Kijiv vagy Kijev, melyik a helyes névhasználat?

„Arról van szó, hogy a magyar helyesírásnak van egy olyan elve, miszerint ha egy helységnévnek van egy rögzült és elterjedt formája a magyar nyelvben, akkor azt meg kell őriznünk” – ismertette lapunknak az SZTE egyetemi tanára, az MTA doktora, Kocsis Mihály. A professzor példaként említette Bécs vagy Prága szavunkat, amelyeknél nemzetközileg a Vienna, illetve a Praha megnevezés terjedt el, de a mi nyelvünkben a korábbi, hagyományos forma használatos, „amiben eddig sem az osztrákok, sem a csehek nem láttak kivetnivalót”. 

Az ukrán főváros megnevezése Magyarországra a 11. században érkezett, amikor a kijevi rusz–magyar kapcsolatok alakultak. I. András felesége hozta magával a kifejezést, és azóta is így említjük a várost.

Kapcsolódó

Karácsony Gergely: Budapest Ukrajna mellett áll és a magyar kormány nem azonos Magyarországgal

Vitalij Klicsko polgármester meghívására érkezett a háború által sújtott ukrán fővárosba.

Ami a város nevét illeti, a lengyelben is történt hasonló változás, ők német hatásra ’w’- vel, Kijównak hívják. A kutató hozzáteszi: a cirill nevek magyar átírásának is van szabályzata, de ebben egy 1989 előtti kiadásra kellene hagyatkoznunk, amely eléggé elavultnak tekinthető. 

Megnéztük, hogy a magyar helyesírási szabályzat mit ír elő ez ügyben. Az Osiris legfrissebb kiadása szerint: az ukrán főváros Kijev vagy ukránul, Kijiv névvel is leírható, mivel az ukránban Київ, IPA: [ˈkɪjiw], oroszul: Киев / Kijev. Ugyanakkor a Szegedi Tudományegyetem Nyelvészeti Tanszékének vezetője, az etimológiával is foglalkozó Forgács Tamás felhívta arra a figyelmet, hogy félreértésre adhat okot, ha hirtelen áttérünk a köznyelvben még meg nem honosodott változatra.

Elviekben érthető, hogy a háborús helyzetben az ukránokat érzékenyen érinti az oroszos megnevezés, de a megértés irányelveként a régi formát zárójelben érdemes kitenni a Kijiv forma mellé

– ajánlotta a tanszékvezető egyetemi tanár. Hozzátette: sok idő, amíg egy új helyesírási forma vagy megnevezés rögzül a köztudatban. „Ott volt például a cserben hagy kifejezésünk, amit egy ideig egybe kellett írni, mire megszokták az emberek, már újra a különírás lett az irányadó” – érzékeltette. 

Kocsis Mihály szlavisztikaprofesszor úgy fogalmazott, hogy a legtöbb esetben nincs nemzetiségi vagy nyelvi konfliktusról szó, az elsődleges szempont, hogy az emberek megértsék egymást. A nyelvi tájképekről író, orosz–ukrán felmenőkkel rendelkező doktorandusza, amikor Kárpátalján kutatta a többnyelvű orosz, ukrán, magyar kiírásokat, azt figyelte meg, hogy a többnyelvű megnevezések elférnek egymás mellett.

„Nem hitte volna, hogy ekkora türelmük van a nemzeteknek egymás nyelve iránt. Ez persze még egy háború előtti helyzet volt. Megtapasztalta, hogy a kocsmában épp olyan zenére váltottak, amilyen nemzetiségű társaság épp kért, és békességben táncoltak egymás slágereire” – mesélte a nyelvészdoktor. 

(Borítókép: Kijev 2022. októberben. Fotó: Ed Ram / Getty Images)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!