Lyukas tartályokban volt a „feltételesen radioaktív” csurgalékvíz Bátaapátinál

Egy szerződésmódosításból az derült ki, hogy anyaghibásak azok a tartályok, amelyekben „feltételesen radioaktív” csurgalékvizet tartottak. A létesítményt üzemeltető Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. elmondta, hogy a tartályokat naponta vizsgálják, és nem tapasztaltak szivárgást. Hangsúlyozták, hogy a helyiséget úgy alakították ki, hogy az objektumban keletkezett hulladékvíz semmilyen körülmények között nem juthat ki a környezetbe − írta meg az Átlátszó.

A pályázóknak árajánlatot kellett adniuk az épület pincéjében a feltételesen radioaktív csurgalékvizek gyűjtésére szolgáló három darab rozsdamentes tartály és a kapcsolódó csővezetékrendszer átvizsgálására.

Nem várt akadályokba ütköztek

A Duna Center Therm nevű cég neki is állt a munkálatoknak, azonban nem várt akadályokba ütközött, ezért a teljesítés határidejét kitolták. Az erről szóló szerződésmódosítás határozatát nemrég tették közzé az uniós közbeszerzési közlönyben.

Ebből derült ki, mi történt valójában.

A szerződésmódosítás szükségessége olyan körülményekre vezethető vissza, melyek kellő gondossággal eljárva sem voltak előre láthatók a felek számára

– olvasható a leírásban.

A háttérben az indoklás szerint részben a világjárvány és az orosz–ukrán háború okozta anyaghiány áll, másrészt a tartályok átvizsgálása közben felfedezett problémák.

A csurgalékvíz nem juthat a környezetbe

A lap megkeresteBátaapáti független polgármesterét, hogy megtudják, értesítette-e őket a Radioaktív Hulladékokat Kezelő Kft. (RHK) a problémáról. Krachun Szilárd azonban arról tájékoztatott, nem hallott a vizsgálatról vagy annak eredményéről.

A vizsgálat dokumentumaiban az egyik tartályról azt írták, hogy az alábbi hibára utaló indikációkat észlelték: „porozitás a palást alsó körvarratán” és „porozitás a búvónyílás sarokvarratán”. A második tartály belső felületén három elváltozást találtak: két helyen „lyukadás a fenékhosszvarrat mellett”, valamint „lyukadás a palásthosszvarrat mellett”. Míg a harmadik hordón „összeolvadási hiányt” fedeztek fel a C3 jelű csonk varratában.

Az egyenként 12 köbméteres három tartály egy technológiai épület pinceszintjén kialakított, dekontaminálható (azaz sugármentesíthető ) festéssel ellátott betonfalazatú, padlószintjén mintegy 30 centiméter magasságig szintén dekontaminálható, vízzáró, saválló burkolattal ellátott helyiségben van kiépítve. Már az épület tervezésekor kritériumként figyelembe vették, hogy ez a kialakítás biztosítsa az acéltartályokból havária esetén kijutó teljes hulladékvíz-mennyiség visszatartását – közölte az RHK, hangsúlyozva, hogy „a hulladékvíz ezzel a kialakítással nem juthat a környezetbe semmilyen körülmények között”.

(Borítókép: Radioaktív hulladékot tartalmazó betonkonténerek a Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló egyik tárolójában Bátaapátiban 2014. június 16-án. Fotó: Sóki Tamás / MTI)