Mit csináltak Berlinben magyar ellenzéki politikusok?

Az Európai Szocialisták Pártjának 32 teljes jogú, 14 társult, valamint 14 megfigyelő státuszú párt a tagja. Berlini kongresszusokon a PES elnökévé Stefan Löfvent, Svédország volt miniszterelnökét választották.

A Demokratikus Koalíció delegációja is jelen volt az Európai Szocialisták Pártjának kongresszusán, ahol Dobrev Klára többek között Olaf Scholzcal találkozott. Az árnyék-miniszterelnök így számolt be a német kancellárral történt egyeztetéséről: „Berlinben Olaf Scholz német kancellárral találkoztam és a felfüggesztett európai uniós forrásokról beszéltünk. Azt mondta, hogy jogállamisággal, korrupcióellenes küzdelemmel kapcsolatban nem fog kompromisszumokat kötni. Számára nem lesz elég annyi, hogy a magyar kormány korrupcióellenesnek beállított jogszabályokat visz át a Parlamenten. Csak akkor támogatja az uniós források megindítását, ha a magyar kormány valódi eredményeket tud elérni a jogállamiság helyreállítása és a korrupció megfékezése terén. A gyakorlatban, és nem csak papíron.”

Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője, az árnyékkormány külügyminisztere az Index kérdésére összegezte:

A DK szempontjából azért is volt fontos a kongresszus, mert már kilenc éve tagjai vagyunk az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták frakciójának, a kongresszus előtt pedig benyújtottuk jelentkezésünket az európai pártcsaládhoz is. A legfontosabb történése volt a hétvégének, hogy Dobrev Klára egy szervezett találkozó keretein belül Olaf Scholz német kancellárral tárgyalt, valamint több miniszterelnökkel, miniszterrel is volt lehetőség beszélgetni. Én is számos meghatározó beszélgetésen vagyok túl, az árnyékkormány külügyminisztereként elengedhetetlennek tartom, hogy újraépítsük azokat a kapcsolatokat, melyeket Orbán Viktor az elmúlt tizenkét évben lenullázott.

A Demokratikus Koalíció mostantól a PES-szabályok szerint egy évig társult tagja az Európai Szocialisták Pártjának, ezen időszak letelte után válhatnak teljes jogú tagokká.

Rónai Sándor az uniós forrásokkal összefüggésben lapunknak elmondta, hogy az S&D frakció nem bízik a magyar miniszterelnökben, „mert azt látták az elmúlt tizenkét évben, ha uniós pénz érkezik Magyarországra, az direkt módon Orbán Viktor oligarcháihoz, barátaihoz kerül. Ezt a hibát nem szeretnék még egyszer elkövetni.” Az EP-képviselő aláhúzta: széles konszenzus van abban, hogy az uniós támogatások ne automatikusan, hanem csak megfelelő garanciák mellett járjanak a tagállamoknak.

Az árnyék-külügyminiszter megjegyezte, hogy 27-ből 25 tagállam megfelelő garanciákat nyújt, Lengyelország és Magyarország a kivétel.

Gyakorlatilag mindegy, hogy melyik tagállamot vagy pártcsaládot kérdezzük, mindenki szívesen odaadná Magyarországnak az uniós forrásokat, a megfelelő garanciákhoz viszont mindenki ragaszkodik. A tárgyalás hosszú ideje zajlik, de a döntéshozók között továbbra is vannak olyanok, akik szkeptikusak

– fejtette ki Rónai Sándor, hozzátéve: bár nem kötelező csatlakozni az Európai Ügyészséghez, de vannak olyan hangok, amelyek a „rendszerszintű korrupció” miatt Magyarország belépését tudnák elfogadni garanciaként.

A Demokratikus Koalíció nem tartja megfelelő garanciának a kormány által az uniós pénzekről szóló megállapodás érdekében benyújtott törvénymódosításokat, amelyek egy részét már el is fogadta az Országgyűlés. Az EP-képviselő ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy „egyedüliként nem szavaztuk meg ezeket, mert szemfényvesztésről, kamuról van szó, a DK pedig nem fog biodíszletet biztosítani ahhoz, hogy Orbán Viktor valódiként adhassa el a korrupcióellenes hatóságot. Ez egy látszatintézkedés, és ha nem is az első vonalból, de a Fideszhez lojális tagjai lesznek a szervezetnek, így semmi garancia nincs arra, hogy valóban elvégzik a korrupcióellenes munkát.”

Kunhalmi Ágnes: Az MSZP lobbizik az uniós pénzekért

Az MSZP delegációja Kunhalmi Ágnes és Tóth Bertalan társelnökök vezetésével vett részt a berlini kongresszuson. Itt találkoztak és egyeztettek többek között Olaf Scholz német kancellárral, Pedro Sánchez spanyol és Sanna Marin finn kormányfővel, valamint osztrák, német, szlovén, cseh és lengyel testvérpártok vezetőivel.

Kunhalmi Ágnes egy közös fotót is posztolt a német kancellárral, az MSZP társelnökénél arról érdeklődtünk, hogy mit mondott Olaf Scholznak.

Jeleztem, hogy fontos Európa erejének megtartása, valamint egyensúlyának megőrzése a nagyhatalmakkal szemben. A kancellár egyetértett ezzel. Támogatom azt az elképzelést is, hogy az Európai Uniónak egy gyors reagálású alakulatot, valamint saját hadsereget is létre kell hoznia. A pártelnökökkel folytatott kétoldalú tárgyalásokon azt is leszögeztük, az MSZP abban érdekelt, hogy megérkezzenek Magyarországra az uniós források. Nagy szüksége van az országnak erre a pénzre, ugyanakkor látni kell, teljesen jogos az európai vezetők aggodalma azzal kapcsolatban, hogy a pénz nem oda kerül, ahova az Európai Unió szánja

– részletezte lapunk kérdésére az MSZP politikusa, példaként hozva, hogy az elmúlt tizenkét évben uniós forrásokból lett volna lehetőség a lakóházak, panelek és a Kádár-kockák szigetelésére, fűtés-korszerűsítésére, „2010 előtt ez az egyik sikeres MSZP-s kormányzati program volt, de a Fidesz eltérítette az emberektől ezen forrásokat”.

Az MSZP társelnöke – akit szombaton újra megválaszthatnak erre a tisztségre –, hangsúlyozta: lobbiznak az uniós pénzekért, és az Országgyűlésben tartózkodtak, amikor az Európai Bizottsággal történő megegyezés érdekében benyújtott javaslatokról szavaztak, „én azt mondtam, hogy magyar képviselő nem szavazhat az uniós források ellen, ugyanakkor a kormány felelőssége és lehetősége is a pénzek maradéktalan lehívása. Ráadásul nem tudjuk, hogy a végén a Bizottság miben egyezik meg a kormánnyal.” A parlamenti pártok közül egyébként egyedül a Demokratikus Koalíció szavazott nemmel.

Kunhalmi Ágnes kitért arra is, hogy az MSZP majd húsz éve tagja a PES-nek, és Magyarországról továbbra is az egyetlen, szavazati joggal rendelkező tagpárt. Gurmai Zitát, az MSZP frakcióvezető-helyettesét hetedjére választották a PES nőszervezete elnökének.

Az előző héten Olaf Scholz Berlinben fogadta Orbán Viktort, a találkozóról itt írtunk bővebben.

(Borítókép: Dobrev Klára / Facebook)