Kiderült, hogy melyik lett az év madara Magyarországon

Az MME 1979-ben indította el az Év madara akciót, amelynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. Ezt követően indult el hasonló céllal, évenként váltakozva az Év hüllője, az Év kétéltűje program 2012-ben, majd az Év lepkéje 2023-ban – idézte fel az egyesület az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében.

Az MME szerint a tavaly nyári internetes lakossági szavazáson a legtöbb voksot a barkóscinege kapta, így 2023-ban ez a faj lett az év madara. 

Világállománya 1,5-3 millió pár, a magyarországi állomány 5400–6300 pár közé becsülhető. Védett faj, természetvédelmi értéke ötvenezer forint.

Nem vonul, egész életét a természetes és a mesterséges vizek széles, a nádas gyékényeseiben tölti. A melegedő és szárazodó időjárás különösen kedvezőtlen kilátásokat jelent a barkóscinege élőhelyét jelentő nádasokra, amelyeket a klímaváltozáson túl a parti beruházások is veszélyeztetnek. Fészeképítési sajátosságának köszönhetően költése segíthető varsababák, nádkontyok kialakításával a nádas-gyékényesekben.

Csapadékhiány és szennyezett víz veszélyezteti a hazai hüllőket

Az év kétéltűjét, illetve hüllőjét nem lakossági szavazás, hanem az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya választja meg 2012 óta. A Magyarország középhegységeinek hűvös, csapadékos mikroklímájú élőhelyeinek kisebb tavaiban, tócsáiban szigetszerűen előforduló alpesi gőte

Szórványos előfordulása miatt csak ritkán lehet vele találkozni. Általában március végén, április első felében bújik elő telelőhelyéről, és szinte azonnal a petézőhelyre vonul, amelyen gyakran a foltos szalamandrával, a pettyes gőtével és a sárgahasú unkával osztozik. Szintén védett fajról van szó, amelynek természetvédelmi értéke százezer forint.

Az alpesi gőtét Magyarországon legfőképpen a klímaváltozás és a vele járó csapadékhiány, valamint az erdők letermelése veszélyezteti, de az elhibázott haltelepítés és a vizek szennyezése is – figyelmeztet az MME.

Magyarország legikonikusabb lepkéje nyert

Az idén indult Év lepkéje akció első lakossági szavazását 2022-ben Magyarország egyik legikonikusabb nappali lepkéje, a fecskefarkú pillangó nyerte a három jelölt közül.

A fecskefarkú pillangó az MTI szerint világszerte elterjedt faj, csaknem az egész északi féltekét benépesíti. A magyar tájakon országszerte előfordul, bár a hegy- és dombvidékeken gyakoribb.

Három nemzedéke áprilistól – melegebb években már márciustól – repül egészen szeptemberig. Az első nagyobb melegek beköszöntekor kezd repülni, ezért az utóbbi évek kései hideg vagy akár fagyos napjai és az intenzív vegyszerhasználat miatt bizonyos területeken igencsak megfogyatkozott. Védett, a veszélyeztetett fajokat szerepeltető, nemzetközi Vörös könyvben szereplő fajról van szó, amelynek természetvédelmi értéke tízezer forint. 

(Borítókép: Egy barkóscinege a fehértavi ornitológiai tábor bemutatóján Sándorfalva határában 2015. július 11-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)