Ide utaztak a magyarok a meghosszabbított téli szünetben

A Szallas.hu szállásfoglalási portál adatai szerint a vendégéjszakák egy főre vetített átlagára extrém léptékben, 45 százalékkal drágult a koronavírus előtti időszakhoz, 2019-hez képest. De a tavalyinál is 23,5 százalékkal magasabb az egy éjszakára szóló átlagár a kiemelt ünnepi időszakban, ami egy személy esetében 14-16 ezer forintot tesz ki. Ennek ellenére a foglalások száma 30 százalékkal meghaladta a 2022-est, és három százalékkal a 2019-es év azonos időszakára vonatkozó adatokat. 

Irány észak!

Mint említik, a karácsonyt otthonuktól távol töltők fele a wellness-szolgáltatást nyújtó hoteleket választotta, a második legnépszerűbb szállástípus az apartman volt, az utazók 23 százaléka töltötte itt a karácsonyt, szilveszterkor a foglalási arány megváltozott az önellátó szálláshelyek javára. Mind a drágulás mértéke, mind az egy főre jutó átlagár megegyezett a két ünnep esetében, de a tavalyinál 60 százalékkal többen utaztak el az óév búcsúztatásának idejére. A Szallas.hu-n keresztül foglalók átlagosan 81 ezer forintot költöttek két éjszakára az ünnepek alatti kikapcsolódásra. 

Karácsonykor a legtöbben Budapestre, Hévízre, Egerbe, Gyulára és Zalakarosra utaztak, szilveszterkor Eger, Szeged, Pécs, Gyula és Siófok volt a legnépszerűbb desztináció. Sok balatoni szállás zárta telt házzal az évet, Siófok, Keszthely, Balatonfüred, Tihany ilyenkor is a kedvenc úti célok közé tartozik. A legvonzóbb turisztikai régiónak Észak-Magyarország bizonyult, minden ötödik foglalás ide szólt.

Emelkedett a kirándulók száma

Ez egybecseng azzal, amit Kiss Róbert Richárd turisztikai szakújságíró az Indexnek nyilatkozott, miszerint a magyarok előszeretettel kirándulnak és keresik fel a népi hagyományokat megörökítő kulturális kincseket, amelyekkel például Hollókőn és Mezőkövesden találkozni. Emellett az sem elhanyagolható tény, hogy számos gyógy- és termálfürdő található az említett régióban, mint Parádfürdő, az egerszalóki hőforrás, a Zsóry fürdő, a bogácsi vagy a bükkszéki gyógyfürdő. Több híres borvidékünk is itt található: a mátrai, az egri és a tokaji. 

Nem véletlen, hogy a nyári időszakon kívül a magyarok többsége ebben a térségben kíván feltöltődni. A Szallas.hu adatai szerint a január 2–8. közötti hetet is itt töltötte a honlapjukon keresztül foglalók 22,2 százaléka, ezután a megszokott módon a Balaton bizonyult a legnépszerűbbnek 14,5 százalékkal. Az év első hetében Budapest után Egerben, majd Hajdúszoboszlón, Gyulán és Hévízen pihent a lakosság nagy része.

Közölt adataikból az is kiderült, hogy 2019-hez képest közel tíz százalékkal, a tavalyihoz képest pedig kétszeresére növekedett a magyarok utazási kedve belföldön az év első két hónapjában. Mint megírtuk, sokan pihenést adtak ajándékba, aminek időpontját a munka- és iskolaszüneti napokra tették. 

Bécs és Dubai is népszerű volt

Kiss Róbert Richárd úgy fogalmazott: a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ regiszteréből is egyértelműen arra lehet következtetni, hogy a turizmus szempontjából az idei bizonyult évek óta a legjobb januárnak.

Az látszik, hogy a magyarok többsége az ünnepi időszakban a belföldi utazásokat részesítette előnyben, de például sokan választottak szilveszterre olyan európai célpontokat, mint Bécs, Párizs, London vagy Barcelona. A telet kevésbé kedvelők Dubaiba, Egyiptomba, Tunéziába, Marokkóba utaztak, Délkelet-Ázsiában Thaiföld még mindig a legkapósabb desztinációk közé tartozik, bár a héten jelentették be, hogy ismét kérnek oltási igazolást a hozzájuk érkezőktől

– ismertette a turisztikai szakújságíró. Jordánia és a Maldív-szigetek is egyre kedveltebb úti cél, tavaly 3500-an keresték fel a szigeteket. Ez ugyan elmarad a magyar turisták nyári horvátországi 660 ezres számától, de így is egyre jelentősebbnek tekinthető az üdülőcélpont népszerűsége itthon.

A meghosszabbított iskolaszünet miatt sokan az év első hetére időzítették téli utazásaikat. „A 2023-as év első napjaiban különben nem csak a magyarok üdülési kedve emelkedett meg, a külföldi turizmus számára is kiemelkedően jó heteken vagyunk túl, ami a szállásfoglalásokat illeti” – értékelte a szakértő. 

Hozzászoktunk a dráguláshoz

Kérdésünkre, hogy az extrém áremelkedések ellenére miért a magyarok utazási hajlandósága nőhetett leginkább Európában, elmondta: 2019-hez képest a fizetések is némileg nőttek, ha nem is akkora mértékben, mint az árak, de az üdülésnek rekreációs hatása is van, aminek a nehézségek sorozatát jelentő 2022-es év után kiemelt jelentősége van, legalábbis mentális egészségünk szempontjából. Az elemző ezzel is magyarázza, hogy toronymagasan a wellnesshotelek vezetik a foglalási listákat, hiszen a teljes szolgáltatás és a pihentető élményeket nyújtó helyeken tudunk leginkább feltöltődni.

Az árakat illetően pedig már átestünk azon a ponton, hogy minden legalább húsz százalékkal megdrágult, így aki megteheti, nem hagyja ki a kikapcsolódást, valamivel hajlandó többet fizetni érte, vagy csökkenti a vendégéjszakák számát, de elutazik

– tette hozzá.

Kiss Róbert Richárd arra is emlékeztetett, hogy hiába emelkedett meg a nem termál- vagy gyógyvíz táplálta wellness-szálláshelyek rezsiköltsége, sokan nem zártak be, inkább némi áremeléssel és egyéb szolgáltatások kivezetésével, módosításával, felárfelszámítással próbálják a többletköltségeket kompenzálni, valamint a szektor számára elérhető energetikai állami támogatás igénybevételével.

„Ennek köszönhetően kevesebb szálláshely kényszerült a fűtési szezonra bezárni, mint korábban prognosztizálták az ágazat szereplői, nagyjából 20 százalékuk függesztette fel működését a hűvösebb hónapokra, de többen közülük ekkorra tették a renoválások, az energetikai hatékonysági beruházások megvalósításának időpontját, amivel készülnek egy, a kiemelt szezonban történő, március 15-i, húsvéti vagy nyár eleji újranyitásra” – ismertette a turisztikai szakújságíró.

Ha nem lesz hó

Azzal kapcsolatban, hogy hogyan változtatja meg a magyarok utazási szokásait, ha elmarad itthon a klasszikus havas tél, kifejtette, hogy ugyan a 25-30 évvel korábbiakhoz képest nagymértékben megemelkedett hazánkban a síelők száma, ma 550 ezren vannak, de 90 százalékuk a magasabban fekvő külföldi síparadicsomokat keresik fel ilyenkor. Elsősorban az ausztriai, majd szlovákiai, olaszországi, a kicsit drágább francia vagy a még költségesebb svájci sípályákat választja a többség. Sok magyar ugyan előrehozta múlt hétre ennek az időpontját, de a főszezon későbbre, februárra tehető. Évente 350 ezer sílátogatót vonzanak leginkább hétvégente a hazai sícentrumok, mint Mátraszentistván, Eplény vagy Bánkút.

Kiss Róbert Richárd elmondta: ezek kiemelkedő természeti vonzerővel rendelkező területek, ezért ha nem is lesz hó, a kirándulók miatt mégsem lehet számítani a foglalások drasztikus visszaesésére idén, az év első hetében is sokan tartózkodtak mátrai, visegrádi, bükki, főként a Szilvásvárad környéki szállásokon.

(Borítókép: A Hévízi-tó naplementekor 2019. december 14-én. Fotó: Varga György / MTI)