Hankó Balázs: A módosult felsőoktatási törvény komoly digitalizációs fejlesztést is előír

A Magyar Nemzet csütörtöki számában megjelent cikkben az államtitkár kifejtette: a felsőoktatásnak, az innovációnak, a szakképzésnek és a felnőttképzésnek direkt társadalmi, gazdasági kapcsolódási pontjai vannak, ezeket szükséges tovább erősíteni. A szakképzésnek szakembereket, mestereket kell képeznie, a felsőoktatásnak pedig a magyar nemzet versenyelőnyét, innovációképességét és a tudásgazdaság megerősödését kell garantálnia.

Megfogalmazása szerint az elmúlt években megújított felsőoktatási, szakképzési, innovációs és felnőttképzési struktúráknak mindezek mellett kiemelt célja az értékteremtés, mert ez szolgálja a felsőoktatásban és a szakképzésben tanuló csaknem hatszázezer hallgató és diák érdekeit.

Az Országgyűlés által elfogadott felsőoktatási törvénymódosítás fontos hozadéka Hankó Balázs szerint, hogy a megújult felsőoktatáshoz kapcsolódóan azok az intézmények, amelyeknek hatályos akkreditációjuk van, és az adott képzési területen alap-, illetve mesterképzést is nyújtanak, a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően gyorsabban és rugalmasabban indíthatnak saját mesterképzést.

Változott a nyelvvizsga-követelmény

A másik változás a nyelvvizsga-követelményeket érinti, mivel korábban Magyarország volt az egyetlen az Európai Unióban, ahol nyelvvizsgához kötötték a diploma kiadását. A munkaerőpiac a nyelvtudást és nem a papírt várja el – mutatott rá az államtitkár, hozzátéve: nyelvvizsga helyett azt tartják fontosnak, hogy a hallgatók a saját képzési területüknek megfelelő szaknyelvet ismerjék, az egyetemek pedig ennek megfelelően alakítják át képzéseiket.

Örvendetesnek nevezte ugyanakkor, hogy a köznevelésben végzőknek egyre jobb a nyelvismeretük, és míg négy évvel ezelőtt 12 ezren, addig ma már 22 ezren emelt szintű nyelvi érettségit tesznek, ami középfokú nyelvvizsgának felel meg. Közölte: minden olyan hallgató megkapja a diplomáját, aki 2022. augusztus 31-ig záróvizsgázott, de nem volt nyelvvizsgája.

Digitalizációs fejlesztés indul

Hankó Balázs beszélt arról is, hogy a törvény értelmében jelentős digitalizációs fejlesztés indul, így a bizonyítványt vagy a kreditigazolásokat is elérhetik majd a hallgatók digitális formában. Hozzátette: egyes intézmények kreditelismeréseihez a többi egyetem is hozzáférhet ezentúl.

Az államtitkár a felsőoktatási törvény további fontos módosításáról beszámolva elmondta: az Európai Unió támogatja azt az elképzelést, hogy a felnőttek is egyre több képzésben vehessenek részt, és kisebb, egy adott munkához kapcsolódó tanegységeket, vagyis mikrotanúsítványokat szerezhessenek. Ezt a rendszert bevezetik a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is. A foglalkoztatási alapban ugyanakkor elkülönítenek egy részt a felnőttképzésnek – jelezte.

Ismertetése szerint az alapképzés mellett a hallgatók felvehetnek olyan tanári modulokat, amelyek az államilag finanszírozott félévek számát nem csökkentik. A módosítás 2023. január 1-jével lép hatályba, ám a digitalizációs átalakításra szeptemberig kapnak időt a felsőoktatási intézmények.

Nagyobb szabadságra van szüksége az egyetemeknek

Hankó Balázs szólt arról, hogy az oktatókkal és a hallgatókkal folytatott egyeztetés alapján világossá vált, hogy a felvételi rendszer megfelelően működik, de szükség van arra, hogy az egyetemek nagyobb szabadságot kapjanak a követelmények meghatározásában. Emlékeztetett, hogy az intézmények szeptember 30-ig határozhatták meg, milyen követelmények alapján veszik fel a hallgatókat 2024-től. A hallgatók helyzetét könnyítő egyes változások azonban már a 2023-as felvételiben is lesznek – jelezte az államtitkár.