Pert indíthat a kormány az Erasmus-ösztöndíjak ügyében

A kormány pert indíthat az Európai Unió Bíróságán az Erasmus-program miatt

Ahogy arról beszámoltunk, nem kaphatnak friss támogatásokat az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn – írtuk korábbi cikkünkben. Az ügyre Navracsics Tibor, valamint a Kulturális és Innovációs Minisztérium is reagált.

Gulyás Gergely a csütörtöki Kormányinfón elárulta: a legutóbbi kormányülésen főként a költségvetéssel foglalkoztak, de szóba került az Erasmus-program is. A kormány álláspontja a következő: 

A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt is elmondta, hogy amikor megállapodtak, ennek megfelelően módosították az összeférhetetlenségi szabályokat, a kodifikált szöveget is egyeztették, sőt még szigorúbb szabályok elfogadására is nyitottak lettek volna, de ilyen igény nem érkezett. Navracsics Tibor területfejlesztésért és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter egyeztetni fog, szeretnék azt remélni, hogy félreértésről van szó. A kormány az Erasmus-ösztöndíjak költségét kifizeti.

A kormány pert indít a határozattal szemben az Európai Unió Bíróságánál, ha nem sikerül megegyezni. A miniszter összegzésként elmondta: a tanszabadság garantált, ezzel kapcsolatban nincs is vita, semmilyen alapja nincs a Magyarországgal kapcsolatos vádaknak a felsőoktatás területén, ráadásul pontosan úgy jártak el, ahogy azt a bizottság kérte. Remélik, hogy a félreértés gyorsan tisztázható, ha nem, akkor a magyar kormány kénytelen lesz pert indítani.

Az Index kérdései: önkormányzatok, fürdők, napelemek

• Gulyás Gergely az Index önkormányzati rezsitámogatásra vonatkozó kérdésére elmondta: ez volt az első körös támogatás, szeretnék, ha lenne második, ami két dologtól függ: hogyan alakul a gazdaság helyzete, és hogyan alakulnak a rezsiárak. A miniszter mindenkit óvna a túlzott optimizmustól, pillanatnyilag tényleg olcsóbb az energiaár, mint az elmúlt hónapokban, ez hosszú távon sokat könnyítene a gazdaság és az önkormányzatok helyzetén is. A kérdés nyitott, szeretnének segíteni. A Fővárosi Önkormányzat mellett a megyei önkormányzatokkal sem tárgyaltak, de majd fognak.
• „Erasmus-ügyben milyen szigorításra nyitott a kormány?” – kérdeztük Gulyás Gergelytől. A miniszter leszögezte: amikor tárgyaltak, minden további nélkül elfogadták volna, hogy hivatalban lévő politikus, polgármester, kormánytag, akár még államtitkárok se legyenek tagjai a kuratóriumoknak, de nem volt ilyen kérés. Kaptak egy szöveget, ami ennél szűkebb összeférhetetlenséget irányzott elő, ezt fogadta el az Országgyűlés. A miniszter szerint nem korrekt a bizottság eljárása. A bizottság a tanácsnak írott összefoglalójában elismeri, hogy Magyarország a modellváltó egyetemeknél a kérésnek megfelelően módosította az összeférhetetlenséget, „nem tudjuk, mit akarnak, először tisztázni kell”. Navracsics Tibor jövő héten tárgyal Brüsszelben.
• A fürdők lehetséges támogatásáról is kérdeztük Gulyás Gergelyt. A miniszter elárulta: a fürdőkkel is fognak tárgyalni. Hozzátette, egy részük bezárt, egy részük jelentős áremeléssel nyitva van, meg kell nézni, milyen támogatásra van szükség ahhoz, hogy a mostani szezon után a következő télen ne legyenek bezárások.
• A napelemes pályázati pénzek kifizetéséről is kérdeztük Gulyás Gergelyt. A miniszter a múltra vonatkozóan ezekről nem tud jó hírt mondani, de a jövőre igen. Kifejtette: az eddig elhanyagolható mértékű kifizetések mellett az a cél, hogy január végére 1,2 milliárd forintot fizessenek ki, de ez is csak a beérkezett igények egy része. A tárcavezető elismerte, a tervezettnél lényegesen lassabb volt az adminisztráció, ezért elnézést kér.
• Gulyás Gergely a szakképzési intézményekre vonatkozó kérdésünkre elmondta: mindenkivel szívesen tárgyalnak, az a javaslat, amit a béremelésekre kidolgoztak, garancia arra, hogy a pedagógusok anyagi megbecsülése jobb legyen. Az egyéb igényekkel kapcsolatban az államtitkár tárgyalni fog. A miniszter világossá tette, szeretnének egy olyan jogi megoldást találni, ami azonnali elbocsájtást kiváltó esetekben bizonyos türelmet tanúsít. Keresik a megoldást arra, hogy minél kevesebb feszültség legyen a rendszerben.

A kormány optimista a magyar gazdaságot illetően

A miniszter elmondta: jövő héten benyújtják a 2023-as költségvetést, a tárgyalása megkezdődhet februárban, reményeik szerint márciusban el is tudják fogadni. Elmondta: mindenféle pánikkeltő nyilatkozatot lehetett hallani a dollárbaloldal szakértőitől, ennek ellenére a gazdasági növekedés 4,5 százalék körül lesz, ami az EU-ban az egyik legmagasabb.

A jobboldali kormány nem választási költségvetéseket fogad el, szögezte le. 76,8 százalékról 73,5 százalékra csökkent tavaly az államadósság. 2022 első 10 hónapjában a reálbérek 4,3 százalékkal nőttek, a reálkeresetek 77 százalékkal nőttek 2010 óta. Az OECD-tanulmány szerint 2022 harmadik negyedévében egyedül Magyarországon nőttek a reálbérek az uniós országok közül.

A fókusz a rezsivédelmen lesz 2023-ban is, az lesz a cél, hogy a gazdasági veszélyek ellenére a nyugdíjak és a reálbérek is növekedjenek. Ha sikerül a recessziót elkerülni, akkor az átlagfogyasztásig fenn tudják tartani a rezsicsökkentett árakat a magyar családoknak. Az országnak 17 milliárdra nőtt a rezsiszámlája. A rezsivédelmi alap jelentős: mind a családoknak és az állami intézményeket támogatni tudják majd, csökkentik az államadósságot, a családtámogatásokat bővítik. Idén 1,5 százalékos növekedéssel számol a kormány 2023-ra. Az idei évi nyugdíjkifizetések összege meghaladja a 6150 milliárd forintot, ez a költségvetés legnagyobb kiadása.

A Kormányinfó percről percre közvetítését ide kattintva olvashatja el.

(Borítókép: Gulyás Gergely a Kormányinfón 2023. január 12-én. Fotó: Szollár Zsófi / Index)