A kiberorvoslás hatékonyabbá teszi a daganatos és cukorbetegek terápiáját

A rendezvényt az Óbudai Egyetem rektora, Kovács Levente nyitotta meg, kiemelve az egyetem kibermedicinai kutatások területén betöltött szerepét hazai és nemzetközi kontextusban. Ennek egyik alappillére volt az Európai Kutatási Tanács (ERC) által támogatott, 2021 októberében lezárt Tamed Cancer kutatási projektjük, amelynek a fókuszterülete a matematikai módszerekkel felállított tumormodellezés és személyre szabott terápiaoptimalizálás volt.

„Állatkísérleteken teszteltük a kifejlesztett modelleket és algoritmusokat, amelyek ígéretes eredményeket mutattak, és egy olyan jövő képét vázolják elénk,

amiben a rákos betegek személyre szabottan, kevesebb mellékhatással és nagyobb sikeraránnyal kezelhetők

– mondta a rektor. Hozzáfűzte: sajnálatos módon a daganatos megbetegedések szempontjából Magyarország nemcsak Európában, de a világban is élen jár, ez ellen szeretnének tenni a kibermedicina segítségével, az egyre hatékonyabb terápiák megvalósításával.

A Kiberorvosi Kompetencia Központja 2020 márciusában kezdte meg működését az Óbudai Egyetemen, a konzorcium a daganatterápiák mellett a digitális patológia és a cukorbetegek életét segítő technológiák körében végez különböző fejlesztéseket.

Okoseszközök segíthetik a cukorbetegeket

A cukorbetegséggel kapcsolatos döntéstámogató technológiák fejlesztésében is részt vesznek az Óbudai Egyetem kutatói. Az applikáció az okoseszközök érzékelőiben rejlő lehetőségek kiaknázására épít az MI-algoritmussal, amely a fizikai aktivitás vércukorszintre gyakorlott hatását is figyeli, az információkat pedig egy felhőalapú rendszerbe küldi. 

„A gyakorlatban ez úgy működik, hogy a vércukorszintmérőből beolvasott adatok, a felhasználó által betáplált étkezési napló, a szenzoros pulzusmérő által monitorozott mozgás mennyisége, intenzitása alapján az alkalmazás az inzulinadagolás esedékességére felhívja a figyelmet, meghatározza a dózisfluktuációt” – fejtette ki a KIKOK igazgatója, Galambos Péter. 

Virtuális patológia

A digitális patológia területén egy háromelemű „gyártósort” hoztak létre: a szövettani leleteket egy robotkar segítségével olvassa be a sugárszkenner, az akár több száz rétegfelvételből összeállított minta ezután VR-szemüveg segítségével a virtuális térben 3D-ben vizsgálható. Az egyetem kutatóközpontjának vezetője elmondta, hogy ennek segítségével távolból is nemzetközi orvoscsoportok egyszerre, együtt vizsgálhatják az adott szövetet, aminek az eredményesebb terápiák megtalálása mellett orvostudományi jelentősége is lehet. 

Molnár Béla belgyógyász, gasztroenterológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Sejtanalitikai Laboratóriumának vezetője elmondta, hogy 3DHISTECH vállalata a világ első teljes patológiaimetszet-előkészítő és -kiértékelő automata rendszerét fejleszti ki az Óbudai Egyetemmel együttműködve.

Algoritmusalapú terápiagenerálás

A Kiberorvosi Kompetencia Központ egyik fő célkitűzése a kemoterápiás kezelések egyénre szabása számítógép asszisztált terápiaoptimalizálással és preklinikai állatkísérletekkel. A daganattípusok szerint a kemoterápiás protokoll a laboratóriumi egerek adataira való optimalizálásával a modell segít a kevesebb dózisú, adott egyénnél kisebb mellékhatással járó gyógyszerek megtalálásában, majd a sikeres terápiát adaptálják a betegre.

Kimutatták, hogy az egyedre szabott kezelések átlagosan 70 százalékkal hosszabbítják meg a túlélést a hagyományos terápiával szemben

– részletezte Füredi András, a KIKOK konzorciális partnere, az ELKH Természettudományi Kutatóközpont Enzimológiai Intézet Gyógyszer-rezisztencia kutatócsoportjának tudományos munkatársa. Az eddigi laborkísérleteik alapján a matematikai modellek alkalmazásával az egerek túlélési esélye 80 napról 140 napra nőtt. A rákkutató hozzátette: a kemoterápiák rossz híre ellenére a daganatos betegsék gyógyításában óriási jelentőssége van, amit számos nemzetközi adat támaszt alá.

Szabó István, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal tudományos és nemzetközi elnökhelyettese a Magyar Tudomány Ünnepének óbudai megnyitóján elárulta: az Egyesült Államok legrangosabb műszaki egyeteme, az MIT szakmai tanácsokkal segíti a további orvostechnológiai magyar innovációk fejlesztését.  

Az Óbudai Egyetem részt vesz többek között levegőtisztaság-vizsgáló műszer és egy robottal támogatott gerincsebészeti rendszer kifejlesztésében. A KIKOK a megvalósult projekteket a „spin off” vállalatokon keresztül piacra is viszi, például a koronavírus-járvány alatt fejlesztett, egyszerre 20-50 ember lélegeztetésére alkalmas készülék már humán terápiás engedélyeztetési eljárás előtt áll. Galambos Péter, a KIKOK igazgatója hozzáfűzte: a kiberorvoslás területén szeretnének példát mutatni az orvostechnológiai eszközök fejlesztésének gyakorlati megvalósításában.