Szinte nincs olyan család, baráti társaság, ahol ne lenne legalább egyvalaki, aki valamilyen mentális betegséggel, idegrendszeri zavarral vagy függőséggel küzd. Ez a kötet húsz megrázó igaz történetet tár fel.
MEGVESZEM
Egyre súlyosabb a helyzet, két év, és a lakosság felének nem lesz háziorvosa
További Belföld cikkek
-
Székely János püspök: Az ünnep az egy kincs, és ezt mindenki érzi - A Madách Imre Gimnázium leváltott igazgatója szerint az iskolai mobiltörvény abszolút hungarikum
- Felsővezetéki hiba és több járműhiba is volt a MÁV-nál vasárnap reggel
- 300 milliárd forintért takaríthatja a kórházakat egy cég a következő négy évben
- Készüljön fel, érkezik a havazás Magyarországra!
Az orvostanhallgatók öt százaléka szeretne háziorvos lenni – derül ki egy, négy magyar orvostudományi egyetem negyed- és ötödéves hallgatóival készült felmérésből.
Mint arról beszámoltunk, a Magyar Orvosi Kamara titkára szerint küszöbön áll az egészségügy összeomlása. A szakemberhiányról tanúskodik egy orvostanhallgatókkal készített új kutatás.
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint elkeserítően kevesen lennének háziorvosok a hallgatók közül, ami azt mutatja, hogy a szakmának nincs tekintélye, hiszen a háziorvosokat diszpécsernek tekintik. Ha nem növelik a háziorvosok kompetenciáját, annak a lakosság látja a kárát.
A Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán jelenleg 4000 hallgató tanul, akiknek a pécsi egyetemhez hasonlóan 50 százaléka külföldi. Pécsett 3000, Debrecenben 3400, Szegeden 1200 orvostanhallgató van.
Népszerűtlen szakterületté vált a háziorvoslás, amit a háziorvosi pályát választó orvostanhallgatók alacsony, ötszázalékos aránya mutat. A pécsi, debreceni, szegedi és budapesti egyetem negyed- és ötödéves hallgatói válaszoltak a kutatás kérdéseire. Mohos András egyetemi oktató és háziorvos szerint a vizsgálat arra is rámutat, hogy a diákoknak kevés hiteles információjuk van a pályáról.
A magyar rendszer diszpécsernek tekinti a háziorvosokat
Kunetz Zsombor egészségügyi szakértő szerint a háziorvosi pálya lehetne vonzó, de nem az, mivel a szakmának nincs komoly tekintélye, noha a háziorvos az orvos-beteg találkozás legfontosabb állomása.
Lehetne olyan fejlesztésekkel és olyan tudással felvértezni a háziorvosokat, amely nagyon sok kórházi és szakrendelői megjelenést tudna megelőzni, de sajnos a magyarországi rendszer, beleértve az egészségügyi kormányzatot, a háziorvosokat diszpécsernek vagy pedig egy betegirányítónak tekinti
– vélekedett a szakértő az ATV Híradónak.
A lakosság issza meg a levét a háziorvoshiánynak
Rékassy Balázs orvos, egészségügyi közgazdász aggályosnak tartja, hogy míg Nyugat-Európában a háziorvosok széles szakmai kompetenciával rendelkeznek, itthon meg van kötve a kezük. Kiemelte, hogy a szakma presztízsét és önálló kompetenciáját növelni kell, azt vonzóvá kell tenni, különben a szakemberhiánynak a lakosság látja kárát.
Magyarországon minden tizedik háziorvosi praxis – összesen 687 – üresen áll.
A Nógrád megyei Endrefalván hat éve nem találnak háziorvost. Murányi Zoltán aljegyző közölte, a helyzetet csak helyettesítéssel tudják megoldani.
Ráadásul a helyzetet súlyosbítja, hogy elöregedett a háziorvos-társadalom, mivel az átlagéletkor 59 év. Az orvosok harmada nyugdíjas, másik egyharmaduk öt éven belül megy nyugdíjba. Az Emmi (Emberi Erőforrások Minisztériuma) 2015-ös minisztériumi háttéranyagában közölt becslése szerint 2025-re a lakosság közel felének nem lesz orvosa.
(Borítókép: Vajda János / MTI)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
