Müller Cecília: Szezonális kórokozóvá válhat a koronavírus

Müller Cecília a Covid–19-vakcináció Magyarországon című online rendezvényen előadásában rámutatott, az időtényező nagyon fontos faktor a járvány kezelésében, a többféle és több helyről beszerzett oltóanyagokkal megkezdett védekezéssel Magyarország több hónapos előnyre tett szert.

Felidézte, hogy a járvány negyedik hullámának idejére a lakosság jó része már részesült védőoltásban, és a számítások szerint a harmadik hullámban 3500 életet sikerült megmenteni a 60 év felettiek körében, a pandémia teljes időszakát nézve pedig 9500-at, köszönhetően a Magyarországon adható hatféle oltóanyagnak, aminek 40 százalékát az úgynevezett „keleti” vakcinák tették ki.

Müller Cecília kitért arra, hogy az egyes országok nemzeti szinten döntötték el, kit sorolnak koronavírusban elhunytak közé. Magyarország úgy döntött, hogy aki az elhalálozás idején koronavírus-pozitív volt, azt a koronavírus miatt elhunytak közé sorolják.

Nincs szégyenkeznivalónk, hiszen Magyarországon is minden rendelkezésre állt, ami a világon máshol is elérhető volt; a gyógyszer, az oltás és a betegellátásban nyújtott áldozatos munka

– közölte.

Az átoltottságról elmondta, a magyar lakosság átlagban 63 százalékos átoltottságnál jár, szemben az európai uniós 72 százalékkal. Az első emlékeztető oltást is sokan felvették, majdnem ugyanolyan arányban, mint az alapimmunizálást adó vakcinát – tette hozzá.

Az országos tiszti főorvos beszélt arról is, hogy Magyarországon hat hullámban zajlott le a járvány, jelenleg a vírus omikron variánsa és annak alvariánsai okoznak megbetegedéseket. Elmondása szerint számos tudományos tevékenységet, kutatást indított el járvány, ilyen volt a vírus örökítőanyagának szennyvízből történő kimutatása. Ezt a módszert a szakemberek továbbfejlesztették, és például a járványos gyermekbénulás vagy az influenza vírusát próbálják követni a szennyvízben.

A szakemberek a legvalószínűbb forgatókönyvnek azt tartják, hogy a koronavírus egy szezonális (jellemzően őszi-téli) kórokozóvá válik, azonban az influenza elleni védőoltással együtt évente egyszer beadott Covid-oltással kezelhetők lesznek a fertőzések

– mondta Müller Cecília.

Surján Orsolya helyettes országos tiszti főorvos előadásában azt mondta, hogy a Magyarországon engedélyezett és forgalomba került oltóanyagok hatásosak és biztonságosak. Kiemelte, fontos volt a járvány kezelésekor, hogy Magyarország időben tudott csatlakozni a közös vakcinabeszerzéshez, és hamar elérte az ötven százalékos lakossági átoltottságot a többi országhoz viszonyítva.

Beszámolt arról, hogy a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) hat kiemelt projekt keretében szerzett be vakcinákat az európai uniós keretmegállapodás keretében, 58 milliárd forint támogatási értékben. Az 5–11 évesek számára adható oltások beszerzésének támogatása 1,229 milliárd forint volt.

Jól teljesítettek a vakcinák

Vokó Zoltán, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Technológiaértékelő és Elemzési Központ igazgatója a magyarországi koronavírus elleni oltások eredményességét vizsgáló HUN-VE kutatást ismertetve elmondta, az alapimmunizációban az oltások a legtöbb vakcinánál 80 százalék feletti fertőzés elleni eredményességet mutatnak.

A két oltás a delta variáns (4. hullám) időszakában 73 százalékkal, a három oltás 95 százalékkal csökkentette a koronavírus-halálozás kockázatát, míg az omikron variáns (5. hullám) idején a két oltás 40, a három oltás 82, míg a négy oltás 98 százalékkal csökkentette a halálozás kockázatát – ismertette.

A döntő többségében alkalmazott mRNS típusú emlékeztető oltások a kiindulási alapoltásoktól függetlenül 95–100 százalékos védelmet nyújtottak a koronavírus-halálozással szemben és 88–96 százalékost a megfertőződéssel szemben – állapította meg a vizsgálat.

Vokó Zoltán ismertetése szerint a delta variáns (4. hullám időszaka) okozta fertőzéssel szemben a védőoltások kevésbé voltak eredményesek, mint az alfa variáns (3. hullám) esetében, ez az eredményesség hat hónap után meredeken csökkent.

Miért csökkent a születéskor várható élettartam?

Surján György, az NNK főosztályvezetője többek között arról beszélt: az elmúlt napokban több sajtóhír jelent meg arról, hogy a koronavírus-járvány hogyan befolyásolta a „születéskor várható élettartam” elnevezésű statisztikai mutató alakulását.

Mint mondta, ennek a szakemberek által általánosságban használt mutatónak az elnevezése félreértésekre adhat okot. A mutató ugyanis nem arra vonatkozik, hogy az adott évben megszülető egyének vélhetőleg hány évet fognak élni. A mutató értékének kiszámítása mindig az adott tárgyév halálozási adatai alapján történik, ezért csak akkor lehetne a most megszületők várható élettartamára következtetni belőle, ha a halandósági arányok a következő 80-90 évben semmit sem változnának – ismertette.

A koronavírus-járvány idején gyakorlatilag minden országban többlethalálozás mutatkozott, ezért csökkent a járványos évekre vonatkozóan a születéskor várható élettartam a legtöbb érintett országban, de csakis a járványos évekre vonatkozóan – fejtette ki. Mindez tehát semmit sem mond arra vonatkozóan, hogy a következő években milyen halálozási arányok lesznek. A járványt túlélők életkilátásaira a 2020–2021-es évekre számolt születéskor várható élettartam alakulása semmilyen hatást nem gyakorol.

(Borítókép: Müller Cecília országos tiszti főorvos a vízfogyasztást népszerűsítő Happy hét kampányrendezvényén a Millenáris Szélkapu parkjában 2022. május 20-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)