Nemsokára kiderül, meddig tart a háború miatti veszélyhelyzet

Már érvényes a legutóbbi döntés, miszerint az Alaptörvény a szükségállapot elrendelésére a korábbiaknál több esetkört állapíthat meg, vagyis harminc napra szükségállapot hirdethető ki az alkotmányos rend megdöntésére vagy felforgatására, a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló, illetve az élet- és vagyonbiztonságot tömeges mértékben veszélyeztető súlyos, jogellenes cselekmény esetén is – írja az MTI.

November 1-től a korábbi hat helyett háromra – a hadiállapotra, a szükségállapotra és a veszélyhelyzetre – csökkent a különleges jogrendi helyzetek köre, és egyúttal kikerült az Alaptörvényből a megelőző védelmi helyzet, a terrorveszélyhelyzet és a váratlan támadás, míg a rendkívüli állapot helyére a hadiállapot lépett.

A hétfőn kezdődő háromnapos ülést 13 órakor nyitják a közelmúltban elhunyt Lukáts Miklós (KDNP) volt országgyűlési képviselő megemlékezésével.

Egyszerűsíthetik az állami ingatlanok eladását

A napirend előtti felszólalásokon megszólal Grexa Liliána ukrán nemzetiségi szószóló is, majd a napirend elfogadása után három órán keresztül interpellációk, azonnali kérdések hangzanak el. Bizottsági jelentések és összegző módosító javaslatok vitái is a napirenden szerepelnek.

Tárgyalják az állami vagyonnal való gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében egyes vagyongazdálkodást érintő törvények módosítását, amely egyszerűsítené egyes állami ingatlanok eladását. Az uniós jogharmonizációval indokolják az egyes közlekedési tárgyú törvények módosítását.

Megvitatják a képviselők a 2025-ös Oszakai Világkiállításon történő magyar megjelenés sikeres megvalósításához kapcsolódó rendelkezésekről szóló javaslatot, ennek alapján a projekt irányítója és lebonyolítója a Magyar Turisztikai Ügynökség lehet.

Vita lesz az egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról, amely a nyelvvizsga-kötelezettség eltörlését is tartalmazza.

Napirenden lesz a területi közigazgatás működésével, az ingatlan-nyilvántartással és a területfejlesztéssel összefüggő egyes törvények módosítása, miszerint minden közműszolgáltatónak és elektronikus hírközlési szolgáltatónak kötelező lesz csatlakozni az e-bejelentő rendszerhez.

Nemsokára kiderül, meddig tart a háború miatti veszélyhelyzet

A képviselők tárgyalják a Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosítását, ami a többi között bevezetné a szociális vetítési alap elnevezést az öregségi nyugdíjminimum helyett, továbbá azt is rögzítené a szociális ellátásokról szóló törvényben, hogy mindenki felelős önmagáért, ha pedig valaki nem képes gondoskodni önmagáról, akkor a hozzátartozók, a települési önkormányzatok és végső soron az állam segíti.

Az egyes adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslat elfogadásával tovább egyszerűsödhet az átalányadózás, így 2023. január 1-jétől az átalányadózóknak csak negyedévente kell járulékbevallást benyújtaniuk. Változás lesz az iparűzési adóban is: évente egyszer kellene ezt az adót megfizetni és az adóalap a bevételtől függően sávosan differenciált lesz.

A képviselők megvitatják az 1222-es Aranybulla jelentőségéről és az Aranybulla napjáról szóló törvényjavaslatot, amely április 24-ét jelölné ki a megemlékezésre.

Két igazságügyi törvényjavaslat is szerepel a napirenden: az egyik három hágai egyezményt kihirdető jogszabályon változtatna, a másik egyebek mellett a közjegyzőkre, a hagyatéki eljárásra vonatkozó szabályokat tartalmaz, továbbá uniós jogharmonizációt hajt végre több területen.

A kormány az orosz–ukrán háború miatt továbbra is indokoltnak tartja a veszélyhelyzet fenntartását, ezért november 1-jétől újra kihirdette azt. A szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, illetve humanitárius katasztrófa magyarországi következményeinek elhárításáról és kezeléséről szóló törvényjavaslat felhatalmazná a kormányt, hogy a veszélyhelyzetet meghosszabbíthassa.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, hétfői percről percre frissülő hírfolyamunkat itt olvashatja.

(Borítókép:  Lebombázott épület az ukrán Horenka faluban 2022. november 19-én. Fotó: Gleb Garanich/Reuters)