Finn külügyminiszter: Magyarország megígérte Finnország és Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálását
További Belföld cikkek
- Tombol az influenzajárvány, több kórházban is látogatási tilalmat vezettek be
- Kikapott a kormánypárti jelölt, független képviselő került be az önkormányzatba Sátoraljaújhelyen
- Viharlos szélre, hófúvásra és nagyon sok hóra figyelmeztetett a Magyar Közút
- Két magyar túrázó rekedt a szlovén Kamniki-Alpokban, nem tudják kimenteni őket
- Demszky Gábor: Olyan, mintha még a Kádár-rendszerben élnénk
Magyarország megígérte, hogy 2023 februárjának elején ratifikálja Finnország és Svédország NATO-belépését – jelentette ki szerdán Pekka Haavisto finn külügyminiszter.
Ez pozitív üzenet volt, amelyben hangsúlyosan szerepelt, hogy Finnország és Svédország összetartozik, valamint hogy Magyarországnak nincsenek előfeltételelei
– mondta Pekka Haavisto Bukarestben, ahol a NATO-tagállamok külügyminisztereinek tanácskozásán vett részt az ATV szerint.
„Törökország, a másik NATO-tagállam, amely még nem ratifikálta a két ország csatlakozását, még nem tűzött ki erre időpontot” – mondta Pekka Haavisto.
Mint arról beszámoltunk, Orbán Viktor miniszterelnök visszautasította a feltételezést, miszerint a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése összefügg azzal, hogy az Európai Bizottság befagyasztaná a Magyarországnak járó, 7,5 milliárd eurós uniós támogatást.
Az igaz barátságra hivatkozva a Orbán Viktor a finn miniszterelnöknek kedden, november 29-én megüzente, „a magyar kormány támogatja a csatlakozást, és az Országgyűlés napirendre fogja tűzni a ratifikációt, amint megkezdődik a 2023-as ülésszak”.
November elején Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, hogy részben Brüsszel miatt nem sikerült ratifikálni a svéd–finn NATO-csatlakozást, mert az Országgyűlésnek most Brüsszel miatt kell „erőltetett menetben” döntenie számos olyan javaslatról, „amelyek egy jelentős részét Brüsszel miatt kell tárgyalni”.