Szörényi Levente: Nem kellünk a Nyugatnak

Jövőre lesz negyven éve az István, a király című rockopera ősbemutatójának, ennek apropóján a darab nagyszabású felújítása várható jövő nyáron. Szörényi Levente a Mandinernek adott interjújában azt mondta, e terv kivitelezésére már érkeztek ígéretek Csák János kulturális miniszter, illetve Hoppál Péter államtitkár részéről. Emellett jövő év márciusában az Atilla – Isten kardja oratorikus változatát is láthatja majd a közönség, mivel erre már megkapták a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány támogatását.

Az egykori Illés zenekar meghatározó frontembere Magyarország és a Nyugat viszonyáról is kifejtette gondolatait, felidézve a Pozsonyi csatát. A 907-es győzelem szerinte sok-sok évtizedre, talán száz évre is biztosította a békét a Nyugat támadásaival szemben.

Ez óriási szó, mert Gyermek Lajos keleti frank uralkodó szállóigévé vált dekrétumüzenete: »Elrendeljük, hogy a magyarok kiirtassanak!«, mintha később is megőrizte volna érvényét. Sajnos István idejében is meglátszott ez. Amikor már hivatalosan rég fölvettük a kereszténységet, II. Konrád német király, német–római császár 1030-ban szintén nagy sereggel jött ellenünk.

Szörényi Levente a Nyugat magyarellenességét a jelenbe vetítve azt hangsúlyozta, hogy egyes brüsszeli bürokraták részéről ma is érzékelhetőek gyűlölködő megnyilvánulások, melyek országunkat illetik állami vezetőinken keresztül. Számos vádat, fenyegetést kapott a magyar kormány nyugat-európai országok vezető politikusaitól pusztán azért, mert – schengeni kötelezettségünknek megfelelően – igyekezett feltartóztatni a migránsáradatot 2015-ben, illetve azért, mert határzárat épített délen.

Kell-e magyaráznom, mit jelentene nekünk, egy kis népnek, ha nálunk is párhuzamos társadalmak alakulnának ki a bevándorlóhullámok térfoglalása következtében? Kell nekünk még »belső Trianon«?

– tette fel a költői kérdést. Szerinte ismét bebizonyosodott, hogy mi nem kellünk a Nyugatnak, legalábbis ha nem hagyjuk magunkat jobban kiszipolyozni, vagy éppen a nemzetállamunkat beolvasztani egy amerikai hegemóniájú Európai Egyesült Államokba. Az ország kivéreztetési kísérleteként írta le, hogy nem kapjuk meg az uniós forrásokat és a Covid-válságot kezelő helyreállítási program pénzeit. Úgy látja, 

A Nyugat már nem is keresztény. Egyre kevésbé az: sokszor még az egyházak is feladják a bibliai hitelveket

– szögezte le.

Miközben az unió alkotmányának preambulumában nincs utalás a keresztény gyökerekre, de a magyar Alaptörvénynek „nekiesnek” Brüsszelben, mert úgy kezdődik, „Isten, áldd meg a magyart!”. Nyugat-Európa kapkodva tünteti el keresztény jelképeit, a multikulturalizmusra, vallási pluralizmusra, a bevándorlótömegek érzékenységére vagy éppen ateizmusra hivatkozva – jegyezte meg, hozzátéve, hogy a jelen kurzus az eltelt tizenkét év során jól látta, a keleti nyitás a magyarok boldogulásához és biztonságához elengedhetetlen lesz.

Arra a kérdésre, miként éli meg, hogy ez idáig csak megosztott Kossuth-díjat kapott az Illés zenekar tagjaként, azt felelte: nem vágyik erre a fajta kitüntetésre, noha tény, az Illés megosztott Kossuth-díjasai után a Kossuthot tényleg sokan elnyerték egyénileg a könnyű műfajból. Számára az origó az Illés zenekar volt, éppen ezért „az Illés holt és élő tagjaival közös díj nekem teljesen elég”.