Megjelent a rendelet, így alakul át az egészségügy

GettyImages-460492806
2022.12.31. 08:16
Változnak a háziorvosi körzethatárok, átalakul a kórházi rendszer is, új alapokra helyezik a központi ügyelet megszervezését.

Újabb fejezetéhez ért a magyar egészségügyi ellátórendszer átalakítása. December 7-én szavazott az Országgyűlés a vonatkozó törvények módosításáról, mely új alapokra helyezi egyebek mellett a praxiskörzeteket, az állami mentőszolgálat szerepét és a szakápolási rendszert is.

A Belügyminisztérium az év utolsó előtti napján tette közzé a Magyar Közlönyben a fenti törvénymódosítás rendeleti szintű részletszabályait.

Amit arról korábban beszámoltunk, 2023-tól a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám lecsökken, megszűnik a praxis. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, a lakosság területi eloszlását, valamint azt az egyenlő területi elosztás és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával kell elvégezni.

Definiálták a kórház fogalmát

A Belügyminisztérium részletszabályozásából kitűnik, mi is pontosan a városi és mi a vármegyei kórház.

A rendelet szerint városi kórház az, mely a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás közül legalább kettőben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt.

Vármegyei kórház pedig az, mely az alábbi szakmák közül öt vagy annál több szakmaterületen a részére irányadó progresszivitási szinten egészségügyi ellátást nyújt:

  1. belgyógyászat
  2. endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
  3. gasztroenterológia
  4. nefrológia
  5. sebészet
  6. szülészet-nőgyógyászat
  7. csecsemő- és gyermekgyógyászat
  8. fül-orr-gége gyógyászat
  9. szemészet
  10. bőr- és nemibeteg-ellátás
  11. neurológia
  12. stroke-ellátás
  13. ortopédia
  14. traumatológia
  15. urológia
  16. klinikai onkológia
  17. aneszteziológia
  18. intenzív ellátás
  19. pszichiátria
  20. kardiológia
  21. sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás

Új alapokon a központi ügyelet

A központi ügyelet megszervezéséért – Budapesten kívül – az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lesz a felelős. Eszerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvétellel működő ügyeletet hétköznap 16:00–22:00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 08:00–14:00 óráig biztosítja.

Arról is rendelkezik, hogy a háziorvosoknak, illetve házi gyermekorvosoknak havonta legfeljebb kétszer ügyeleti szolgálatot kell teljesíteniük. Az ügyeleti helyszínt számukra az OMSZ a járás egész területén megjelölheti.

A most közzétett rendeletek nem szabályozzák a magánellátásban dolgozó orvosok közellátásban betöltött, korábban felvetett szerepét, és az egészségügyi szakdolgozók és orvosok illetményének csökkentését is lehetővé tevő részletszabályokra sem térnek ki. Ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal felemeljék a minősítési keretrendszer alapján.

(Borítókép: Carl Court / Getty Images)