Orbán Viktort a rezsiszámláiról kérdezték a parlamentben, a feleségétől ígért választ

Arató Gergely nyitotta az azonnali kérdések és válaszok óráját. A DK-s politikus átverésről beszélt, kérdése a rezsicsökkentés szabályainak módosításáról szólt.

Orbán Viktor válaszában az Eurostat kutatását említette, amely szerint a 2021 első féléve utáni időszakban a gáz és a villamos energia ára huszonnégy uniós tagállamból huszonháromban drágult, egyedül Magyarország a kivétel. A kormányfő kiemelte: a rezsicsökkentés politikája jó politika, az átlagos fogyasztásig minden családot meg tudnak védeni, a családok többsége a védett kategóriában van.

Arató Gergelynek csalódást okozott a válasz, azt várta, hogy a kormányfő bejelenti, mikortól és mennyivel csökkentik a gáz árát. Az Eurostat statisztikájáról megjegyezte, hogy az 2022 első félévéig számol, tehát nincs benne a rezsicsökkentés későbbi módosítása.

Orbán Viktor ezután újra hangsúlyozta, hogy kitartanak a rezsicsökkentés mellett, így minden magyar család körülbelül 181 ezer forintot kap a támogatott rezsin keresztül. Azzal folytatta, hogy mindig örömmel olvassa fel a szocialista kormány intézkedéseiről szóló listát, Arató Gergely is megszavazta többek között az orvosok és ápolók 13. havi bérének elvételét, a 13. havi nyugdíj elvételét, a fizetős egészségügyet és a tandíjat is.

Miért kerül ennyibe az áram?

Harangozó Tamás volt a következő felszólaló. A szocialista képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy az előre betervezett adóbevételeken felül jelentős pluszbevétel érkezett a költségvetésbe, amelyből uniós források nélkül is finanszírozni lehetne a pedagógusok béremelését. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy a termelési költségek többszöröséért adják a Mátrai Erőműben és Pakson megtermelt áramot a lakosságnak, az önkormányzatok és a kkv-k pedig még náluk is többet fizetnek.

Orbán Viktor a pedagógusbérekről leszögezte: minden többletbevétel a rezsivédelmi alapba megy, majd emlékeztetett a pedagógusok háromszor tíz százalékos béremelésére, és hangsúlyozta: ha Magyarország maradéktalanul megkapja az uniós forrásokat, akkor a következő években ennél magasabb emelés jön – erről korábban Gulyás Gergely is beszélt egy korábbi Kormányinfón. A miniszterelnök világossá tette: ha az ellenzéki képviselők azt akarják, hogy gyorsabban nőjenek a pedagógusbérek, mint évi tíz százalék, akkor álljanak ki Magyarország mellett Brüsszelben.

A kormányfő az áram árát illetően úgy fogalmazott, hogy minél több zöldenergiát használnak, annál drágább, mert ugyanannyi energiát kell tartalékolni arra az esetre, ha a természet megtagadja ezeket az erőforrásokat. Hozzátette: az atomenergia a legolcsóbb előállítási mód.

Mennyi rezsit fizet Orbán Viktor?

Bedő Dávid azzal kezdte felszólalását, hogy a fél ország a következő hónapok rezsiszámlái miatt aggódik.

Mennyi rezsit fizet XII. kerületi villájában, felcsúti házában és hatvanpusztai luxusbirtokán, és mennyibe került ez egy évvel ezelőtt?

– kérdezte a Momentum politikusa Orbán Viktortól.

A feleségem írásban fog válaszolni önnek

– válaszolta a kormányfő.

Bedő Dávid ezt szokásos mellébeszélésnek nevezte. A Momentum politikusa úgy véli, ha bárkit megkérdeznek ebben az országban, pontosan tudja, mennyit fizet. A miniszterelnök válaszában arra emlékeztetett, hogy Magyarországon a törvények szerint a miniszterelnök rezidenciában is élhetne, de ő nem így tesz, „nem ön fizeti a költségeimet, a szállásomat, a lakásomat, magánlakásban lakom a feleségemmel, ahol úgy élek, ahogy akarok”.

Átalakítás vár a Postára

A jobbikos Dudás Róbert a postabezárásokról beszélt, és arról, hogy bevonná a Szerencsejáték Zrt.-t a Magyar Posta támogatásába. Orbán Viktor leszögezte, hogy a Szerencsejáték Zrt. állami vállalat, termel valamennyi profitot, ami a költségvetésbe megy, de a költségvetés deficites. A Posta viszont egy olyan vállalat, amely veszteséges, az uniós szabályok miatt nem támogathatják, át kell alakítani. Ha ez nem történik meg, akkor a szolgáltatások színvonala hanyatlik, és zsugorodik a szolgálati terület.

„Lex megdöglesz”

Szabó Tímea felszólalásában lex megdöglesznek nevezte a szociális törvény módosítását,

ami kimondja, hogy aki szegény, az dögöljön meg.

A Párbeszéd frakcióvezetője szerint az állam kivonul a szociális ellátásból. Kérdése úgy szólt: jól gondolják-e, hogy fizetőssé válhat a kórházi idősgondozás?

Orbán Viktor válaszában arra emlékeztetett, hogy ilyen tervek a Gyurcsány-kormány programjában voltak.

Ha emberekről beszélünk, azt a kifejezést, hogy dögöljön meg, talán mellőzhetnénk

– javasolta a kormányfő Szabó Tímeának, hozzátéve: különösen így van ez akkor, ha ellátásra szorulókról van szó, ezért is visszatetszők az ellenzéki képviselő szavai.

A miniszterelnök közölte azt is, hogy 2010-hez képest a következő évi költségvetésben három és félszer több forrást fordítanak szociális és gyermekvédelmi, gyermekjóléti szolgáltatásokra.

Szabó Tímeát nem érdekli, hogy a miniszterelnöknek mi a visszatetsző, neki az a visszatetsző, hogy most is stadionépítésekre adnak pénzt, és az is visszatetsző, hogy nem kapott választ a kérdésére. Orbán Viktor ezután tisztázta, hogy nem hoztak döntést új stadion építéséről, az atlétikai világbajnokságra készül egy stadion.

Globális multik kontra magyar vállalkozások

Toroczkai László úgy látja, a kormány világossá tette, hogy továbbra is ugyanazt a gazdaságpolitikát szeretné követni, amit az elmúlt 12 évben, és amit korábban a balliberális kormányok követtek, ezzel a globális nagyvállalatoknak kedveznek a magyar dolgozók, vállalkozások helyett. A Mi Hazánk elnöke konkrét példaként a debreceni BMW-gyárat említette, kritikaként említve, hogy termőföldet veszítettek, és szerinte török cég is részt vehet az építkezésben. Az ellenzéki politikus az önkormányzatokról úgy fogalmazott: csődbe mehetnek, és a vállalkozások is a valóságtól elrugaszkodott energiaárakkal találkoznak.

„A kormánypártok úgy látják, hogy az elmúlt tizenkét év gazdaságpolitikája sikeres volt, nem változtatni kell rajta, hanem erősíteni kell” – válaszolta Orbán Viktor, azzal folytatva, hogy egymillió új munkahelyet hoztak létre, a teljes támogatási listából pedig kiderül, hogy többször annyi jutott a költségvetési forrásokból a magyar kkv-knak, mint a multiknak. A multikat a jövőben is támogatni fogják, mert vannak olyan dolgok, amelyeket magyar cégek nem tudnak előállítani, de szükségesek. A vendégmunkásokat illetően közölte, hogy annyi vendégmunkásnak adnak engedélyt, amennyi betöltetlen álláshely van Magyarországon.

Toroczkai László ezt követően – Parragh László szavaira utalva – azt kérdezte a miniszterelnöktől: ki meri-e jelenteni, hogy a versenyképességünk alapja az olcsó munkaerő? A Mi Hazánk vezetője megemlítette: nem csoda, ha munkaerőhiány lesz, mert „a magyarok elmenekülnek Magyarországról”. Orbán Viktor hangsúlyozta, hogy a kormány a képzett munkaerőben, nem az olcsóságban, hanem a minőségben hisz, akik idejönnek, a jól képzett, jó minőségben teljesíteni tudó munkaerő miatt jönnek. A kormányfő azt is elmondta: a helyzet nem jó, de javul, a tendenciák inkább jók a kivándorlás és a visszatérés Magyarországra tekintetében.

Két nagy kihívás

Keresztes László Lóránt két ügyben kérdezte Orbán Viktort. Az egyik az ivóvízellátás helyzete volt. Az LMP-s politikus szerint hosszú évek óta az összeomlás szélén van a víziközmű-szektor, és kikényszerített államosítást lát.

Orbán Viktor válaszában két nagy megoldatlan kihívást nevezett meg, „mindkettő pénz és nem szándék kérdése”. Az egyik a villamosenergia-vezetékrendszer átalakítása, a másik az ivóvíz. Mindkettő sok ezer milliárd forintos projekt, leghamarabb 2024-ben lehet beszélni ezekről a fejlesztésekről, uniós forrásokkal egyszerűbb lesz, ha nem érkeznek meg, akkor a pénzpiacokhoz fordulnak. A kormányfő jelezte, hogy nincs kényszerállamosítás, az állam nem kívánja átvenni kényszer erejével a hálózatot az önkormányzatoktól. Ha átadják, mert nem tudják működtetni, akkor átveszi az állam, ha nem, akkor megtarthatják, de teljes mértékű támogatásra nem tud ígéretet tenni a kormány, közösen kell viselni a terheket.

Keresztes László Lóránt viszontválaszában a szélerőművek telepítését korlátozó szabályozás enyhítéséről kérdezett. Orbán Viktor elárulta, hogy a kormány nem hozott döntést, majd elismételte: a nap- és a szélenergia nem olcsó.

A minimálbérről

A DK-s Kordás László arról érdeklődött, hogy mikor kívánják az európai minimálbérre vonatkozó irányelveket átültetni a magyar jogrendszerbe. Kitért arra is, hogy a magyar minimálbér az EU-ban az egyik legalacsonyabb, és bár arról nincs szó, hogy uniós szinten egységessé válna ezzel a minimálbér összege, de a számítási módot tartalmazza az irányelv.

Orbán Viktor arra emlékeztetett, hogy a baloldali kormányzás idején az átlagbér alacsonyabb volt, mint most a minimálbér, ezért, bár jóindulattal várja és fogadja a javaslatokat, de mértéktartást is lehetne tenni mellé. A miniszterelnök továbbra is annak a híve, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók egyezzenek meg.

A szerdai ülés napirend előtti felszólalásairól szóló összefoglalónkat itt találja.

(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök azonnali kérdésre válaszol az Országgyűlés plenáris ülésén 2022. november 2-án. Mellette Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes. Fotó: Balogh Zoltán / MTI)