A Fidesz szerencséje az ellenzék?

Mennyire lehet nehéz éve a kormánynak 2023-ban? – kérdeztük Novák Zoltánt, a Méltányosság Politikaelemző Központ projektigazgatóját.

Az elmúlt tizenkét év legnehezebb időszaka vár a kormányra. 2010 óta igazán nagy kihívással nem találkoztak, leszámítva a 2010-es évek legelejét, amikor a világgazdasági válság hatásait kellett kezelni, de már ott is javuló tendenciában vették át a kormányzást

– fejtette ki az elemző, aki a koronavírus-járványt és hatásait a kormány szempontjából nem tartja a mostanihoz hasonló kihívásnak, mert azt úgy fogták fel az emberek, mint egy természeti katasztrófát, nem a vezetést hibáztatták, a Fidesz pedig jól kommunikálta a válságkezelést, „miközben a számok azt mutatták, hogy nem kezelték jól a pandémiát”.

Novák Zoltán a kormánypártok potenciális népszerűségvesztésére vonatkozó kérdésünkre válaszolva rámutatott, hogy

a szembejövő válság többrétegű, valamint az uniós szinten kialakult bizalmi válság a magyar kormány és az Európai Unió vezetői között nehezíti a gazdasági válság kezelését. Ezek együtt hordozzák azt a kockázatot, hogy a magyar lakosság megérzi a válság következményeit az árfolyamproblémában, az inflációban, összességében az életszínvonal csökkenésében, így visszaeshet a kormány népszerűsége.

Az elemző szerint még nem vonhatunk mérleget a válságkezelésről, „de azt látjuk, hogy eddig nem túl sikeres, gyakorlatilag az összes stabilitási mutató tekintetében az európai ranglista legvégén vagyunk”. Novák Zoltán ugyanakkor arra is felhívta a figyelmünket, hogy a kommunikáció sikeres, a kutatások alapján a lakosság jelentős része nem a kormány számlájára írja a gondokat, hanem külső okokra vezeti vissza, ezek elsősorban a háború és a szankciók, „sikerült úgy keretezni a válságot, hogy mindig van egy bűnbak”.

A Fidesz szerencséje az ellenzék problémája

Az ellenzék nem tudja kihasználni a helyzetet – véli Novák Zoltán.

A kockázata megvan annak, hogy lesz lemorzsolódás, viszont nincs hova vándorolniuk a szavazóknak. Ez egyébként sem úgy szokott történni, hogy valaki a Fidesz-bázisból rögtön ellenzéki szavazó lesz. A pártot nem választó bizonytalanok tábora bővülhet, onnan esetleg lehet átszivárgás, de az ellenzék jelenleg nem képez olyan húzóerőt, hogy hozzájuk forduljanak.

Az elemző szerint az ellenzéki oldalon látható mozgások a belső dominanciaharc eredményei, elsősorban a Demokratikus Koalíció próbálkozik azzal, hogy minél előbb pozíciót fogjon, ennek érdekében erőteljesebb, radikálisabb ellenzéki vonalat képvisel.

Az ellenzéki térfélen változhatnak a választói preferenciák, de Novák Zoltán kevés esélyét látja annak, hogy élni tudjanak a lehetőséggel.

A Fidesz szerencséje, hogy a kockázatot enyhíti az erős, jól szervezett ellenzék hiánya.

Készülés 2024-re

2024 újra a választás éve lesz, ráadásul ugyanazon a napon tartják az európai parlamenti és az önkormányzati voksolást. Novák Zoltán ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az ellenzék idei évének már az erre történő felkészülésről is kellene szólnia, de „egyelőre nincsenek olyan állapotban, hogy ennyire előre gondolkodjanak”.

A vezetők fejében lehetnek forgatókönyvek, viszont azzal, hogy a kormányoldal egy időpontra hozta a két választást, rendkívül megnehezítette az ellenzék dolgát. Az EP-választás lehetett volna egy félidős erőpróba, az ellenzéki politikum a tisztán listás választáson külön indulva, világosabb képet kaphatott volna arról, hogy mekkora társadalmi bázis van a különböző pártok mögött. Az itt kialakult erőviszonyoknak megfelelően lehetett volna az együttműködést új alapokra helyezni.

Az önkormányzati választás viszont inkább az együttműködés terepe, 2019-ben az ellenzéknek sikerült fontos hídfőállásokat elfoglalnia, de Novák Zoltán arra figyelmeztet, hogy koordináció nélkül komoly teret veszíthetnek az önkormányzati szférában is.

Nehéz és bizonytalan év

December végén évértékelő páros interjút készítettünk, ebben Mráz Ágoston Sámuel a 2023-ra vonatkozó kérdésünkre úgy fogalmazott, hogy „minden bizonytalan, nehéz előre látni”.

A külső eredetű válságnak hatása van a magyar belpolitikára is. A legvalószínűbb, hogy elhúzódó háborúval és tartósan magas energiaárakkal kell szembenézni, ami válságkezelő kormányzást tesz szükségessé. Ez Orbán Viktor egyik erőssége, amit az elmúlt 12 év kihívásai is alátámasztanak. A várható politikai-gazdasági nehézségek ellenére sem számítok a Fidesz drasztikus népszerűségvesztésére

– prognosztizálta a Nézőpont Intézet vezetője.

Mráz Ágoston Sámuel az ellenzéktől arra számít, hogy a megújulás 2023-ban sem fog bekövetkezni, „a 2024-es európai parlamenti és az önkormányzati választás valódi erőfelmérő lesz, addig nem fog eldőlni, hogy ki az ellenzék vezető ereje. Racionális lenne, ha 2023-ban a DK-ellenes ellenzéki oldal megszerveződne, de túlságosan politológusbarát lenne, ha minden racionálisan zajlana a politikában.”

Horn Gábor ugyanebben az interjúban arról beszélt, hogy „2023 mindenkinek nehéz év lesz. Az emberek életminősége romlik, amikor bezár a színház, a kultúrotthon vagy az uszoda.”

Bizonyos értelemben szerencséje van a kormánynak, hogy csak 2026-ban lesznek országgyűlési választások, mert addigra kiigazodhat a helyzet. Abban nem vagyok annyira magabiztos, hogy mennyire jó válságkezelő a kormány. Az látszik, hogy érzékelik a problémát, ez megfigyelhető Orbán Viktor megszólalásaiban, Matolcsy György beszédében vagy a kormánystruktúra változásában. Nem tagadom a külső okok jelentőségét, de a válságnak sok belső oka is van

– vélekedett a Republikon Intézet vezetője.

Horn Gábor úgy gondolja, hogy az ellenzék még nem hordta ki az áprilisi vereséget, „folyik a gyászmunka, de van is erre idejük”. Azt nem látja, hogy a semmiből felbukkanna egy új párt, „így a mostaniaknak kell kiszenvedniük a megoldást. Gyurcsány Ferenc kínált egy megoldást, mondván, hogy aki nincs velük, az ellenük van, de ezzel nem lehet győzni. A DK még erősebbé válhat, érteni is vélem ezt a célt, de ha 2024-re nem tudják valamilyen formában megszervezni az összefogást, akkor bukhatják az önkormányzati pozícióikat is.”

(Borítókép: Orbán Viktor 2022. április 3-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Fischer Zoltán)