Mindenki rosszul tudta, mit jelent a célforgalom

Nem túl kegyesek hozzánk a közúti közlekedés szabályai; a KRESZ szűkszavú magyarázata csupán annyit ír elő az autósoknak, hogy a behajtani tilos jelzőtábla alatti „Kivéve célforgalom” kiegészítő tábla tilalma nem vonatkozik arra a járműre, melynek úti célja a táblával megjelölt úton vagy övezetben van. Eddig akkor jók vagyunk, ha csak a virágosládák után kóborolunk, a kiegészítő táblának ugyanis egy fontos üzenetét kell ismerni: a kivéve célforgalom azt hivatott feltételezni, hogy az autós megáll az útszakaszon, és ez a kulcs. 

A lényeg tehát, hogy magát az áthaladást tiltja a rövidke definíció, miután a KRESZ megalkotói a célforgalmat úgy álmodták meg, hogy a gépjárművezető megáll, oda igyekszik az adott útszakaszra. Cserepek és kiskertek nézegetése oké, a nagyi látogatása vagy egy gyors bevásárlás sem von maga után rendőri intézkedést. A gond csak akkor van, ha valaki a dugó, esetleg kevesebb kilométer reményében menekül a táblával jelzett útszakaszra: átsuhanni tilos, megállni bármilyen céllal? Bátran! 

De mit jelent pontosan a „Kivéve célforgalom” tábla?

Szép Árpád Olivér ügyvéd segítségül elmondja: a közút kezelője bizonyos szempontok mérlegelése alapján elrendelheti a közút lezárását vagy forgalmának korlátozását. Ilyen eset, amikor meghatározott útszakaszra elrendelik a behajtási tilalmat, azonban a KRESZ-ben több kivétel is található, ami meghatározott esetben mégis lehetővé teszi a behajtást. Ilyen kivétel megengedi a célforgalom számára, hogy behajthasson arra az útszakaszra, amelyre a tiltás vonatkozik, de ez számos kérdést vethet fel a forgalom résztvevői számára – jellemzően ilyen az eddigi okfejtés arról, mikor is minősülünk célforgalomnak. A GKM-rendelet a közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről így szól:

Ha a forgalom biztonsága, illetve a környezet védelme a behajtási tilalom elrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát, amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a „Kivéve célforgalom” vagy „Kivéve áruszállítás” kiegészítő táblákkal, illetőleg ezeknek időszakot tartalmazó változatának alkalmazásával kell lehetővé tenni.

Az ügyvéd szerint azonban sem a KRESZ, sem pedig a háttérszabályok nem definiálják konkrétan, hogy mit is érthetünk célforgalom alatt, csupán utalást találhatunk rá, aminek értelmében azon járműveknek lehet engedélyezni a tilalom ellenére a behajtást, amelyek úti célja ezen az útszakaszon belül található meg. 

Ez értelemszerűen számos tényezőtől függ, és az eset összes körülményét meg kell vizsgálni ahhoz, hogy megállapítható legyen, hogy beleesünk-e ebbe a kategóriába. Kétségtelenül ide tartozik az, akinek az ingatlana ezen a területen található, vagy áruszállítás okán kell behajtania

– fogalmaz az ügyvéd lapunk kérdésére. Hozzáteszi, ezzel szemben nem tekinthető célforgalomba esőnek az, aki a korlátozott útszakaszon jutna el leghamarabb az úti céljához. Ez az átmenő forgalom körébe tartozik, és ebben az esetben megsértjük a KRESZ által felállított tilalmat. Így annak elkerüléséhez, hogy bírságot kapjunk, „a behajtás miatt meg kell állnunk az érintett szakaszon belül a járművünkkel, és a cselekményünket is ott kell kifejtenünk, mivel a jogszabályokban meghatározott feltétel – vagyis az úticél-kitétel – feltételezi ezek megvalósulását”.

Ha bírságolna a rendőr, igazolni kell az úti célt

Szép Árpád Olivér összegzi: úgy állapítható meg, hogy a behajtási tilalom alá eső útszakaszra behajthatok-e, hogy az adott területen kell-e valamilyen meghatározott tevékenységet végezni. Ez lehet ügyintézés, munkavégzés, vagy a legnyomósabb érv, hogy ott lakik a sofőr. Ezekben az esetekben kellő alappal léphet fel az ember, ha mégis megbírságolná a rendőr, hiszen tudja igazolni, hogy az úti célja miatt hajtott be erre a területre, ami magával vonzza, hogy a járműve célforgalomnak minősül. Ha ehhez külön okirat, esetleg néhány szemtanú is társul, nyert ügye van az autósnak egy esetleges bírsággal szembeni jogorvoslat benyújtása után. A bírság tételes összegét az egyes szabályszegésekhez kapcsolódóan külön kormányrendelet határozza meg, maga

Ezzel kapcsolatban érdemes tudni, hogy van még néhány variációja a behajtani tilos táblának: van, ami csak az adott útszakasz egyik irányából tiltja a behajtást, akad olyan is, amely az autó súlya, mérete felett tiltja, hogy arra hajtson vele a sofőr. A kiegészítő táblák többnyire adnak néhány kedvezményt (az említett „Kivéve célforgalom” táblán túl), ilyen lehet a kerékpárosoknak vagy a BKV járatainak engedményt adó pluszinformáció. Ne aggódjon, utóbbit sosem láthatja a célforgalommal kombinálva: a jogszabályok miatt sosem kell leszállnia a 9-es buszról muskátlis ládákat nézegetni.

A rendőrség is megszólalt

Az ORFK Kommunikációs Szolgálata kérdésünkre az alábbi összefoglalót küldte tájékoztatásul, levelüket változtatás nélkül közöljük:

A közúti jelzőtáblák megtervezésének, alkalmazásának és elhelyezésének követelményeiről szóló 83/2004. (VI. 4.) GKM rendelet az egyes járműfajták behajtásának korlátozásáról szóló14.4. pontja alapján, ha a forgalom biztonsága, illetve a környezet védelme a behajtási tilalomelrendelését teszik indokolttá, de nem célszerű megtiltani azoknak a járműveknek a forgalmát,amelyek úti célja az érintett úton van, a járművek behajtását a „Kivéve célforgalom” vagy„Kivéve áruszállítás” kiegészítő táblákkal, illetőleg ezeknek időszakot tartalmazóváltozatának alkalmazásával kell lehetővé tenni.

A közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendeletben(továbbiakban: KRESZ) a járművek forgalmára vonatkozó tilalmi jelzőtáblák közül a„mindkét irányból behajtani tilos” jelzőtábla azt jelzi, hogy az útra mindkét irányból tilos abehajtás, a „behajtani tilos pedig azt, hogy az egyirányú forgalmú útra ebből az iránybólbehajtani tilos.A KRESZ 14. § (3) bekezdése szerint a „Kivéve célforgalom” feliratú kiegészítő tábla eseténa behajtási tilalom nem vonatkozik arra a járműre, melynek úti célja a táblával megjelölt útonvagy övezetben van.

Ez a rendelkezés – a magyar nyelv szabályai szerinti elemzés alapján –azt jelenti, hogy kizárólag abban azesetben lehet az adott útra behajtani, ha a járművelelérendő végpont a kérdéses útvonalon van. Ez azt is jelenti, hogy a cél nem lehet maga az úton történő közlekedés, azaz a megállás nélkül történő áthajtás jogsértő. A tilalom ellenére történő behajtás a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (1)bekezdés k) pont kg) alpontja szerinti jogsértésnek minősül, azaz közigazgatási bírsággal sújtandó magatartás.

Ugyanakkor felhívom a figyelmet arra, hogy a KRESZ 14. § (1) bekezdés (z/1) pontjában meghatározott „Behajtani tilos” jelzőtábla alatt a jogszabály nem ad lehetőséget a kivéve célforgalom kiegészítő tábla elhelyezésére.

(Borítókép: Varga György / MTI)