Béremelést sürget a rendőrszakszervezet, de a Belügyminisztérium szerint nincs rá fedezet

Másfél év után újra összehívták a Belügyi Érdekegyeztető Tanácsot (BÉT). A Független Rendőr Szakszervezet még az ülés előtt javaslatot tett a Belügyminisztériumnak arra, hogy az egyeztetésen tűzzék napirendre a rendvédelmi alkalmazottak és a munkavállalók (például a háttérfeladatokat ellátó irodai dolgozók) illetményének rendezését, ők ugyanis nem részesültek a szeptemberi béremelésből.

Az 50 ezer fős állományból 15 ezren maradtak ki, a rendvédelmi igazgatási viszonyban (úgynevezett riaszosként) dolgozók ráadásul a két évvel ezelőtti 500 ezer forintos juttatást és a februárban kiutalt 6 havi fegyverpénzt sem kapták meg.

Az érintettek ősszel egy petíciót is indítottak, melyet közel 10 ezren írtak alá. Követeléseik az alábbiak:

• A rendvédelmi igazgatási alkalmazottak illetményét és a rendőrség munkavállalóinak munkabérét is emeljék meg!
• A béremelést ne évekre elhúzva, az átlagokkal trükközve, hanem azonnali hatállyal, minden rendvédelmi alkalmazott és munkavállaló számára kivétel nélkül biztosítsák!
• A rendvédelmi alkalmazottakat és a munkavállalókat a hivatásos állománnyal egyenrangúként kezeljék!
• A rendvédelmi alkalmazotti és a munkavállalói állomány juttatásait a jövőben ne a maradékelv alapján határozzák meg, hanem a hivatásosok juttatásainak emelésével egyidejűleg és azzal megegyező mértékben növeljék, így biztosítva a bérfeszültségek kialakulásának elkerülését.

„Az elmúlt hetekben az elégedetlenség csak még nagyobb lett, az infláció az egekben. Sajnos a BÉT egyeztetésén a Belügyminisztérium nem tudott ígéretet tenni a béremelésre, tárgyalópartnereink azt mondták, hogy »jelenleg nincs rá fedezet«” – számolt be az Indexnek az egyeztetés részleteiről Pongó Géza, a Független Rendőr Szakszervezet főtitkára, aki attól tart, hogy a tárca odáig húzza az ügyet, mígnem több ezren távoznak, ami könnyen ellátási problémákhoz vezethet.

Emlékeztetett, hogy korábban a hivatásos állománynál – különösen a tiszthelyettesek vonatkozásában – is évekig harcoltak a béremelésért, ami végül csak akkor következett be, amikor a rendőrök létszáma már olyannyira megfogyatkozott, hogy a szolgálati feladatokat is alig tudták ellátni.

Ők végül most szeptemberben, egységesen kaptak bruttó 117 ezer forintot, ami Pongó Géza szerint bár „nem egy nagy összeg”, ha hozzávesszük a hathavi fegyverpénzt – ami nekik járt –, az idei év összességében már szebb képet mutat.

Noha a lemorzsolódási hullámot ez valamelyest mérsékelte, megállítani azt nem tudta. Vannak és lesznek is leszerelők, a következő béremelés ráadásul csak 2024-re van beígérve, ami a kollégák motivációját ugyancsak visszaveti. Mi azt szeretnénk elérni, hogy már 2023-ban folytatódhasson az illetmények felzárkóztatása, különben akár az az időszak is visszatérhet, amikor még évente 2000-2500-an szereltek le

– hangsúlyozta Pongó Géza. 

Mint ismert, június 1-jén a járványügyi veszélyhelyzet megszűnésével többek között a rendvédelmi dolgozók leszerelési tilalma is lejárt. Az intézkedést még 2020-ban a pandémia miatt vezették be, és egy kisebb megszakítást leszámítva egészen nyár elejéig érvényben is maradt, a részletekről itt írtunk korábban.

Együttműködési megállapodást írnak alá

A FRSZ céljai között szerepel a párbeszéd helyreállítása is, a szakszervezeti érdekegyeztetések az elmúlt években ugyanis „nem működtek tisztességesen”.

Pongó Géza kiemelte, hogy az Országos Rendőr-főkapitánysággal utoljára 2021 decemberében tárgyaltak, de a fent említett BÉT-ülést is másfél év után hívták össze, míg korábban a kéthavi, havi rendszeresség volt a jellemző. Most a negyedéves gyakoriságra szeretnének átállni, erre ígéretet is kaptak, ehhez kapcsolódóan pedig várhatóan még az idén egy együttműködési megállapodást is aláírnak. A főtitkár szerint az egyezményre nagy szükség van, így ugyanis elkerülhető, hogy a megkérdezésük nélkül, „a fejük felett hozzanak döntéseket", mint korábban számtalanszor. 

Emlékeztetett, hogy legutóbb szintén „a semmiből”, egyeztetés nélkül hoztak létre egy új állománykategóriát, a 3 éves szerződéssel rendelkező határvadászokat, az intézkedés a szakszervezet szerint több sebből is vérzik.

Egyrészt nem tudják, hogy mi a terv arra vonatkozóan, ha lejár a három év, ami jelenlegi információik szerint csak egyszer hosszabbítható. Célszerűnek tartanák, ha ezt követően lenne valamilyen átjárás a hivatásos állományba.

Másrészt egyelőre nagy kérdés, hogy ez miként valósulhatna meg, a szerződéses határvadászoknál iskolai végzettségként ugyanis csak a nyolc általánost és egy négyhetes tanfolyam elvégzését kérik, miközben a nekik ígért bruttó 400 ezer forintos fizetéssel sok esetben többet keresnek, mint egy tíz év tapasztalattal és képesítéssel rendelkező rendőr.

„Szakmai okokból sem tartjuk szerencsésnek, hogy ennyire keveset várnak el” – jegyezte meg Pongó Géza, aki felidézte, hogy októberben az egyik ilyen szerződéses határvadász szolgálat közben lett öngyilkos.

„Ez a történet is jól mutatja, hogy milyen veszélyei vannak a képzetlenségnek” – tette hozzá a főtitkár, aki az egyeztetést illetően további pozitívumnak nevezte, hogy a Belügyminisztérium a szolgálati járandóság átalakítására nyitottságot mutatott, de afelől sem zárkóztak el, hogy a rendőrök és a rendőrnyugdíjasok az átalakuló Honvédkórházban a jövőben is ellátást kaphassanak. 

Az ülésen arról is megegyeztek, hogy az FRSZ készít a problémákról egy összefoglalót, amit a tárca a következő egyeztetésig áttanulmányoz, „és amihez nem kell pénz", abban megpróbálnak lépni. A Belügyminisztérium az országos hatáskörű szervek vezetőit is felszólította arra, hogy a korábbinál gyakrabban egyeztessenek a szakszervezettel.

(Borítókép: Felsorakozik az állomány a Készenléti Rendőrség Határrendészeti Igazgatóságának állományába kinevezett próbaidős rendőrök ünnepélyes eskütételén a fővárosi Hősök terén 2015. szeptember 14-én. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)