Nagyot drágultak a fogászati kezelések Magyarországon
Az elnök rámutatott, hogy a beszerzési költségek megemelkedtek, az egész világot érintő nyersanyaghiány az egekbe tolta az anyagok és eszközök piaci árait. „Az energiaárak emelkedése mindezek tetejére nehezítette meg az egészségügyi vállalkozások fenntartását” – tette hozzá.
Dr. Linninger Mercedes szerint muszáj különbséget tenni a kis- és nagyvállalkozások, valamint azok között, akik szerződtek a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel (NEAK). Előbbiek ugyanis szerinte képtelenek önerőből megoldani a költségemelkedés kezelését, a szolgáltatások árát az áremelkedéshez kell igazítaniuk, még akkor is, ha tudják, emiatt csökkenhet a forgalmuk.
A szakember hangsúlyozta, hogy a fogászat rendkívül anyagigényes szakma, így tulajdonképpen minden típusú ellátást érint az emelkedés. A fogszabályozásokra kitérve elmondta, a többi közt 3D nyomtatott technológiák anyag- és energiaigényének drágulása biztosan emelni fogja a már így is magas költségeket.
Arra a kérdésre, hogy a magánrendelőkben mekkora drágulás várható, dr. Linninger Mercedes úgy válaszolt, hogy az energiaválság kezdetén, a tél beköszönte előtt nem szeretne jóslatokba bocsátkozni.
Sokan kerülik a fogorvosi rendelőt
A magyarok alapvetően rossz szájhigiénével rendelkeznek a fejlett európai országokhoz képest, a fogorvoshoz fordulási szokások legtöbbször kimerülnek a sürgősségi ellátásban, azon belül is a foghúzásokban, közölte dr. Linninger Mercedes.
Magyarországon csupán 0,35 az éves fogorvosi látogatások száma egy főre vetítve, miközben az EU-átlag egy felett van, a listavezető Hollandiában pedig 2,5 ez az arány. Hazánknál csak Romániában és Cipruson rosszabb a helyzet az Eurostat szerint, írja a 24.hu.
(Borítókép: Pablo Cuadra/Getty Images)