Akár az életünkbe is kerülhet a felelőtlen tüzelés

32Y42UA-highres
2022.12.17. 19:59
Vannak olyan anyagok, amiket kifejezetten tilos elégetni. Magyarország medencefekvése és időjárási viszonyai önmagukban hozzájárulnak ahhoz, hogy télen gyakran egészségtelenül magas a fűtésből eredő kültéri légszennyezők koncentrációja. Szakértőt kérdeztünk a felelőtlen tüzelésről és annak lehetséges egészségügyi következményeiről.

A szükség néha legyőzi az észérveket, és telente olyan anyagok is bekerülhetnek a kályhákba, kazánokba, amelyeket természetük szerint egyáltalán nem oda szántak. Itt nem csak a vizes fáról beszélhetünk, noha a nagy nedvességtartalommal bíró fából egyrészt többet kell tűzre vetni, hogy a kívánt hőmérsékletet elérjük, másrészt számos szennyező anyag kerül a levegőbe. 

Magyarország medencefekvése és időjárási viszonyai önmagukban hozzájárulnak ahhoz, hogy télen gyakran egészségtelenül magas a fűtésből eredő kültéri légszennyezők koncentrációja, azonban a mérésekből kiderül, hogy a főként szilárd tüzeléssel fűtő településeken jóval szennyezettebb a levegő, és több az ennek következtében kialakuló betegség is. Vannak azonban olyan tájai az országnak – jellemzően az aprófalvas területek egyes körzeteiben –, ahol gyakorlatilag mindent felhasználnak fűtésre, a ruháktól kezdve a kezelt bútorlapokon át a műanyagig és az autógumiig.

Ami szigorúan tilos

A levegő védelméről szóló kormányrendelet pontosan leírja, hogy a háztartási hulladékok esetében a keletkező papírhulladék és a veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése megengedett. Minden más hulladék égetése azonban tilos. Fontos azonban felhívni a figyelmet arra, hogy minden olyan papír elégetése során, amelyre nyomtattak valamit, káros kémiai anyagok jutnak a környezetbe. 

Másik ilyen a műanyag, ami jelen van a ruháinkban, a használati és berendezési tárgyainkban, építőanyagokban, és nagyon sokszor még mindig ezzel csomagolunk. Ezek tűzre kerülve ugyancsak erősen szennyezik a levegőt, és károsíthatják az egészségünket is. A vegyszerekkel kezelt fahulladékok – amelyek gyanta- és lakkmaradványok mellett faanyagvédő anyagokat tartalmazhatnak – elégetése szintén egészségkárosító hatású lehet. 

A szabályozások és a környezetre, valamint az egészségre gyakorolt káros hatásuk ellenére a felmérések szerint a magyar háztartások néhány százalékában az alábbi anyagokat mégis elégetik:

  • műanyag italcsomagolás és egyéb műanyaghulladék,
  • textilipari hulladékok,
  • használt ruha,
  • műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró (úgynevezett „kezelt fa”),
  • gumiabroncs,
  • kábelek,
  • kerti hulladékok,
  • színes, fényespapír-hulladékok,
  • fáradt olaj, üzemanyag.

Nem csupán minket veszélyeztet

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által naponta frissített Levegőhigiénés Index (LHI) 2007 óta hiteles információt szolgáltat arra vonatkozóan, hogy a légszennyezettség milyen mértékű egészségkockázatot jelent. Ez alapján a következő kategóriákba sorolható a levegő minősége:

  • elfogadható,
  • kifogásolt,
  • egészségtelen,
  • veszélyes.

A kedvezőtlen levegőminőség kialakulását elsősorban a légszennyező források jelenléte, az aktuális meteorológiai helyzet és a földrajzi viszonyok határozzák meg. A fűtési időszakban a helytelen lakossági fűtési módok jelentik a legjelentősebb légszennyező tevékenységet, ennek visszaszorítása jelentős kihívást jelent. Emellett az őszi időszakra jellemző az avar és a kerti hulladékok égetése is, mely szintén befolyásolja az aktuális levegőminőséget.

A hulladékok égetésekor jelentősen növelhetjük a káros anyagok kibocsátását, rontjuk környezetünk levegőminőségét amellett, hogy saját lakó-belső terünk levegőminőségét is szennyezzük. Ráadásul a legtöbb hulladék, például egy műanyagot tartalmazó használt pulóver fűtőértéke jóval alacsonyabb, mint mondjuk a fáé. A szakemberek szerint a helytelen fűtési módok alkalmazásakor a nem tökéletes égésnél és a viszonylag alacsony égési hőmérsékletnél az alábbi káros melléktermékek is megjelennek a levegőben: aeroszolrészecskék (környezet-egészségügyi szempontból ez a legkritikusabb légszennyező anyag), szén-monoxid, kén-dioxid, valamint policiklusos aromás szénhidrogének és egyéb rákkeltő anyagok.

Amennyiben azt tapasztaljuk, hogy a környékünkön valaki olyan anyagot éget el, ami tilos, azonnal érdemes erről értesíteni az illetékes környezetvédelmi hatóságot.

Ha nem csupán mi szeretnénk lehetőleg minél tovább élni, hanem a környezetünkre is szeretnénk a lehető legjobban vigyázni, akkor ezekre figyeljünk:

  • megfelelő tüzelőanyag használata (száraz tűzifa, fabrikett, fapellet, kezeletlen papír);
  • használjunk az ingatlannak és az alkalmazott tüzelőanyagnak megfelelő tüzelőberendezést; 
  • lehetőség szerint fokozzuk a lakóépület energiahatékonyságát (homlokzati szigetelés, nyílászárók cseréje).

Tehát ne égessünk hulladékot, és erre hívjuk fel a környezetünkben élők figyelmét is!

Súlyos légzőszervi megbetegedést okozhat

A helytelen fűtés nemcsak a kis méretű aeroszolrészecskék (hétköznapi néven szálló por) kibocsátásával jár, hanem más – sok esetben akár rákkeltő – légszennyezők koncentrációját is növeli. A kezelt és nedves fa elégetése is például különféle kátrányösszetevők levegőbe jutásával jár, míg a széntüzelés jelentős mennyiségű szén-monoxid és kén-dioxid kibocsátását okozza. Ezzel kapcsolatban tüdőgyógyász szakembert kérdeztünk meg a légszennyezés konkrét egészségkockázatairól.

Legjellemzőbb a kis méretű aeroszolrészecskék, hétköznapi néven a szálló por koncentrációjának emelkedése, amely rövid távon izgatja a szem, valamint a felső és alsó légutak nyálkahártyáját

– mondta lapunknak Bogos Krisztina, az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet főigazgató főorvosa. Hozzátette: ha huzamosabb ideig magasabb a légszennyező anyagok jelenléte, akkor fogékonyabbá válhatunk a különféle bakteriális és vírusos fertőzésekre. Ebben a tekintetben érzékeny lakosságcsoportba tartoznak a gyermekek, a krónikus légzőszervi betegségben (pl. asztma, COPD) vagy krónikus szív- és érrendszeri betegségben szenvedők, legyengült immunrendszerrel rendelkező személyek, illetve a várandós nők. Az arra fogékonyaknál már önmagában a szálló por is szívritmuszavart válthat ki, növeli a vér alvadékonyságát, trombózist, azaz vérrögképződést, súlyosabb esetben pedig akár stroke-ot okozhat. 

„Ha életünk nagy részét szennyezett levegőjű területen éljük le, akkor ez elősegítheti a krónikus szív- és érrendszeri betegségek kialakulását, különféle gyulladásokhoz, daganatos megbetegedésekhez is vezethet. A szennyezett levegő hatására tehát csökken az egészségben eltöltött életévek száma és a várható élettartam is. A Nemzeti Népegészségügyi Központ kutatásai az Egészségügyi Világszervezet vizsgálataival összhangban megállapították, hogy levegőszennyezés miatt Magyarországon évente körülbelül 8-12 ezer ember hal meg idő előtt az ehhez kapcsolódó szövődményekben” – mutatott rá a főigazgató.

A tüdőgyógyász is megerősítette, hogy egészségünk megőrzése érdekében fokozottan figyeljünk oda, mivel tüzelünk. Ezen túlmenően, hogy elkerüljük akár a komolyabb szövődményeket, nagyon fontos még a megelőzés. A koronavírus-járvány idején nálunk szintén előtérbe került a maszk, amit a szennyezett levegőjű (főként ázsiai) városokban egyébként rendszeresen használnak. Ugyanakkor Magyarországon nem annyira veszélyes a levegő minősége, hogy állandóan hordanunk kellene, így elsősorban szmogos időszakokban ajánlott a viselése.

Azonban a fűtési szezonban is legyünk tekintettel lakásunkban a beltéri levegőminőségre, és rövid ideig tartó, gyakori, intenzív szellőztetésekkel biztosítsuk a friss levegőt

– javasolta Bogos Krisztina.

(Borítókép:  LOIC VENANCE / AFP)