Vakon vezetik a fővárost: ködben érzi magát a főpolgármester-helyettes

A lap felvetette, hogy Tüttő Kata az utóbbi időben eltűnt a közéletből. A főpolgármester-helyettes elárulta, hogy nem kerüli a nyilvánosságot, pusztán körmére ég a munka a nagy „válságkezelésben”.

Egy végtelenül igazságtalan, teljesen tisztességtelen rendszerben, kiismerhetetlen szabályok mentén működünk évek óta. A magyar önkormányzatiság felszámolásának utolsó fázisába ért. Minden bevétel a kormányhoz fut be, amely saját kénye-kedve szerint csorgat belőle vissza

– mondta az interjúban.

Nehezményezi, hogy a fővárosi önkormányzat még nem részesült a kormány 44 milliárdos energiaár-kompenzációs csomagjából, és abban sem túl bizakodó, hogy lesz egy második kör, amikor megkaphatná az önkormányzat ezt a pénzt. Annál is inkább sürgeti a források megérkezését, mert a legenergiaigényesebb közszolgáltatásokat, mint például a közösségi közlekedést, a közvilágítást vagy az ivóvíz-szolgáltatást a fővárosi önkormányzat biztosítja. Ráadásul az elszálló energiaárak mindezeket megdrágították.

Mi lesz a hármas metróval?

A lap a főpolgármester-helyettesnek szegezte, hogy a főváros legfontosabb uniós projektjének, a hármas metró rekonstrukciójának befejezése egyre csúszik, az utolsó ismert dátum május, miközben a támogatási szerződésben júniusi projektzárási határidő szerepel.

Tüttő Kata azzal védekezett, hogy 2023 végéig kell elszámolni az előző uniós pénzügyi ciklus projektjeivel, ráadásul a projekt indulása óta volt egy világjárvány, zajlik egy háború a szomszédban, és egy energiaválság kellős közepén vagyunk.

Megjegyezte, hogy a metróprojekt mellett egyébként több más, uniós forrásból megvalósuló beruházás is lezárul az idén. Hozzátette, hogy a körforgásos gazdaságra való átállás keretében épült egy hulladékválogató és egy -átrakó, megmentették az elmúlt évtized legnagyobb ivóvízminőség-javító beruházását, amelynek értéke önmagában 20 milliárd. Ennek részeként újulnak meg az év végéig a fővárosi ivóvíztermelő kutak, 3000 ólomcsőbekötés cseréje és ivóvízhálózat javítása.

Ismertette, hogy azért szűntek meg csatornaépítési tenderek és két budapesti szennyvíztisztító fejlesztésére kiírt eljárás is, mert az azóta már megszűnt Nemzeti Fejlesztési Programiroda ezeket visszavonta. Elmondása szerint többször is előfordult, hogy a közreműködő kormányzati szervezet addig húzta az időt az eljárások előkészítésével, amíg ellehetetlenült a határidőben való befejezés.

A Lánchíd rekonstrukciójáról elmondta, hogy a híd felújítását hitelből fedezik, azonban ha ezt a 6 milliárdot is a fővárosnak kell beletennie, akkor tartalék híján újfent máshonnan kell elvonni ezt a pénzt.

Holott már minden terület végletesen kiszáradt. Nem próbálok a kormány fejével spekulálni. Tény, hogy a kormány több prominense is megígérte ezt a támogatását, de a kormányhatározat csak a Váralagút és a Lánchíd együttes felújítására van, és nincs aláírt támogatási szerződés sem. Ez a 6 milliárd azonban nem a kormány pénze, a közösség adta össze az adóforintjaiból, ezért mondjuk azt, hogy döntsék el a budapestiek, hogyan használjuk a hidat

– mondta Tüttő Kata.

Nem készül vészforgatókönyv

Arra a kérdésre, hogy készül-e vészforgatókönyv arra az esetre, ha a kormány valóban kihagyja Budapestet a kompenzációs listáról, Tüttő Kata úgy válaszolt, hogy B terv csak akkor készülhet, ha csak egy tényező bizonytalan.

A kiszámíthatatlan külső környezet mellett kiemelte, hogy a kormány sem könnyíti meg a dolgukat.

A sokszoros változóknak csak az egyik része a külvilág a háborúval, járvánnyal, a másik maga a kormány, amely teljességgel kiszámíthatatlan döntéseket hoz rólunk, nélkülünk, de esetenként még azokat is felülírja menet közben. Lásd energiakompenzáció. Amikor 2023. január elsején kinéztem az ablakon, csak tejfehér ködöt láttam magam előtt. Ilyennek látom az egész évet, nem tudjuk, mi vár ránk

– mondta Tüttő Kata.

(Borítókép: Tüttő Kata. Fotó: Rostás Bianka / Index)