Orbán Viktor az uniós tárgyalásokról: Van tizennyolcadik igény is, de megegyeztünk

Konkrét és nehéz témák kötik össze a visegrádi országokat, és az ezekben a témákban felmerülő kérdésekre együtt könnyebben adnak választ, mint külön, ezért a visegrádi négyeknek továbbra is van jövője – mondta Orbán Viktor miniszterelnök csütörtökön a szlovákiai Kassán.

Orbán Viktor a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia) miniszterelnöki csúcstalálkozóján, a kormányfők közös sajtótájékoztatóján kiemelte: közös kihívások az illegális migráció, az energiaválság, a gazdasági recesszió megakadályozása és a külső schengeni határok védelme.

Kitért arra is, Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni.

A svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást

– szögezte le a miniszterelnök az MTI beszámolója szerint. A ratifikációról bővebben itt írtunk.

Megegyeztek az Európai Bizottsággal

Minden akadály elhárult az Európai Bizottság és Magyarország között, amely a megállapodást eddig hátráltatta – jelentette be Orbán Viktor. A kormányfő hozzátette: 17 pontból álló csomagról egyeztek meg az Európai Bizottsággal,

ők megmondták, hogy mit akarnak, ezeket konkretizáltuk, és ezeket végrehajtottuk.

Most azt várják, hogy a november 30-án esedékes bizottsági ülésen döntsön a testület. Orbán Viktor hangsúlyozta, „mi mindent teljesítettünk, amit vállaltunk és amiben megegyeztünk”.

A miniszterelnök elárulta, azóta van tizennyolcadik igény is, de arról is megegyeztek, hogy azt is teljesítik, viszont annak a határideje márciusban lesz. Értesüléseink alapján a márciusi határidőről már reggeli cikkünkben beszámoltunk. A tárgyalások további részleteiről itt írtunk.

Magyarország támogatja Ukrajnát

Magyarország támogatja Ukrajnát pénzügyileg, erre a pénzt már el is különítette, de azt nem támogatja, hogy az Európai Unió eladósítsa magát – húzta alá a kormányfő.

Orbán Viktor kiemelte: az ukránok pénzügyi támogatását illetően Magyarország időben jelezte az álláspontját az Európai Bizottságnak, „előre szóltunk, hogy mi támogatjuk Ukrajna pénzügyi megsegítését, ez helyes és szükséges”. Azt is jelezték, hogy Magyarország az ebből ráeső pénzügyi terhet vállalja.

A miniszterelnök részletezte: 18 milliárd euróról van szó, az ebből Magyarországra eső részt a kormány már elkülönítette a költségvetésben, és ezt a pénzt oda fogják adni az ukránoknak. Az erről szóló tárgyalásra felhatalmazták a külügyminisztert, „de mi nem fogunk támogatni semmilyen olyan megoldást, amely az Európai Uniót az adósságközösség irányába viszi tovább”.

Mi vállaljuk a ránk eső terhet, de nem az unión keresztül akarjuk ezt lebonyolítani, mert szerintünk nem jó irány az unió számára, hogy ha egyre több ügyben egyre nagyobb összegekkel adósítja el magát meg a tagállamait a jövő felé.

Orbán Viktor világossá tette: ez rossz irány, „ezt mi sosem fogjuk támogatni”, mindegy, hogy Ukrajnáról vagy bármilyen más pénzügyi kérdésről van szó.

Ezt kérte a magyar miniszterelnök

Orbán Viktor Facebook-oldalán a migrációról kifejtette, hogy „Magyarország speciális helyzetben van. Mi vagyunk az egyetlen ország Európában, amelynek egyszerre két migránsválsággal kell megküzdeni”.

A földrajzi elhelyezkedésünk miatt ebben az évben több mint egymillió ukrán menekült érkezett Magyarországra. Nagy részük továbbment, de nekünk kellett őket fogadnunk és ellátnunk. És ebben az évben több mint 250 ezer illegális határátlépési kísérletet állítottunk meg az ország déli határainál

– ismertette a számokat a politikus, hozzátéve: „Elköltöttünk több mint másfél milliárd eurót a határok védelmére. Számos jogszabályt alkottunk meg, és számos csatát vívtunk Brüsszellel, ahonnan a magyar határvédelmet folyamatosan támadták és támadják”.

Orbán Viktor egyetért abban Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel, hogy „miután Ukrajnában elhúzódó háborúra kell számítani, az onnan érkező migrációs nyomás a következő időszakban nőni fog. Fair igény a V4-ek részéről, hogy az unió is vállaljon ebből a teherből valamennyit”.

A miniszterelnök a V4-országok vezetőit arról is tájékoztatta, hogy Szerbiával, Ausztriával közösen „létrehoztunk egy új formációt, amelynek az a célja, hogy segítsük egymást a határvédelemben. A szerb–magyar határt annál jobban védeni már nem lehet, mint ahogy most védjük. Ezért nem itt kell megerősíteni a határvédelmet, hanem a védekezés határvonalát kell délebbre tolni, az észak-macedón–szerb határra”.

Kötöttünk egy megállapodást, miszerint katonákat, eszközöket és pénzügyi forrásokat mozgósítunk, hogy délen tudjunk védekezni az illegális migrációval szemben. A mai napon megkértem V4-es kollégáimat, hogy fontolják meg, hozzá tudnak-e járulni a szerb–osztrák–magyar határvédelmi együttműködéshez.

Orbán Viktor pozitív választ kapott, ezért a következő, Bécsben esedékes hármas találkozón azt fogja javasolni a szerb elnöknek és az osztrák kancellárnak, „hogy fogadjuk el azokat a felajánlásokat, amelyeket Csehország, Szlovákia és Lengyelország tett a déli határok védelme érdekében”.

(Borítókép: A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar, Petr Fiala cseh, Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő (b-j) a visegrádi országok (V4) miniszterelnökeinek kassai csúcstalálkozóján 2022. november 24-én. Fotó: Fischer Zoltán / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)