Három- helyett negyvenmilliós számla, bajban vannak a fürdők

„Az év vége kifejezetten jól alakult a fürdők számára, a hosszabb téli szünet és az igazgatási szünet következtében december végén és január első hetében is sok vendég volt. Most viszont a gyerekek visszamentek az iskolába, az igazgatási szünet véget ért, és az időjárás sincs velünk, drasztikusan csökken a forgalom” – kezdte lapunk kérdésére Balogh Zoltán.

Ráadásul a magasabb energiaárakkal most szembesülnek azok is, akiknek hosszabb távú szerződésük volt, az új áramév január elsején indult, a gázév októberben, „az áremelkedésből gyakorlatilag már egyetlen fürdő sem tud kimaradni”.

Az árak attól is függnek, hogy ki mikor, melyik szolgáltatónál és milyen szerződést kötött. Balogh Zoltán a saját példájukat ismertetve elmondta, hogy Leányfaluban 2021-ben kötöttek olyan szerződést, ami 2023. december 31-ig szól, a korábbihoz képest 70 százalékkal magasabb áron.

Más fürdőknél négy-ötszörös villamosenergia- és tízszeres gázárakkal lehet találkozni. Olyan példát is ismerünk, hogy hárommillióról negyvenmillióra emelkedett a havi gázszámla, ami a tízszeres emelkedést is meghaladja

– tette hozzá a Fürdőszövetség főtitkára.

Ezt már nem lehet áthárítani

Balogh Zoltán a jegyáremelésekkel kapcsolatban kifejtette: a fürdők körülbelül 85 százaléka önkormányzati, vagy részben önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság üzemeltetésében van, a járványidőszakban jogszabály tiltotta az áremelést, ez nyáron megszűnt, a jegyárak 20-25 százalékkal drágultak, ami csak a korábbi áremelések pótlását jelentette.

Vannak olyan üzemeltetők, akik már 2022 decemberében a további emelés mellett döntöttek, a többség idén januárban és februárban emel 10-15 százalékkal. Ez a veszteségek csökkentésére elegendő, a teljes kompenzálásra nem.

Az ilyen mértékű áremelkedést nem lehet egy az egyben áthárítani. Az energiaárak mellett a beszállítói költségek is nőttek, a vízkezelési vegyszerek árát is a többszörösére emelték. A működési költségek 50 százalékos mértékkel emelkedtek

– hangsúlyozta Balogh Zoltán.

Bezárások jönnek?

Jó néhány olyan fürdő, amely egyébként sem egész éves nyitvatartással üzemel, már bezárt, a nagyobb városokban pedig olyan döntéseket hoznak, hogy nem mindegyik fürdőt tartják nyitva. A főtitkár szerint sok üzemeltető előremenekül, és azokat a karbantartásokat ütemezik korábbi időpontra, amelyeket csak később végeztek volna el.

A január–februári időszak holt szezon a fürdőknél, nyárig próbálnak talpon maradni, fontos cél a képzett munkaerő megtartása, mert azt már a koronavírus-járvány idején megtapasztalták, hogy őket nehéz pótolni.

Balogh Zoltán az egyes fürdőkön belüli korlátozásokra is kitért: bizonyos szolgáltatásokat szüneteltethetnek hétköznap, szűkíthetik a nyitvatartást, az energiafaló élményelemeket rövidebb ideig használják, kevesebb szaunát üzemeltetnek. Ezek kis lépések, de valamelyest csökkentik a fürdők költségeit.

Kapnak állami támogatást a fürdők? – kérdeztük a Fürdőszövetség főtitkárát, aki válaszában kifejtette: a novemberben bejelentett turisztikai akcióterv több elemből áll, de a fürdőknek ezek közül csak a SZÉP-kártya különböző zsebeinek összevonása jelent segítséget. Balogh Zoltán megemlítette azt is, hogy a fürdőüzemeltetők kimaradtak – szemben például a szálláshelyekkel – abból a támogatási körből is, amellyel a nagy energiafelhasználó vállalkozásokat segíti a kormány.

A Fürdőszövetség főtitkára arról is beszélt lapunknak, hogy a járvány után tavaly nyáron sikerült valamekkora tartalékot képezniük, most ezeket élik fel, emellett folyószámlahitelei is vannak a fürdőknek. Nagy forgalommal alapvetően akkor számolhatnak, amikor tanítási szünet van, a tavaszi ebből a szempontból rövid lesz, nyáron viszont a nagyobb forgalom mellett az energiaköltségek is alacsonyabbak.

Balogh Zoltán arra is felhívta a figyelmet, hogy az emberek először az alapszükségletekre költenek, az élelmiszer-infláció megterheli a pénztárcákat, ezért kevesebb marad olyan szolgáltatások igénybevételére, mint a fürdők. Az üzemeltetők csak addig emelhetik az árakat, amíg a többletbevétel kompenzálja a vendégszám csökkenését, „de ez nem működik a végtelenségig, pedig a magyarországi fürdők ár-érték arányban kifejezetten jó szolgáltatást nyújtanak közép-kelet-európai és nyugat-európai viszonylatban is”.

(Borítókép: A budapesti Széchenyi Gyógyfürdő és Uszoda 2020. március 4-én. Fotó: Kovács Tamás / MTI)