MOK: A most elfogadott egészségügyi rendelet csak fokozza a rendszer bizonytalanságát

Ahogy korábban az Index is megírta, a háziorvosi ellátást és a szakápolást is érintő módosítást fogadott el az Országgyűlés szerdán az egészségügyi törvénnyel. A Ház az Európai Bizottság kérdésére is változtatott egyes törvényeken.

A háziorvosi és a védőnői ellátást, az alapellátási ügyeletet és a szakápolást is érintő törvénymódosítást fogadott el az Országgyűlés 136 igen, 56 nem és egy tartózkodó szavazattal. 

Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosítása szerint jövőre a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, amelynek alapellátási igazgatóságán belül hozzák létre a Nemzeti Praxiskezelőt.

A háziorvosi praxisok tekintetében a jövőben a legkisebb egységnek már nem a települést, hanem a járást tekintik. A már létező praxisközösségek tevékenysége járóbeteg-szakellátási szolgáltatásokkal bővülhet.

Novák Katalintól várnak segítséget

A Magyar Orvosi Kamara tiltakozik az elfogadott rendelet ellen, és arra kéri Novák Katalin köztársasági elnököt, hogy ne írja alá törvényt. 

A Magyar Orvosi Kamara készített egy felmérést, és a válaszadó több mint nyolcezer orvos felháborodással, elkeseredettséggel jelzett vissza

– mondta el az InfoRádiónak Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára, aki szerint a változtatások után senki nem fogja pontosan átlátni a helyzetet, emiatt pedig nő az egész rendszer bizonytalansága, ami a dolgozókra és a betegekre is vonatkozik – magyarázta. 

A változtatások pontos részleteit még nem ismerik, de több elgondolás is aggodalomra adhat okot. Ilyen például a finanszírozás kérdése, ami szintén módosulni fog. Az ügyelet átalakításával kapcsolatban komoly kockázatot jelenthet az, hogy az idősebb orvosoknak is ügyeleti ellátást kellene biztosítaniuk akár a lakhelyüktől távol, az OMSZ által biztosított mentőgépkocsival közlekedve a késő esti órákban. 

Emiatt – hogy a nyugdíjon túli orvosoknak messzebb kellene utazniuk praktizálni – előfordulhat, hogy inkább a nyugdíjat választja az is, aki még nem tette volna. Így pedig a hiányzó háziorvosok száma is nőni fog. Emellett hiába lép életbe a rendszer már január elsején, a teljesítményalapú bérezés szabályai sem világosak.

Senki sem tudja, hogy milyen szempontrendszer alapján fogják minősíteni és akár a fizetése húsz százalékától megfosztani. Ez szintén inkább csak a bizonytalanságot, a kiszolgáltatottságot fokozza

– jelentette ki Svéd Tamás. Másfél órányi utazásra kötelezni az orvosokat és egészségügyi dolgozókat pedig embertelen – reagált a törvénytervezet azon részére, miszerint a dolgozók a megyén belül bármikor kirendelhetők másfél órányi utazás függvényében. 

Hosszabb távon nem tart meg valakit a munkahelyén, ha azzal szembesül, hogy naponta három órát kell utaznia egy ismeretlen helyre dolgozni

– szögezte le.

Összehívják a rendkívüli országos küldöttgyűlést

Svéd Tamás hozzátette, hogy a betegnek is rossz lehet, ha az addig megszokott orvos nincs ott többé, mert továbbvezényelték. Jövő év elejére összehívják a Magyar Orvosi Kamara rendkívüli országos küldöttgyűlését. Addig is arra kérik Novák Katalint, hogy utalja vissza a törvényt a parlamentnek. 

 Azt szeretnénk elérni, hogy olyan egészségügyi módosítás készüljön, amely átlátható, bírja a szakmai szervezetek támogatását, és a kollégák számára is elfogadható. Ha ez nem történik meg, akkor tudunk továbblépni, és a nyomásgyakorlás különböző további módjairól gondolkodni

– mondta Svéd Tamás, a Magyar Orvosi Kamara titkára. A törvénymódosítás elfogadása után 4500 orvos nyilatkozott úgy, hogy hajlandó letétbe helyezni a felmondását, 6800-an pedig az önként vállalt túlmunkaszerződéseikről állították ugyanezt. A válaszolók mintegy harmada az alapellátásban, a többség szakrendelőben, illetve kórházban dolgozik. 

(Borítókép: Balogh Zoltán / MTI)