2024. június 18. 18:00
Törökország
Georgia
BVB Stadion Dortmund I. forduló
2024. június 18. 21:00
Portugália
Csehország

Rendkívüli lépések: a kormány gyárakat és vállalkozásokat ment

DSC7498
2022.10.22. 14:06 Módosítva: 2022.10.22. 14:46
A megszokott csütörtöki időponttól eltérően ezúttal szombat délelőtt tartották meg a Kormányinfót Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn kívül Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter jelenlétében. A kormány a jegybankkal összehangoltan folytatja az árstopokat, ennek megfelelően az MKIK kérésére a kamatstopot kiterjesztik a kkv-hitelekre, meghosszabbítják a Széchenyi Kártya hitelprogramot, és gyármentő programot hirdetnek. A kabinet átdolgozza a bankadót is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter három intézkedést ismertetett szombat délelőtt: 

  1. az MKIK kérésére a kamatstopot kiterjesztik a kkv-hitelekre,
  2. meghosszabbítják a Széchenyi Kártya hitelprogramot,
  3. gyármentő programot hirdetnek.

Kiterjesztik a kamatstopot

A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a legfontosabb, hogy az ország elkerülje a recessziót. Az Index kérdésére Nagy Márton azt mondta, hogy az uniós átlaghoz képest a 2-3 százalékos növekedési többlet elvárható, a felzárkózás 2023-ban is megvalósul, „csak sokkal jobb lenne magas növekedés mellett közeledni”.

Az inflációról szólva Nagy Márton a jövő év első felére is magas, de a második fél évre már csökkenő, egy számjegyű pénzromlást vár, összességében 2022-re és 2023-ra is közel azonos átlagot. Amíg az inflációs célt nem éri el a kormány, addig maradnak a szerinte rossz eszköznek számító, de „nem normális időkben” szükséges ársapkák.

A kamatstopot

November 15-től vezetik be, és Jövő év július 1-ig lesz érvényben az intézkedés, 

amelyben mintegy 60 ezer kkv nagyjából 100 ezer hitele érintett. 

A kamatstop referencia-időpontja június 28-a, akkor 7,77 százalék volt a bankközi 3 hónapos kamatláb, ma ez a kamatláb 17,69 százalék.

A fix kamatozású hiteleket nem érinti a mostani intézkedés. A részletszabályokon még dolgozik a kormány – jegyezte meg Nagy Márton. Hozzátette: a forgóeszköz- és beruházási hitelek többnyire a kamatstop alá fognak kerülni, azonban nem szabad megengedni, hogy 20-25 százalékos kamaton pörögjenek a vállalati hitelek.

Nagy Márton a kiterjesztett kamatstopról elmondta: ha az összes változó kamatozású kkv-ra kiterjesztik az intézkedést – ami most a legvalószínűbb –, akkor az egy évben körülbelül 150 milliárd forintot jelent, de fél évről van szó, tehát nagyjából ennek az összegnek a fele érinti a bankrendszert. A miniszter leszögezte, hogy a bankrendszernek a megnövekedett kamatok extraprofitot hoznak. Az extraprofitadó kivetése óta a kamatlábak emelkedtek, ez pluszprofitot generált a bankrendszerben, ezért ezt a terhet a bankrendszer könnyedén el fogja viselni.

Egy kérdésre válaszolva a miniszter az energiatámogatásokról is beszélt. Mint mondta: október 20-tól lehet jelentkezni, eddig csaknem ezer kkv regisztrált. Az idei évben rezsitámogatást adnak, az energiaszámlák 50 százaléknyi növekményét kifizetik, jövő évben beruházási támogatások is jönnek beruházásösztönző kártya formájában, amit csak zöldprogramra lehet felhasználni, az önerőt 15 százalékig fogják finanszírozni a jövő év végéig.

Széchenyi-kártya

Január 1-től június végéig lehet 5 százalékos kamattal felvenni a hiteleket.

A kormány a fix 5 százalékot garantálja.

Nagy Márton azt mondta, hogy aki felveszi a Széchenyi-kártya hitelét, az egy nagyon kedvező kamatlábon teheti majd meg, mert jelenleg a piaci hitel 15-20 százalék. 

A gyármentő program

A programot a Kormányinfó előtt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter ismertette. Eszerint a kormány első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújt a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz. A november 2-án induló gyármentő program célja, hogy a sikerrel pályázó cégek energiahatékonysági fejlesztéseit megsegítsék: Budapesten 30 százalékos, vidéken 45 százalékos támogatásintenzitással.

A támogatásra azok a cégek pályázhatnak, ahol minimum 200 millió forintos fejlesztés keretében bővítik az energiaellátási kapacitást, például napelemeket telepítenek, vagy bármely más módon növelik az energiahatékonyságukat, s ezáltal csökkentik az energiaköltségeiket.

Ezeken dolgozik még a kormány 

Gulyás Gergely közölte: 

2023-ban sem nyúl a kormány a családtámogatási rendszer alapjaihoz,

azt ugyanakkor „megvizsgálják, melyik támogatási forma milyen mértékben járul hozzá a gyermekvállalási kedv javulásához”. Leszögezte: a kormány a családtámogatásokon nem kíván spórolni, az otthonfelújítási támogatás jövőjéről pedig egy hónapon belül döntés születik. 

Egy kérdésre válaszolva a Miniszterelnökséget vezető miniszter a napenergia-feltáplálásról azt mondta, hogy 3000 megawattnyi napenergia kerül jelenleg a magyar állami rendszerbe, 2026-ig további 5000 megawattnyi igényt jeleztek. A miniszter közölte: hétfőn várható a kormányrendelet, amely rögzíti, hogy 

október 31-e után nem fogadnak be több előjegyzést, amíg a hálózatkorszerűsítés nem ad erre lehetőséget. 

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a bankadóról is szólt. Mint mondta: a bankadó részévé teszik a hitelezési aktivitás kérdését: 

Aki hitelez, kevesebb bankadót fizet, aki nem hitelez, az többet.

Erről az elképzelésről jövő héttől egyeztetnek a Bankszövetséggel.

Egy másik kérdésre adott válaszból az is kiderült, hogy a kormány nem tud jelenleg segíteni a Dunaferren, mert a szankciók érintik a vállalatot. A kabinet elsődleges célja a cég megmentése, de ha olyannak kell fizetni érte, akit érint az uniós szankció, akkor ezt a magyar kormány nem teheti meg – jelezte Gulyás Gergely. 

Politikai nyilatkozatok aktuális kérdésekben

Hiteltelen a pedagógus-szakszervezetek pozíciója, mert tavasszal azoknak a baloldali pártoknak kampányoltak, akik Brüsszelben mindent megtesznek, hogy ne legyen forrás a pedagógusbér-emelésre – közölte Gulyás Gergely. A miniszter kiemelte külön Dobrev Klárát, a Demokratikus Koalíció árnyék-miniszterelnökét, aki szerinte a magyar baloldallal együtt azon dolgozik, hogy az ország ne jusson hozzá az uniós pénzekhez, amelyekből a kabinet rendezné a pedagógusok bérét. A miniszter a szakszervezetek követeléseiről szólva azt mondta, hogy ő maga is találkozott a héten a Nemzeti Pedagógus Kar vezetőjével, a szakszervezetekkel pedig a szaktárca egyeztet.

Arra a kérdésre, hogy adott-e a kormány utasítást a tankerületeknek, hogy ne rúgjanak ki több tanárt polgári engedetlenség miatt, Gulyás Gergely megerősítette: nem avatkoztak be a minisztérium és a Klebelsberg Központ döntéseibe. „A mostani kormány alatt bárki tüntethet, tiltakozhat” – tette hozzá.

Nem volt politikai oka Baranyai Gábor uniós energiaügyi nagykövet felmentésének: hónapokkal ezelőtt egyeztetett vele a kormány, hogy váltást szeretne – mondta Gulyás Gergely. „Ebben sokáig korrekt együttműködés volt, azóta viszont nem teljesen értjük, miért teszi a nagykövet úr, amit tesz” – fűzte hozzá a miniszter. 

A nemzeti konzultáció online kitöltésének biztonságáról szólva Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő azt mondta, hogy a kormány felkészült a tömeges támadásokra, folyamatosan fejlesztik az informatikai hátteret, hogy ne tudjon senki se belenyúlni a konzultációkba.

A brüsszeli szankciókat bombaként ábrázoló, nemzeti konzultációs magyar plakátokkal kapcsolatban Szentkirályi Alexandra kérdésre elmondta: a probléma nem a plakátokkal van, hanem a szankciókkal, adekvátnak tartja a plakátok ábrázolásmódját.

Sem a kormányülésen, sem a Fidesz elnökségi ülésén nem merült fel, hogy az Alaptörvény módosításával megszüntessék a közvetlen polgármester-választást – jelentette ki Gulyás Gergely. Hozzátette: sem a főváros, sem más települések esetében nincs tervben ilyen. 

Idén több központi október 23-i ünnepség is lesz, Orbán Viktor Zalaegerszegen, Gulyás Gergely pedig a Műegyetemen mond majd beszédet. A Miniszterelnökséget vezető miniszter arra reagált, hogy miért nem a fővárosban beszél majd a kormányfő az ünnepen. Gulyás Gergely szerint helyes, ha nyolcmillió ember vidéken él, akkor a miniszterelnök megszólalása nem mindig Budapesthez kötődik.

Arra a hírre, miszerint a munkácsi képviselő-testület felszólította a helyi történeti múzeumot, hogy szerelje le a munkácsi várban lévő, turulmadarat ábrázoló szobrot, és cserélje le az ukrán állami címerre, Gulyás Gergely azt mondta: 

a turulszobor elbontása elfogadhatatlan, magyarellenes akció.

Hozzátette: ha Ukrajna célja az, hogy az EU-hoz közeledjen, akkor a kisebbségeket is tiszteletben kell tartania.

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége által közzétett rövid videóról, amelyben kritikával illették a magyar kormányt, Gulyás Gergely úgy fogalmazott: a nagyköveteknek az a feladatuk, hogy a fogadó országgal a legjobb viszonyt alakítsák ki. Abban bíznak, hogy a nagykövet magyarországi tevékenysége ehhez járul hozzá. Szerinte az ilyen kvízek nem közelebb hozzák az Egyesült Államokat és Magyarországot, hanem távolítják.

(Borítókép: Gulyás Gergely és Nagy Márton. Fotó: Kaszás Tamás / Index)