„A NATO háborúba, az unió nyomorba taszít” – vörös sátrak a Nyugati téren

A Nyugati pályaudvarnál leszállva a villamosról a vörös tetejű sátrak rögtön mutatták, hogy merre találjuk a Munkáspárt gyűlését. A sátrakra kifüggesztett molinón olvasható szöveg a mondanivaló tekintetében is irányba állította az érdeklődőket:

A NATO háborúba, az unió nyomorba taszít! Független Magyarországot!

A vöröst megtörte a munkáspárti sátraktól néhány méternyi távolságra felállított kutyapárti kitelepülés, a maga kék-sárga színeivel, angyalszárnyú kétfarkú kutyájával, „A háborúnak nincs vége, nem adjuk fel! Segítenél a háború miatt menekülőknek?” felirataival.

Még Thürmer Gyula felszólalása előtt beszereztünk egyet a téren osztogatott 25 év árral szemben című könyvéből, amit „lépjünk ki a NATO-ból” felirattal díszítettek.

„A NATO nekünk nem hozott békét”

„Nem elég már zsörtölődni, nem elég csak panaszkodni, nem elég csak követelni a békét, ma már tennünk kell és harcolnunk kell” – jelentette ki a pártelnök, aki ezután felsorolta a jelszavaikat:

Le a háborúval, le az atomháború veszélyével, független Magyarországot, lépjünk ki a NATO-ból, hagyjuk ott az Európai Uniót, le Amerikával, le az USA egyeduralmával, le az inflációval, le a kapitalizmussal!

A pártelnök úgy látja, hogy az Egyesült Államok nem békét akar, hanem az ukrajnai háború folytatását, és abba sem hajlandók belenyugodni az amerikaiak, hogy a világ már nem olyan, amilyennek ők akarják.

Thürmer Gyula szerint nem csak hagyományos háborúról van szó, a NATO és az Egyesült Államok vezetői átléptek egy vörös vonalat, „ma már elképzelhető, reális alternatívának tekintik az atomfegyver bevetését. Azzal a gondolattal játszadoznak, hogy valahol Belaruszban vagy Kelet-Ukrajnában ledobnak egy akármilyen kicsi, de atombombát”. A politikus azzal folytatta, hogy a háború a gazdasági következmények, például az infláció képében itt van Magyarországon is.

A kormány a békéről beszél, de „azt is látjuk, hogy közben egyre közelebb kerülnek a háborúhoz, egyre inkább beleviszik Magyarországot a háború mocsarába”, vélekedett Thürmer Gyula, leszögezve, ha békét akarunk, akkor nem kell pénzt adni sem katonákra, sem fegyverekre. 

„Beszéljünk az ellenzékről is, vajon ők mit csinálnak? Felszólalnak a háború ellen? Arra biztatják a kormányt, hogy küzdjön a békéért? Nem. Az úgynevezett árnyékkormány árnyék-miniszterelnöke, Dobrev Klára Brüsszelben mire hívott fel? Hogy támogassuk a háborút, hogy Magyarország csatlakozzon az ukrajnai erőfeszítésekhez, hogy mi is szállítsunk fegyvereket Ukrajnának, vagyis másszunk bele a háború mocsarába" – szúrt oda a Demokratikus Koalíciónak is a Munkáspárt vezetője.

Thürmer Gyula kitért arra is, hogy „nem mehetünk sem az amerikaiakakal, sem a németekkel", mert mindig rosszul jártunk, ha valamelyik nagyhatalommal szövetkezve Oroszország ellen akartunk háborúzni. Arról is beszélt, hogy „sem az EU-ban, sem a NATO-ban nem tudjuk érvényesíteni az érdekeinket". Ugyanakkor világossá tette, hogy nem Oroszország mellett agitálnak, „nem kell az oroszokat szeretni", megegyezni kell velük, békére és együttműködésre törekedve.

A NATO nekünk nem hozott békét, amióta a NATO tagjai vagyunk, a magyar katonák megjárták Afganisztánt, Irakot és most a magyar vezetés arra büszke, hogy részt veszünk Koszovó megszállásában

– kritizálta a katonai szövetséget Thürmer Gyula, akinek „az amerikai nagykövet pofátlanságából" is elege van, abból, hogy „nap mint nap beavatkozik Magyarország belügyeibe”.

Thürmer Gyula megjegyezte, hogy az Ukrajnából érkezőkre szánt összegeket a magyar emberekre és az infláció leküzdésére is lehetne fordítani, valamint követelte a milliárdosok megadóztatását.

„A Munkáspárt létező tényező”

Thürmer Gyula beszéde után az Index kérdésére úgy fogalmazott, hogy a Munkáspárt létező tényező a magyar politikai életben, országos szervezettségű párt, a városok jelentős részében működnek szervezeteik, és indulnak a választásokon, ami részben annak köszönhető, hogy a választók ajánlásaikkal lehetővé teszik ezt. Azt is látják viszont, hogy az emberek egyelőre nem tőlük várják „a sorsuk megváltását, hanem a nagy pártoktól”.

A politikus elmondta azt is, bárhova megy az országban, tud megyei és városi vezetőkkel találkozni, ami azt jelenti, hogy tiszteletben tartják a Munkáspárt tevékenységét.

Mi egy nemzeti, baloldali ellenzéki párt vagyunk.

Az európai parlamenti választásokon történő indulásra vonatkozó kérdésünkre Thürmer Gyula annyit árult el, hogy ez még a jövő kérdése, de az a tapasztalata, hogy ahány választás, annyival több akadályt állítanak azok, akik meghozzák a választási törvényeket. Úgy véli, ma a parlamentben ülnének, vagy legalábbis annak közelébe jutottak volna, ha nem emelik fel a listaállításhoz szükséges egyéni jelöltek számát, „ez nem volt szép dolog”.

A humanoid robotok érkezésére is figyelmeztettek

A Semleges Magyarországért Alapítvány nevében felszólaló Fehérvári Zsolt többek között a magyar-amerikai katonai szerződések felbontását, az Ukrajnának adott minden támogatás leállítását, a magyar katonák hazahívását a külföldi missziókból, és a NATO-ból történő kilépést követelte. Kovács Istvánné, a Fórum a Békéért felszólalója rögtön az első mondatával leszögezte, hogy nem támogatják Finnország és Svédország NATO-csatlakozását.

Balogh György, aki a Munkáspárt derecskei polgármester-jelöltje volt, arra hívta fel a figyelmet, hogy Elon Musk cége humanoid robotot gyárt, ami képes lehet ellátni az egyszerűbb munkákat, ráadásul „nem megy szabadságra, nem ebédel, nem megy wc-re, nem lustálkodik”, erre pedig senki nincs felkészülve.

Szilágyi Bence Máté egyetemi hallgató arról beszélt, hogy a háború elszenvedői az ártatlan civilek, a szándékukkal ellentétesen besorozottak, a háború árvái és az egzisztenciájukat elveszítő emberek. Felszólalásában úgy fogalmazott, hogy „az ukrajnai háborút a nyugati liberális elit kezdeményezte a 2014-es Majdan téri puccsal”. Az Ásotthalomról érkezett Szabó Szilveszter szerint a sajtó elhallgatja, vagy hiányosan, elferdítve hozza nyilvánosságra a déli határnál tapasztalt migrációs helyzetet.

(Borítókép: Szollár Zsófi / Index)