Megszereztük Navracsics Tibor Brüsszelnek írt válaszlevelét

DSC0453
2023.01.13. 14:40
Sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések – fogalmazott Navracsics Tibor területfejlesztési és uniós források felhasználásáért felelős tárca nélküli miniszter a lapunk birtokába került levélben, amelyet Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztosnak küldött az Erasmus-ügy miatt.

Ahogy korábban lapunk is megírta, levélben fordult Johannes Hahn és Mariya Gabriel uniós biztoshoz Navracsics Tibor az Erasmus-ügy miatt. A lapunk birtokába került levelet a miniszter úgy kezdi, hogy „őszinte megdöbbenéssel tapasztaltam, hogy az Erasmus+- és a Horizont Európa programban közreműködő magyarországi szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek”.

Levelem célja, hogy átlátható és elfogulatlan eljárás keretében a bizottsággal közösen tisztázzuk, hogy az Európai Unió Tanácsának 2022/2506 határozata az uniós költségvetésnek a jogállamisági elvek magyarországi megsértésével szembeni védelmét szolgáló intézkedésekről a fent említett programok végrehajtása szempontjából hogyan értelmezendő, illetve milyen következményekkel jár

– fogalmazott a miniszter. Navracsics Tibor levele arra hivatkozik, hogy „a bizottság lépései sértik az Alapjogi charta 13. cikkét azzal, hogy programokat, kutatásokat és képzéseket lehetetlenítenek el, illetve intézményeket és tudományos munkatársakat érintenek hátrányosan. A bizottság döntése évtizedes nemzetközi szakmai együttműködéseket rombol le, és korlátozza a tudományos élet szabadságát.”

A miniszter levelében felhívja arra a figyelmet, hogy az egész európai közösségnek kárt okoznak, ha kizárják Magyarországot az Erasmus+- és a Horizont Európa programból.

A levélben az uniós források felhasználásáért is felelős tárca nélküli miniszter úgy érvel, hogy „az Erasmus+- és a Horizont Európa program nagyban járul hozzá a részt vevő hallgatók, oktatók és kutatók európai identitástudatának megerősödéséhez és személyes európai integrációjukhoz”. Majd kitér arra, hogy „a magyarországi felsőoktatási intézmények meghatározó részének kirekesztése a Horizont Európa programból elfogadhatatlan az oktatók, kutatók és hallgatók tízezreinek. Az intézkedés méltánytalanul zárja ki őket az európai tudományos vérkeringésből, és a teljes Európai Kutatási Térség számára komoly hátrányokkal jár.”

Alaptalanok a vádak

Navracsics Tibor felhívta arra figyelmet, hogy  az egyetemi modellváltásokat transzparens módon, politikai befolyástól mentesen 2021-ben 87 százalékos szavazattöbbséggel támogatták az egyetemek önigazgató szervezetei, a szenátusok. A modellváltás során felkészült és elkötelezett tagokból álló testületek jöttek létre. A miniszter szerint ez is azt bizonyítja, hogy az egyes kohéziós programok elfogadásáról szóló bizottsági végrehajtási határozatokban szereplő állítás – amely szerint „a modellváltáson átesett egyetemek a kormány befolyása alatt álló kuratóriumok kizárólagos ellenőrzése alatt állnak” – nem helytálló.

Kiemelt egy fontos kormányzati érvet, amelyet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is többször hangsúlyozott:

A politikusok felsőoktatási szerepvállalása az európai uniós országokban elfogadott gyakorlat. Németországot, Ausztriát, Belgiumot és Franciaországot hozta fel a levélben példának. 

A miniszter szerint ez a kizárás visszafordíthatatlan károkat okoz az egész európai közösségnek és „őszinte megdöbbenéssel” tapasztalta, hogy az uniós programokban közreműködő magyar szervekhez méltánytalan és megalapozatlan tartalmú levelek érkeztek.

A hallgatói és oktatói sérelmek megelőzéséért tisztelettel kérem, hogy sürgősen tisztázzuk a félreértéseket annak érdekében, hogy a jövőben ne születhessenek az európai uniós intézmények részéről megalapozatlan és jogsértő döntések, valamint a már elfogadott és hatályba lépett intézkedéseket késedelem nélkül módosítsák

– fogalmazott a levélben Navracsics Tibor. Taglalta azokat az eredményeket, amelyek a modellváltás sikereit igazolják. „Kitér arra, hogy a kondicionalitási eljárás és a kohéziós politikában a feljogosító feltételek értékelése során az akadémiai függetlenség miatt felmerült bizottsági aggályokról jelezzük, hogy azok valóságérzékelése és jogi háttere, tehát maga az intézkedése is hibás” – derült ki a levélből. A miniszter a levelét úgy zárta, hogy „Kérem Önöket, a döntés felülvizsgálatával tisztázzuk azokat a félreértéseket, amelyek a jelenlegi helyzethez vezettek.”

Magyar egyetemek Brüsszel célkeresztjében

Mint ismeretes, hétfőn kiderült, hogy nem kaphatnak friss támogatást az Európai Unió által finanszírozott Erasmus+ együttműködési és oktatási csereprogramból, valamint a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramból azok a magyarországi oktatási intézmények, amelyek közérdekű vagyonkezelő alapítványi formában működnek, vagy amelyeket ilyen alapítványok tartanak fenn.

Kapcsolódó
Kizárhatják az alapítványi irányítású egyetemeket az Erasmusból

Kizárhatják az alapítványi irányítású egyetemeket az Erasmusból

Összesen 21 magyar egyetemet érinthet a döntés.

Az Európai Bizottság illetékesei december végén levélben értesítették többek között a pénzek kezelésével megbízott nemzeti hatóságokat. A tiltás a Horizont Európa kutatási és innovációs keretprogramra is vonatkozik, és a 2022. december 15. után elbírált pályázatokat érinti. 

A tiltás összesen 21 magyarországi egyetemet érint, ennyi működik ugyanis alapítványi formában – köztük számtalan nemzetközi hírű intézmény is.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón, Orbán Viktor miniszterelnök pedig péntek reggeli rádióinterjújában kifejtette, hogy nem fognak lemondani erről a lehetőségről, így a kormány kifizeti az ösztöndíjakat a magyar költségvetés terhére, ha nem sikerül rendezni a nézeteltérést. Gulyás Gergely arról is beszélt, hogy ha szükséges, a kormány pert indít az Európai Unió Bíróságán.

(Borítókép: Navracsics Tibor 2022. június 30-án. Fotó: Kaszás Tamás / Index)