Óriási átalakításba kezd a kormány, digitális állampolgárokká válunk

Elektronikus tárca, digitális postaláda, elektronikus dokumentumtár és aláírás − egyebek mellett ezek létrehozásáról is rendelkezik Magyarország Nemzeti Digitális Állampolgárság Programja, amelyet a kormány ezen a héten fogadott el. Az alapdokumentum a digitális állampolgárságot helyezi a középpontba, rendelkezik a nemzeti adatvagyon hasznosításáról és a felhőtechnológia alkalmazásáról is. A programban a kormány vállalja, hogy megteremti azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely 

Az elfogadott dokumentum szerint a jövőben olyan közigazgatási terek jönnek létre, ahol az állampolgárok – többnyire – személyes megjelenés nélkül, egyszerűen és hatékonyan, a nap 24 órájában intézhetik az ügyeiket digitálisan.

Magyarországon ma is számos ügyintézési lehetőség érhető el valamilyen digitális formában, de ezek nem átfogók. Hiába léteznek az alapszolgáltatásokra különböző fejlesztések, ezek az általános ügyintézésbe nem integráltak, sok esetben a meglévő platformok nem ügyfélközpontúak, gyakran egy-egy digitális ügyintézés inkább nyűg, mint ügyfélbarát szolgáltatás.

A szakemberek szerint ma a közigazgatásban a teljesen online intézhető ügyek csupán 16 százalékát teszik ki az általános ügyintézésnek, ráadásul a meglévő platformok nem feltétlenül ügyfélbarát megoldásokat használnak.

Íme a négy digitális alapszolgáltatás

Négy digitális alapszolgáltatás jelenti a digitális átállás bázisát, ezek

1. az eSzemélyazonosítás,
2. az ePosta,
3. az eDokumentumkezelés, valamint
4. az eFizetés.

A négy alapszolgáltatás az egyes állami szervek saját folyamataikba való integrálása kiemelten fontos eleme a Nemzeti Digitális Állampolgárság Programnak. 

Az első és legfontosabb alapszolgáltatás az egyszerűen használható digitális személyazonosítás, amellyel szinte az összes ügyintézési folyamat intézhető lesz.  A magyarországi eSzemélyi széles körű elterjedését, bár modern funkciókkal rendelkezik, akadályozza a korlátozott használhatósága.

A 14 év feletti lakosság mintegy 60 százaléka rendelkezik eSzemélyivel (amellyel a postai küldemény átvételétől az eRecepten át az elektronikus aláírásig számos szolgáltatás vehető igénybe), azonban ezt kevesen alkalmazzák. A digitális fejlettségben Európa élmezőnyébe tartozó Észtország például egyetlen kártyán tárolja az állampolgár különböző adatait (személyi igazolvány, jogosítvány, diákigazolvány, társadalombiztosítási vagy adóazonosító).

A megoldás újszerűségét az adja, hogy az állampolgárok már egy mobilalkalmazáson keresztül is elvégezhetik a személyazonosítást. Az elterjedt digitális személyazonosításra számos állami és privát szolgáltatás épült. Az észt állampolgároknak lehetőségük van például állami platformon keresztül történő elektronikus azonosításra és a választójoguk online gyakorlására, valamint elektronikus dokumentum aláírására is.

Az új digitális személyazonosítást szolgáló alkalmazás az Európai Unió frissítés alatt álló eIDas rendeletének megfelelően kerül kialakításra. A tervek szerint 

Az európai uniós követelményeknek megfelelően az alkalmazás képes lesz felhasználói adatokat fogadni, tárolni, megfelelő szintű titkosítás mellett. Funkciói között találjuk majd a kölcsönös hitelesítést külső (állami vagy privát) felek számára, a kijelölt adatok megosztását, továbbá hiteles elektronikus aláírás készítését. A fentieket egyszerű, felhasználóbarát felületen szolgáltatja az alkalmazás, amely a tervek szerint egyéb (akár külföldi) szereplők rendszereivel is kompatibilis lesz. 

Az ePosta olyan azonosításra és hitelesített levelezésre alkalmas alapszolgáltatás, amely lehetővé teszi a könnyen kezelhető, kétirányú hivatalos kommunikációt. A jelenlegi magyar ePosta-platform az általános ügyintézésbe csak részben integrált, és csupán korlátozott funkcionalitással rendelkezik. A tervek szerint a magyarországi ePosta továbbfejlesztésénél a kezelőfelület könnyen áttekinthető lesz, amely képes különböző levélfolyamokat strukturáltan és további dokumentumok letöltése nélkül megjeleníteni weben és mobilon egyaránt. A hivatalokkal való kommunikációt hivatalos levélként fogadja majd el, vagyis mind az állami szervek, mind mi hivatkozási alapnak tekinthetjük. 

Az eDokumentumkezelés olyan digitális megoldás, amellyel az állampolgárok és a vállalatok egy helyen, felhasználóbarát módon találhatják meg az ügyintézéseik alatt felhalmozott dokumentumaikat és az állam róluk tárolt adatait. A szakemberek szerint ennek a dokumentumkezelési funkciónak hasonlatosnak kell lennie az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel. Az eeszt.gov.hu átfogó és az egészségügyi folyamatokba teljes mértékben integrált dokumentum- és adattármegoldás, amely a páciens minden releváns adatához hozzáfér, amelyet digitálisan rögzítettek, és a platformon keresztül minden szükséges egészségügyi dokumentáció elérhető az állampolgár számára a kiállító intézménytől függetlenül. 

A tervezett eDokumentumkezelés-megoldásnak biztosítania kell, hogy az állampolgárok minden ügyintézéssel kapcsolatos dokumentációja és adata egy platformon legyen elérhető. Az adatokat egy tartós tárhelyen mentik el automatikusan, ahonnan a dokumentáció online mindig elérhető lesz. A platform a tervek szerint hatékony összeköttetésben áll majd az ePosta-megoldással is, és lehetőséget adhat magánszerződések (pl. ingatlan- vagy gépjármű-adásvételi szerződések) tárolására is. 

Az eFizetés-megoldás olyan szolgáltatási környezet, amelyen keresztül hivatalosan is elfogadott, könnyen kezelhető, átlátható online fizetés valósul meg. A térítéssel járó ügyintézések fizetési folyamata jelentősen egyszerűsödik ezzel.  

2026-ra digitális állampolgárok leszünk

„A Nemzeti Digitális Állampolgárság Program egyik kiemelt feladata, hogy 2026-ra bárki digitális állampolgárrá válhasson.” – Erről már Rogán Antal, a program kidolgozásáért felelős Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter beszélt az Index kérdésére. Hozzátette: a kabinet megteremti a magyar állampolgárok és a magyar közigazgatás számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó online felületet, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő online kommunikációt. 

Hogy ez a gyakorlatban mit jelent? Rogán Antal szerint

olyan mobilalkalmazást fejlesztünk, amely lehetővé teszi, hogy mobilon mindenki magával vigye az összes igazolványát, de még a horgászengedélyét is. Mobilon intézhetünk majd ügyeket, mobilon igényelhetünk majd bármilyen igazolást, igazolványt. Nem kell bemenni az okmányirodába semmiért. A mobilalkalmazás lehetővé teszi, hogy a felhasználók egyetlen felületen láthassák az adataikat, dokumentumaikat, kezelhessék többek között családpolitikai vagy éppen adózási ügyeiket.

A miniszter hangsúlyozta: az ütemterv alapján 2026-ra szinte minden közigazgatást érintő ügyünket képesek leszünk online – elsősorban okoseszközökön – intézni. Az első, nagyobb prioritást élvező ügyintézések fejlesztése 2023-ban elkezdődik, az irattárca már 2024-re meglesz. 

Az állampolgári élményt nemcsak az életeseményekhez (pl. gyermek születése, ingatlanvásárlás, nyugdíjazás stb.) igazodó mobilfelület segíti, hanem az ügyintézési folyamatok optimalizálása is. A jövőre induló átalakulás folyamatos lesz, és előre sorolják a szélesebb állampolgári kört érintő ügyeket (pl. személyiigazolvány-, jogosítványhosszabbítás, gépjármű-adásvétel, ingatlanvásárlás). 

Jön a DMÜ

A digitális állampolgári környezet hatékony megvalósítása érdekében a magyar kormány létrehozta a Digitális Magyarország Ügynökséget (DMÜ), amelynek küldetése, hogy megteremtse a magyar állampolgárok számára azt az egységes és kiváló felhasználói élményt nyújtó digitális környezetet, amely radikálisan leegyszerűsíti az állampolgár és a kormányzat különböző szervei között történő kommunikációt.

A Digitális Magyarország Ügynökségnek ehhez a következő években el kell végeznie az állam által a polgároknak nyújtott szolgáltatások optimalizálását és digitalizációját, a felhasználói élmény és a folyamatok egyszerűsítését. Az ügynökségnek ki kell alakítania mindazon informatikai fejlesztési, adatmenedzsment- és kiberbiztonsági alapelveket, módszertanokat és standardokat, amelyek biztosítják, hogy a jövőbeli közigazgatási fejlesztések illeszkedjenek az uniós keretrendszerbe, és megfeleljenek a kormányzati és állampolgári elvárásoknak.

A szakember 2016 óta ez év júliusáig a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója volt. 

Július végéig a turizmus állami irányítását vezettem a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) vezérigazgatójaként, emellett a Budapesti Gazdasági Egyetem kuratóriumi elnöke vagyok, amely feladatomat – 18 ezer diák érintettségével – komolyan veszem, és a jövő szakembereinek elhivatott képzése jegyében fontosnak tartom folytatni. Bár a turizmus ágazatot nem hagyom el teljesen a jövőben sem, a miniszter úrtól új, megtisztelő felkérést kaptam: e szerint a Digitális Magyarország Ügynökség (DMÜ) létrehozásáért és működtetéséért felelős miniszteri biztosként folytatom a munkámat

 – nyilatkozta korábban a Magyar Nemzetnek Guller Zoltán.

Aki kimarad, lemarad

Az Index úgy tudja, a kormány nem kívánja senki számára kötelezővé tenni a részvételt a XXI. század legnagyobb magyarországi digitalizációs fejlesztésében, a digitális állampolgárság megszerzésében.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy mindazok számára, akik már ma is igénybe veszik az Ügyfélkaput vagy bármely más közigazgatási internetes szolgáltatást, sokkal könnyebb és hatékonyabb lesz a digitális állampolgárként elérhető szolgáltatások használata. Ráaádásul a fejlesztések azok számára is jelentős egyszerűsödést hoznak majd, akik koruknál vagy egyéb korlátozásuknál fogva nem tudják használni a digitális állampolgároknak kialakított szolgáltatásokat, hiszen a ma sokszor nehézkes közigazgatási folyamatok, ügyintézések egyszerűsödnek. 

(Borítókép: iStockphoto / Getty Images)