Újra Budapest tulajdonába kerülhet a Fővárosi Csatornázási Művek

Városstratégiai szempontból kulcskérdés, és épp az energiaválság teszi nyilvánvalóvá, hogy a nagy közműszolgáltatók mindig akkor vannak legjobb kézben, ha a város kizárólagos tulajdonában vannak. Ezzel indokolta Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, hogy miért kívánja a főváros vezetése a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. tulajdonjogát teljes körűen visszaszerezni. (A Fővárosi Vízműveket ezért is nem adták el.)

A cég részvényeinek 25 százalékát plusz egy szavazatot birtokló befektetői körrel kötött szerződés most járt le, így megnyílhat az út a Fővárosi Vízművel és az FCSM energiatermelést célzó szinergiáinak jobb kihasználása előtt. A főpolgármester-helyettes az ezt bejelentő háttérbeszélgetésen célként fogalmazta meg, hogy 2030-ra a fővárosi közszolgáltatások annyi energiát használjanak fel, amennyit meg is tudnak termelni.

Az 1997-es privatizációs szerződés rögzítette a visszavásárlási feltételeket, így a 16 milliárd 867 millió forintos (vissza)vételi árat is, amit a fővárosnak 2024 tavaszán kell kifizetnie. Maga az adásvétel lebonyolítására a cég 2022-es évi üzleti beszámolójának elkészítésével és elfogadásával zárulhat le. Ekkor kerülhetnek át a fővároshoz a menedzsmentjogok.

A Fővárosi Önkormányzat nincs könnyű pénzügyi helyzetben, egyáltalán nem tervezhető még a 2024-es év, így a város vezetése azzal számol, hogy a vételár az FCSM meglévő eredménytartalékából lesz kifizethető és nem igényel majd pótlólagos fővárosi forrásokat.

A tranzakció lezárásához szükséges a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, illetve a Gazdasági Versenyhivatal engedélye, ezek megadását Budapest vezetése csupán formaságoknak tekinti. A visszavásárlásról hivatalosan a Fővárosi Közgyűlés a jövő szerdai testületi ülésén dönt.

A fogaskerekű tavasszal újraindul

Ugyanezen az ülésen kerül terítékre a fogaskerekű vasút ügye is az érintett kerület polgármesterének, Pokorni Zoltánnak az előterjesztésében. Ebben azt kéri, hogy a vágány korszerűsítési munkálatainak befejezését követően indítsák újra a fogaskerekű közlekedési szolgáltatását. A leállást korábban a fenntartó a kötelező rekonstrukció mellett azzal indokolta, hogy rendkívül alacsony a fogas kihasználtsága, ideiglenes leállításával pedig több mint 120 millió forintot spórolhat Budapest. 

Emlékezetes, hogy korábban a Városi és Elővárosi Közlekedési Egyesület írt arról, hogy a főváros a fogaskerekű „bezárásán dolgozik”. Ezt arra alapozták, hogy a főpolgármester és a területfejlesztési miniszter találkozóján, amelyen az elkövetkezendő időszak uniós forrásairól egyeztettek, Karácsony Gergely nem is kért forrást a fogaskerekű fejlesztési projektjéhez.

Kiss Ambrus most ezt a feltevést cáfolva azt mondta, sosem állt szándékukban a leállítása, és – részben a VEKE kifogásaira válaszolva – azt ígérte, hogy lobbizni fognak annak érdekében, hogy erre legyen uniós (IKOP és RRF) forrás. Az ugyanakkor nem teljesen világos, hogy kinél lobbiznak majd, a főpolgármester-helyettes ugyanis azt mondta, hogy nem a kormánynál kell, miközben épp a magyar kormány nyújtja be a RRF-források elnyeréséhez a projektlistát a Európai Bizottsághoz.

(Borítókép: Róka László / MTI)