Kincses Gyula: A téeszesítés nem perspektíva az egészségügynek

A Magyar Orvosi Kamara egyetért azzal a ténnyel, hogy az egészségügyi rendszert át kell alakítani, át kell szervezni, hozzá kell igazítani a megváltozott környezethez, viszont hiányolják a részletszabályok egyeztetését az egészségügyi törvény elfogadott módosításából – mondta Kincses Gyula, a MOK elnöke a Kibeszélőben.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy amennyiben a törvény egyes elemeiben nem sikerül rendeleti lehetőségekkel finomítani, úgy elképzelhető, hogy az orvostársadalom egy része a jövőben nem végez túlmunkát, vagyis csak az adott munkaidőkeretében dolgozik, de akár felmondások is jöhetnek. 

Megvan az a veszélye, hogy tovább fog növekedni a szakdolgozó- és orvoshiány.

Az ellenállást a törvény több pontja okozza, amely a járóbeteg-, a háziorvosi és a kórházi ellátást egyaránt érinti. Kincses Gyula úgy fogalmazott: „Az új rendszerrel szemben a félelmünk az, hogy a hagyományos orvosi szemlélettel szembemegy, egy szabályozott, iparszerű, beosztott rendszer felé tolódik az egészségügy, ami kevésbé orvosi szemléletű”. A korábbiakban az orvoslás szabad foglalkozás volt, és az orvos kreativitására, tisztességére, beteghez való viszonyára épített – fogalmazott a MOK elnöke. 

Több szakember úgy dolgozik, hogy a főállása mellett vállalkozóként, másodállásban, más kórházakban is besegít. Ha az egészségügyi törvény módosítása által megszűnik ennek a lehetősége, akkor egyes területeken nem lesz, aki ellássa a betegeket.

Nem az az igazi baj, hogy a kolléga nem fog kétszer két helyen keresni, mert szerencsére most már tisztességes bérek vannak, de ha nem lehet két helyen, akkor csak egy helyen lesz, és a másik helyen nem lesz helyette senki.

Az alapellátásban már egy évvel ezelőtt majdnem ötszázzal több 60 év fölötti háziorvos volt, mint alatti. Ezek az orvosok már nem szeretnének más típusú ellátásban dolgozni.

Ez a téeszesítés nem perspektíva számukra

–  fogalmazott, hozzátéve: az a modell, ami a jövő modellje, ahol nem az „egy falu, egy orvos, egy nővér" szerkezetben működik az ellátás, hanem valamilyen kis - vagy mikrotérségi szinten van egy csapat, amely emelt szintű alapellátást nyújt, ami a szakrendelőknél alacsonyabb, de a jelenlegi háziorvosi szintnél magasabb szintű ellátást nyújt.

Kincses Gyula azt mondta, az a félelmük, hogy a szakmai autonómia sérülhet a törvénymódosítás által létrejövő egészségügyi struktúrával. A kamara álláspontja szerint többszektorú egészségügyre lenne szükség, ahol a vállalkozásoktól a magánszolgáltatókig az egészségügyi szolgáltatók jobb ellátást tudnak nyújtani, egységesen szabályozott rendszerben.

Vannak jó irányok, de nem ismerjük a részleteket, és vannak olyan részletek, amik fontosak lennének, például a finanszírozás. Erről semmit nem tudunk. Ugyanígy azt is mindig leírtuk, hogy a köz és a magán viszonyának rendezése nélkül nem lehet tisztességes egészségügyet csinálni, és erről sem volt szó

– emelte ki a MOK elnöke, hozzátéve, ezeknek a vitáknak a lefolytatása nem megúszható, nem lehet a szőnyeg alá söpörni. 

A Kibeszélőből kiderül továbbá:

• milyen elvárásuk van az orvosoknak a béreket illetően;
• kevesebbet dolgoznak-e az orvosok, amióta a hálapénz megszűnt;
•  milyen – rendelettel szabályozható – módosításokat javasol a MOK;
• milyen változásokat hoz a betegeknek az új törvény.

(Borítókép: Kincses Gyula. Fotó: Nagy Tamás / Index)