik a csontokat építő és lebontó folyamatok egyensúlya. A csontsűrűség csökken, összetételük, szerkezeti felépítésük is romlik, lyukacsosabbá válik, ezzel szilárdságuk gyengül, a kalciumhiány következtében elvékonyodnak, ennek következtében fokozottan törékennyé válnak. 

Évente nagyjából 120 ezer csonttörés következik be Magyarországon, ezen belül csaknem 20 ezer a combnyaktörések száma, 25 ezer csukló-, 30 ezer csigolyatörést tartanak számon. Holott a csontállomány megfelelő sűrűsége mellett az időskori baleseti törések nagy része elkerülhető lenne.

A Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság elnöke, Takács István az Indexnek úgy fogalmazott, hogy

„Magyarországon nagyjából 700-900 ezer ember lehet érintett, mivel a betegség kialakulására egyre nagyobb a hajlam a kor előrehaladtával, ezért elöregedő társadalmunkban az esetszámok is nőnek. Miután a 2004 és 2011 közötti időszakban egyre hatékonyabb, csontritkulás elleni gyógyszerek jelentek meg, megnéztük, hogy hogyan változott a törések száma, akkor 140-150 ezer kezelt beteg volt, a terápia hatására 40-50-20 százalékkal csökkent a törések száma töréstípustól függően. Sajnos jelenleg ettől távolabb vagyunk, mivel nagyjából 70 ezer beteget kezelünk napjainkban, ennek főként az az oka, hogy nem jelentkeznek szűrésre, és sok olyan páciens abbahagyja a gyógyszerszedést, akinél kiderül, hogy csontritkulásban szenved” – ismertette a MOOT elnöke.

Online, de a háziorvos is felmérheti a kockázatot

„Létezik egy nemzetközileg validált, töréskockázati felmérő FRAX-program, aminek a kitöltése pár percet vesz igénybe, és abból meg lehet mondani, hogy a következő tíz évben hány százalék esélye van valakinek arra, hogy eltörjön a csontja. Ha a teszt azt mutatja ki, hogy 20 százaléknál nagyobb esélye van arra, hogy eltörjön a csigolyája, vagy 3 százaléknál nagyobb az esélye annak, hogy csípőtáji törése legyen, érdemes mielőbb orvoshoz fordulni a további szakszerű szűrés érdekében” – hívta fel a figyelmet Takács István, aki hozzátette, hogy a nőknél menopauza felett mindenképp ajánlott megnézetni a csontok állapotát.

A háziorvosnál a kockázatfelmérés a családi előzmények kikérdezésével és az életmódra utaló kérdésekkel kezdődik, ugyanis nemcsak örökölhető a hajlam, bizonyos életmódbeli tényezők fokozzák is a csontritkulás kialakulásának esélyét. „A következő lépés az ODM-mérés, a csontsűrűség műszeres vizsgálata, az időskori magasság csökkenése szintén csonttömegveszteségre utal. Majd a vérvételből és a reumatológiai műszeres vizsgálat után a csontok állapotáról pontosabb képet kapunk” – folytatta. A szakorvos kiemelte, hogy azért is fontos az idejében történő szűrővizsgálat, mert később súlyos következményei lehetnek a fokozott csontritkulásnak. „A csípőtáji törötteknek az egyharmada nem éli túl az elkövetkezendő egy évet, 70 százalékuk mozgása pedig akadályozott lesz, tolókocsiba kényszerül, vagy járását segítő mankót, botot lesz kénytelen használni járáskor, gyakorlatilag rokkanttá válik” – hangsúlyozta Takács István. 

A megelőzésre már gyerekkorban figyelni kell

„Már gyerekkorban elkezd kialakulni a csúcscsonttömeg. A 20-as évek derekára éri el a maximális csontmennyiséget, amiből aztán fiziológiailag is elkezd veszíteni, ami bizonyos ponton felgyorsul, a nőknél a menopauza után az ösztrogén csökkenése miatt, a férfiaknál 70 év felett nemihormon-hiány kialakulása miatt. Nem mindegy, hogy a harmincas éveinkig mekkora csontállományt halmozunk fel, helyes életmóddal időskorra is megfelelő tartalékot képezhetünk. A csontritkulás megelőzésére már gyerekkortól fontos a bőséges kalciumbevitel és a csontokba épülését támogató D-vitamin. A tejtermékek rendszeres fogyasztásával, gyerekeknél napi egy pohár tej vagy 10 dkg sajt elegendő a napi 600–1000 milligramm kalcium biztosítására. A szabadban töltött idő elősegíti a D-vitamin termelődését, azonban Magyarországon október végétől március végéig az alacsonyabb UV-B sugárzás miatt nem tud a szervezet előállítani, ezért ebben az időszakban mindenkinek pótolni kell. Felnőtteknek napi 2000 nemzetközi egység D-vitamin ajánlott, gyerekeknek a súlyukhoz igazítva 600–1000 egység között.

A rostbevitel ugyan egészséges, de azt érdemes szem előtt tartani, hogy túlzott mértékben a kalcium felszívódását gátolja, ugyanis a rostok képesek megkötni, így a kalciummal együtt ürülnek ki a szervezetből” – részletezte a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság elnöke. Hozzáfűzte: a rendszeres mozgás fiatalkorban a csontsűrűség növeléséhez is hozzájárul, számos jótékony élettani hatása mellett. Ez gyakorlatilag bármilyen, legalább heti három alkalommal, minimum 30 percig alkalmazott mozgásforma lehet. A szakember azt tanácsolta, hogy még időskorban se hagyjunk fel a sporttal, csak az intenzitását mérsékeljük fizikai állapotunknak megfelelően. „A futás helyett később a kocogás vagy a séta is jó alternatíva lehet, az úszás csökkentett tempóban szintén jótékony, de akár még a heti gyógytorna is sokat segít a csontok épségének megőrzésében” – fejtette ki.

Életmódbeli rizikótényezők

„A dohányzás, a túlzott (napi 2 pohárnál több) mértékű alkoholfogyasztás a csontképződést is károsítja. Bizonyos gyógyszerek, például a gyulladáscsökkentő, glükokortikoid nevű szteroid hatással van a csontokra, főleg ha valaki legalább három hónapig napi 5 mg feletti mennyiségben kapta. Az adott mellékhatást a kezelőorvos mindig figyelembe veszi a terápia alatt” – mondta el a MOOT elnöke, aki arról is beszélt, hogy 65 év felett a soványság is rizikófaktor lehet a csonttörések szempontjából. „Idős embereknél, akiknek a BMI-je a normál tartomány alsó harmadában van, ha elesnek, a csontjukat elég kevés lágy szövet védi. Másrészt a rosszul tápláltság kevesebb kalciumbevitellel is jár, ami befolyásolja a csontok állapotát” – magyarázta.

Egy másik hajlamosító tényező a depresszió, a szakorvos elmondta, hogy ez a rosszul működő szerotoninrendszerrel van összefüggésben, ami miatt a csontok sűrűsége is csökkenhet. „Emellett bizonyos élettani folyamatok miatt nehezebb fenntartani ebben az állapotban az egészséges életmódot, elég, ha csak arra gondolunk, hogy egy depressziós betegnek alig van kedve kimozdulni, tehát máris két jótékony tényezőtől, a D-vitamin napfény általi termelődésétől és a mozgástól fosztja meg magát. A neurológia-gyógyszerek pedig kiválthatnak szédülést, ami miatt megnövekszik az esések esélye” – fogalmazott Takács István. 

Néma járvány

„Magyarország csonttörés szempontjából magas kockázatú országnak számít, aminek elsősorban genetikai és életmódbeli okai vannak, a szenvedélybetegségekben és az elhízásban is élen járunk Európában. Minél északabbra helyezkedik el egy ország, annál nagyobb a rizikó a csontritkulás kialakulására, a déli, aktívabb társadalmakban ez sokkal kisebb probléma” – emelte ki a szakorvos, aki szerint emiatt sem szabad megfeledkezni a csontritkulás mértékének szűréséről. 

„A menopauza környékén érdemes a nőknek megnézetni, hogy honnan indul a csontmennyiség, a férfiaknál olyan 60-65 év körül, ha valakinek anyai ágon volt csontritkulásos törése, hajlamosabb lehet rá, vagy amikor kis energiától is eltörik a csont, ami leggyakrabban az alkarnál, csigolyáknál, csípőtájon következhet be. Emellett az első csonttörés jelzi előre leginkább a következőt, ugyanis addig nem jár tünetekkel, fájdalommal” – zárta a Magyar Osteológiai és Osteoarthrológiai Társaság elnöke. Éppen ezért szokták néma járványnak nevezni, az elöregedő társadalmunk megnövekedett esetszámaira és a panaszmentességére utalva. A 60–70 éves korcsoport harmadát, a 80 évesek kétharmadát érinti a csontritkulás világszerte. „Európában 2000-ben 3,1 millióra becsülték az új oszteoporotikus törések számát, és 2050-re a csípőtáji törések száma az Európai Unióban várhatóan 135 százalékkal nő” – áll a MOOT friss jelentésében. 

(Borítókép: Pascal Deloche / Godong / Universal Images Group / Getty Images)