Az ellátás minősége fogja meghatározni a kórházak finanszírozását

Jenei Zoltán országos kórház-főigazgató a rendezvényen elmondta, hogy a betegek általi visszajelzések az ellátás minőségének javítása érdekében kiemelt fontossággal bírnak majd. „Ez fogja meghatározni az intézmények minősítését, ami jobb szolgáltatás nyújtására fogja bírni a kórházakat. Az erről szóló jelentés várhatóan 2024-ben jelenhet meg” – emelte ki. Arra a kérdésre, hogy nem vonzza ez magával a jobb minősítésű kórházak túlterheltségét, azt válaszolta, hogy kezdetben ez ugyan előfordulhat, de ösztönözni fogja ez a többi intézményt, már csak azért is, mert finanszírozásuk is teljesítményalapú lesz. 

Jenei Zoltán

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója hozzátette, hogy a rendszeren annál is inkább módosítani kell, mivel minden évben nagymértékű adósság keletkezik: ami a szeptemberi 46,2 milliárd forintról 55,1 milliárd forintra nőtt. „Az adósságtöbblet az árfolyammozgásoknak, az inflációs hatásnak tudható be, ugyan minden év végén kiegyenlítjük a hiányt, de arra törekszünk, hogy ne legyen veszteséges az állami alapellátás” – magyarázta.

Jenei Zoltán erre úgy reflektált, hogy a Pénzügyminisztérium elé terjesztenek egy javaslatcsomagot, ami a kiadások csökkentését és a plusz bevételi források lehetőségét tárja fel. A költségvetési javaslatcsomagban foglaltak megvalósítása 2023-ban várható, véleménye szerint már a rá következő évben meglesz ennek az eredménye. 

A pandémia is megnyújtotta a várólistákat

Kiss Zsolt a közegészségügyben tapasztalt, a vizsgálatokra, műtétekre vonatkozó egyre hosszabb várakozási időről elmondta, hogy célkitűzésük a várólisták csökkentése: „Ugyanakkor tudni kell, mindig is számítani kellett némi várakozási idővel a kórházakban”. A pandémia alatt némileg rövidültek a listák, mivel a betegek inkább halasztották a viziteket, beavatkozásokat, amire a korlátozások idején sokszor nem is volt lehetőség. „Volt egy tízhavi elmaradásunk e tekintetben, míg a járvány előtt 23-24 ezren voltak a rendszerben, most 44-45 ezer körül van az ellátásra várakozók száma. Még 2019-ben heti 4600 műtétet végeztek az országban, most sikerült elérni az ezt megközelítő heti 4480 operációt.” 

Az országos kórházi főigazgató arra is kitért, hogy az orvosok elvándorlása a béremelések után csökkent, a következő lépés pedig az egészségügyi szakdolgozók bérkorrekciója lesz, ami megközelíti majd az orvosbérek 36 százalékát. Jenei Zoltán kiemelte: remélik, ezzel a korábban a területet maguk mögött hagyók is visszatérnek. „Ma az egészségügyben a legerősebb kockázat a humánerőforrásban van” – hangsúlyozta, majd hozzátette: ezért is az első lépések között szerepelnek a béremelések. 

Egészséginformatikai fejlesztések indulnak

„Az alapellátás megerősítése érdekében további digitális és telemedicinás megoldások alkalmazását tűzte ki célul a kormány, valamint prevenciós tevékenységek, szűrővizsgálatok informatikai támogatását. Az új egészséginformatikai innovációk befogadására az EESZT folyamatos fejlesztése alapkövetelmény” – ismertette Boér Gábor, a Belügyminisztérium egészségügyi finanszírozásért és fejlesztésért felelős helyettes államtitkára a konferencián. Mint megírtuk, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási tér novembertől további funkciókkal bővült, az otthoni vércukorszintmérő által küldött információk mellett már pulzoximéter, EKG, koleszterinszint- és vérnyomásmérő adatainak befogadására is alkalmas a rendszer.

Boér Gábor

Fotó: Papajcsik Péter / Index

Az alapellátásban résztvevők széles körű egészségügyi adatainak rögzítése mellett adatfelhasználások hatékonyságát javítják, továbbá tervezik a mesterséges intelligencia alkalmazását a napi gyakorlatban, például az EESZT-applikáció fejlesztésével vagy egyéb ingyenes betegtámogató alkalmazások a rendszerrel való összeköttetését, mint például a napokban a „Tér”–ben elérhetővé vált diabétesznapló-funkció. 

„A stratégiai célok között az is szerepel, hogy az emberek hiteles válaszokat kapjanak állapotukat illető kérdésekben, ezért a 1812-es számon éjjel-nappal elérhető egészségügyi kontaktcentert is bővítik” – fejtette ki. Boér Gábor úgy fogalmazott, hogy ezekre a jövőben 160 milliárd forintot fognak fordítani. Az elektronikus egészségügyi rendszer az adminisztrációs terhek csökkentése mellett az e-profil létrehozásával lehetőséget ad a bizonyos betegségek kockázati csoportjába tartozók azonosítására, szűrésre irányításukkal pedig élettartamuk növelhető. A távleletezéssel a távdiagnosztikára is megnyílik a lehetőség. 

A rákregiszter és a diabéteszregiszter mellett további gyakori megbetegedések adatbázisát szeretnék felvenni az EESZT-be, ezek alapjául szolgálhatnak népegészségügyi döntéseknek. A lakóhelyhez legközelebbi ellátási pontra való irányítással pedig lerövidíthetőek lesznek a várólisták, és terveik szerint az ellátás minőségéről a betegelégedettség-mérés is ezen a felületen zajlik majd. „Az integrált adatok pedig kutatások alapjaként szolgálhatnak, a tapasztalatok alapján pedig a jövőbeni terápiák hatékonysága növelhető” – részletezte a helyettes-államtitkár. 

(Borítókép: Kiss Zsolt 2022. november 22-én a Digital Health Summiton konferenciáján. Fotó: Papajcsik Péter / Index)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!