Tavaszra fizetésképtelenné válhatnak az önkormányzati tulajdonú vízszolgáltatók

DEBRE20170314102
2022.12.05. 18:35
Az önkormányzati tulajdonú vízközmű-szolgáltatók döntő többsége csődközeli helyzetbe került, csak idén 60 milliárddal kellene kisegíteni őket. Az állam kivár.

A kormányzat nem tudja keresztülvinni az önkormányzati tulajdonú víziközmű-szolgáltatók államosítását. Az integrációs folyamatnak keresztelt törekvés keretében a helyhatóságok tulajdonában vagy résztulajdonában lévő szolgáltatókat akarta az állami tulajdonú Nemzeti Vízművek Zrt. (NV) ellenőrzése alá vonni.

A 24.hu arra emlékeztet, hogy még a nyáron és az ősz elején is az NV képviselői arról győzködték a helyhatóságokat, hogy azok adják át a társaságnak a rezsiárrobbanás miatt csődközeli helyzetbe került, működőképességük határára érkezett vízműcégeket.

Az állami elképzelés szerint a települések térítésmentesen adnák át a vízműcégek minden eszközét, cserébe a Nemzeti Vízművek a szolgáltatói tevékenységét is átveszi és fenntartja. A kormány részéről azonban semmilyen koncepció nem körvonalazódott, hogy mit kezdenének a vízműcégekkel, továbbá egyetlen fillér költségvetési forrást sem helyeztek az integrációs terv mögé. A Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) adatai szerint mostanáig az érintett önkormányzatok mindössze 30 százaléka egyezett bele abba, hogy a szolgáltatók vagyonát 100 százalékban átruházzák az NV-re.

Alap információi szerint azonban az erről szóló egyeztetés lényegében ultimátum volt:

az NV érzékeltette, hogy csak azok a cégek kapnak támogatást, melyeknek a tulajdonjogát az önkormányzatok ingyen átadják az államnak.

A tárgyalásoknál számos nagyváros – köztük Budapest, Szeged, Pécs és Szombathely – vezetése azonban azt üzente, hogy önként nem adja át a legfontosabb infrastruktúráját, Debrecen fideszes polgármestere pedig leszögezte, a vízszolgáltatás stratégiai üzem, amelyet nem adhat ki az önkormányzat a kezéből. A debreceni képviselő-testület határozatában szögezte le: nem látnak garanciát arra, hogy a kormánnyal a karbantartást, a felújítást, a pótlást egyáltalán finanszírozni tudják, és nincsenek tisztázva a feltételek.

Amint arról korábban beszámoltunk, Budapest vezetése épp a közelmúltban döntött arról, hogy visszavásárolja a Fővárosi Csatornázási Művek befektetői részvénycsomagját, és visszaszerzi a cég menedzsmentjogait is. 

Novemberben már Orbán Viktor miniszterelnök is arról beszélt, hogy nincs kényszerállamosítás, a vízműcégeket nem kívánják átvenni az önkormányzatoktól.

A hazai víziközmű-szolgáltatóknál tíz éve ugyanaz a bevételi struktúra: a rezsicsökkentés miatt befagyasztották a víz- és csatornadíjakat, így a cégek 2012 óta nem tudnak díjat emelni. Az önkormányzati vízi- és csatornaközmű-szolgáltatók nagy része legkésőbb jövő márciusra, áprilisra fizetésképtelen lesz, ha nem tesznek beléjük pénz, mert ebben az ágazatban a vízdíjon felül egyéb mással nem lehet keresni – figyelmeztetett Schmidt Jenő, Tab fideszes polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

Magyarország 38 víziközmű-üzemeltetőjéből hat állami tulajdonban, egy magántulajdonban, 31 pedig többségi önkormányzati tulajdonban működik. A kormány azonban csak az állami tulajdonú regionális közművek tőkepótlását biztosította. Ez a támogatás az elmúlt évtized alatt elérte a 150-160 milliárd forintot. Az önkormányzati tulajdonú szolgáltatók és az önkormányzatok – tulajdonosként – viszont semmilyen támogatást nem kaptak – hangsúlyozta Schmidt Jenő.

Iparági becslések szerint 2022-ben mintegy 60 milliárd forinttal kellene kisegítenie a vízműcégeket az államnak, hogy az energiaszámláikat fizetni tudják a működési költségek, a bérek és a járulékok mellett. Jövőre ez fölmehet 400-500 milliárdra.

Kormányzati támogatás azonban továbbra sincs a láthatáron, annak legfeljebb a 2023-as költségvetésben lesz nyoma. Az államnak azonban mindenképpen rendeznie kell a vállalatok számláit, különben csődbe mennek az önkormányzati közműszolgáltatók. Amennyiben ez bekövetkezik, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnak ki kell jelölnie egy másik üzemeltetőt. Mivel azonban a víziközművek esetében a másik hasonló profilú szereplő sok esetben 100-200 kilométerrel messzebb működik, ezért a katasztrófavédelem kénytelen lesz ugyanazt az üzemeltetőt kijelölni, és a működtetés finanszírozását is rábízni. Csakhogy ez így nem működik, következésképp megszűnhet a településeken az ivóvíz-szolgáltatás. Annak érdekében, hogy ez ne következzen be, az államnak legkésőbb tavasszal pluszforrást kell biztosítania számukra. 

(Borítókép: Czeglédi Zsolt / MTI)



  • Hírek
  • Hírek