Egyre csak bővül a lakásállomány Magyarországon
További Belföld cikkek
- Uszály ütközött a Margit-híd lábának, több hajóban is kárt tett
- Orbán Viktor: A békéről beszélni Európában olyan volt, mintha ördögöt idéznél
- Kemény üzenetet küldött David Pressmannek lehetséges utódja: Hagyd abba ezt az ostobaságot
- Parázs vita alakult ki Magyar Péter és Fülöp Attila között
- 60 milliós Merci, vagy nincs mit enni? – Anyagi különbségek karácsonykor
Az OTP Ingatlanpont az elmúlt három népszámlálási ciklus adatai alapján megállapította, hogy a növekedés nemcsak időben, hanem térben is egyenetlen volt. A 2022-es, 16. népszámlálás eredményeire még várni kell, de a korábbi felmérések adatai segíthetnek a várható eredmények értelmezésében.
Az eltérő bővülési ütemet az mutatja, hogy 2001 és 2016 között Pest megye látszott az „ígéret földjének”. A lakásállomány-növekedés százalékosan így alakult:
- Pest megyében 20,5 százalékos,
- Győr-Moson-Sopronban 13,3 százalékos,
- Budapesten 8,6 százalékos,
- valamint Fejér megyében 5,4 százalékos volt a növekedés.
Ebben időszakban, vagyis 2001–2016-ig viszont a következő megyékben csökkent a lakásállomány:
- Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 6,3 százalékkal,
- Békésben 5,6 százalékkal,
- Nógrádban 5,5 százalékkal,
- Tolnában 4,1 százalékkal,
- Jász-Nagykun-Szolnok megyében 3,6 százalékkal,
- Heves megyében 2,4 százalékkal
- és Komárom-Esztergom megyében 0,4 százalékkal.
A lakásállomány alakulásában a nagyvárosi vonzerő, a korán elinduló nagy ipari fejlesztések, valamint az agglomerációs kiköltözési hullámok hatásai nyilvánultak meg.
A lakások minőségében nagy változást értünk el
Az egyes lakások belső elrendezésében is komoly változásokat hozott ez a három évtized. A lakások között az egyszobások száma jelentősen, 200 ezerrel csökkent, arányuk 17 százalékról 10,1 százalékra mérséklődött, míg a legalább háromszobás lakások darabszáma 800 ezerrel, aránya 40 százalékról 52 százalék fölé emelkedett. A demográfiai folyamatok mellett a szobák számának növekedése is hozzájárult ahhoz, hogy
1990 és 2022 között a 100 szobára jutó népesség 114-ről 78-ra csökkent.
A statisztika az MTI szerint a lakások minőségére is kitér, korszerűségük hagyományos mérőszámai a folyó vízzel, a fürdőhelyiséggel, illetve a vízöblítéses WC-vel való ellátottság. Míg korábban tízévente 5-10 százalékpontnyit is javult e komfortelemek elterjedtsége, addig 2011 és 2022 között már egyiknél sem haladta meg a javulás a 0,5 százalékpontot. Így jelenleg a lakások 96,9 százalékában van folyó víz, 93,5 százalékában vízöblítéses WC és 93,8 százalékában fürdőszoba.
Az elemzésből kiderült, hogy a jövőben a vezetékes internet, a légkondicionáló, a hőszivattyús, illetve a napkollektoros fűtés, valamint a napelemes áramtermelés válhat lakásminőséget jellemző mutatóvá.