Megjelent a rendelet, így alakul át az egészségügy
További Belföld cikkek
- Teljesen kiégett egy hajó a Tiszán
- Sokan azt hitték, médiahack, de igaz: örökre bezárja kapuit a MikulásGyár
- Káoszról számolt be a bombariadó miatt megszakadt fővárosi buli egyik résztvevője az Indexnek
- Nyolcszáz hátrányos helyzetű gyermek látogatott el a Parlamentbe
- Emelkedik a hivatalból kirendelt igazságügyi szakértők óradíja
Újabb fejezetéhez ért a magyar egészségügyi ellátórendszer átalakítása. December 7-én szavazott az Országgyűlés a vonatkozó törvények módosításáról, mely új alapokra helyezi egyebek mellett a praxiskörzeteket, az állami mentőszolgálat szerepét és a szakápolási rendszert is.
A Belügyminisztérium az év utolsó előtti napján tette közzé a Magyar Közlönyben a fenti törvénymódosítás rendeleti szintű részletszabályait.
Amit arról korábban beszámoltunk, 2023-tól a háziorvosi körzethatárok kijelölésének joga az önkormányzatoktól átkerül az Országos Kórházi Főigazgatósághoz. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe veszi, hogy a háziorvosi körzetben ellátott lakosságszámnak a házi gyermekorvosi körzet esetén legalább 600 főt, a felnőtt és vegyes háziorvosi körzet esetén legalább 1200 főt el kell érnie. A körzethatárok módosítása esetén nem jöhet létre a minimumlétszám alatti lakosságszámú felnőtt, vegyes, illetve házi gyermekorvosi körzet, ha pedig a megadott létszám lecsökken, megszűnik a praxis. A háziorvosi körzetek kialakítása során figyelembe kell venni a helyi sajátosságokat, a lakosság területi eloszlását, valamint azt az egyenlő területi elosztás és az ellátáshoz való egyenlő hozzáférés biztosításával kell elvégezni.
Definiálták a kórház fogalmát
A Belügyminisztérium részletszabályozásából kitűnik, mi is pontosan a városi és mi a vármegyei kórház.
A rendelet szerint városi kórház az, mely a belgyógyászat, a sebészet, a szülészet-nőgyógyászat és a sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás közül legalább kettőben a részére irányadó progresszivitási szinten az adott szakmában egészségügyi ellátást nyújt.
Vármegyei kórház pedig az, mely az alábbi szakmák közül öt vagy annál több szakmaterületen a részére irányadó progresszivitási szinten egészségügyi ellátást nyújt:
- belgyógyászat
- endokrinológia, anyagcsere és diabetológia
- gasztroenterológia
- nefrológia
- sebészet
- szülészet-nőgyógyászat
- csecsemő- és gyermekgyógyászat
- fül-orr-gége gyógyászat
- szemészet
- bőr- és nemibeteg-ellátás
- neurológia
- stroke-ellátás
- ortopédia
- traumatológia
- urológia
- klinikai onkológia
- aneszteziológia
- intenzív ellátás
- pszichiátria
- kardiológia
- sürgősségi betegellátó egységben szervezett szakellátás
Új alapokon a központi ügyelet
A központi ügyelet megszervezéséért – Budapesten kívül – az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) lesz a felelős. Eszerint az OMSZ a háziorvosi, házi gyermekorvosi részvétellel működő ügyeletet hétköznap 16:00–22:00 óráig, hétvégén és ünnepnapokon 08:00–14:00 óráig biztosítja.
Arról is rendelkezik, hogy a háziorvosoknak, illetve házi gyermekorvosoknak havonta legfeljebb kétszer ügyeleti szolgálatot kell teljesíteniük. Az ügyeleti helyszínt számukra az OMSZ a járás egész területén megjelölheti.
A most közzétett rendeletek nem szabályozzák a magánellátásban dolgozó orvosok közellátásban betöltött, korábban felvetett szerepét, és az egészségügyi szakdolgozók és orvosok illetményének csökkentését is lehetővé tevő részletszabályokra sem térnek ki. Ugyanakkor lehetőség lesz arra, hogy a szakdolgozó alapilletményét a jelenlegi 20 százaléktól eltérően 40 százalékkal felemeljék a minősítési keretrendszer alapján.
(Borítókép: Carl Court / Getty Images)