Ellenzi a kormány, hogy a magyar jogállamiság új megállapításairól tárgyaljon az Európa-ügyi miniszterek tanácsa

A Magyarországot érintő jogállamisági helyzet az elmúlt években tovább romlott, a demokratikus berendezkedést felváltotta a választási önkényuralom hibrid formája − állapította meg az uniós képviselő-testület. Ezekről a megállapításokról azonban a magyar kormányzati álláspont szerint nem lehet tárgyalni.

November 18-án ismét napirendre kerülhet a magyarországi jogállamiság helyzete az uniós tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácsában. A Népszava értesülése szerint a magyar kormány álláspontját a hetes cikkelyes eljárás keretében zajló meghallgatáson várhatóan Varga Judit igazságügyi miniszter képviseli majd.

A vitában a 2018-as Sargentini-jelentés minden megállapítása terítékre kerülhet, így például az igazságszolgáltatás függetlenségét és a médiaszabadságot érő támadások, a korrupció, a titkos megfigyelések és a diszkrimináció. Az idén szeptemberben elfogadott, négy évvel ezelőtti jelentés felfrissített változata leszögezte, hogy

aZ ELMÚLT IDŐSZAKBAN A HELYZET TOVÁBB ROMLOTT MAGYARORSZÁGON, A DEMOKRATIKUS BERENDEZKEDÉST FELVÁLTOTTA A VÁLASZTÁSI ÖNKÉNYURALOM HIBRID FORMÁJA.

A lap információi szerint a magyar kormány nem ért egyet azzal, hogy a miniszteri tanácsban megnyissák a legújabb parlamenti állásfoglalás megállapításairól is a vitát. A magyar álláspont alapján csak az kerülhet napirendre, ami a hetes cikkelyes eljárást kezdeményező eredeti EP-jelentésben szerepelt.

(Borítókép: Európai Parlament ülése Strasbourgban. Fotó: Thierry Tronnel/Sygma via Getty Images)

Ellenzi a kormány a magyar jogállamiság új megállapításairól szóló brüsszeli vitát

Ehhez a cikkhez ajánljuk