Majd ha fagy: a hidegre várnak a magyarországi sípályák

„Az már egyértelműen látszik, hogy itthon hóágyúzás nélkül elképzelhetetlen a síszezon” – jelentette ki az Indexnek a Síelők.hu alapító főszerkesztője, Wesselényi Andrea.

Magyarországon hat hóágyúzható sípálya van, de közülük csak a legforgalmasabbak tudtak kinyitni. December második felétől az eplényi és a mátraszentistváni pálya várta a síelőket, karácsony előtt pár napra a sátoraljaújhelyi is kinyitott. Visegrádon és Szilvásváradon nem sikerült síelésre alkalmas pályát készíteni, de még Kékestetőn sem tudták megoldani a hóágyúk vízellátottságát. Normafánál a szánkózók és a sífutók élvezhették a mesterségesen behavazott terepet, de a januári enyhe időjárás ott sem kedvezett a téli sportok szerelmeseinek.  

A Mecsekben a Misina-tetőn, a Börzsönyben a Nagy-Hideg-hegyen, valamint a Bükk-fennsíkon található Bánkúton lévő – felvonókkal is rendelkező – sípályáknak esélyük sem volt a szezonban kinyitni. A rekordmeleg hőmérsékletet produkáló évkezdés miatt január 4-ig Eplény Sícentrumának működését függesztették fel ideiglenesen, Mátraszentistván január 9-ig kitartott, majd ők is bezárták kapuikat. A Síelők.hu alapítója lapunknak úgy fogalmazott: most az egyetlen jó hír, hogy a csapadékos napok során megteltek a víztározók, amelyekből biztosítani tudják a hóágyúzáshoz szükséges mennyiséget. Ehhez azonban meg kell hogy érkezzen a lehűlés. Így az idei szezon alatt akár még két hónapig nyitva tudnának lenni. 

„Ha marad az enyhe tél, félő, hogy mindazok a fejlesztések, amiket idáig elvégeztek, nem térülnek meg az idén” – emelte ki Wesselényi Andrea, aki hozzátette: a felmelegedés ellenére is jöhetnek valódi telek, mint amilyen 2018. február végén volt. Akkor olyan helyeken lehetett síelni, ahol tíz éve nem. 

Négy évszakos programokra is szükség lehet

A szakértő szerint egyre több sípark ismeri fel, hogy négy évszakos lehetőségekkel jobban függetleníteni tudják magukat az időjárási körülményektől. A Zempléni Kalandparkban a sípálya csak az egyik szórakoztatóelem, Eplényben a felvonó egész évben működik, amin tavasztól őszig bicikliszállításra is van lehetőség, ők is egyre több programot kínálnak a síszezonon kívül. A felsoroltakból is kitűnik, hogy egyre inkább próbálnak a kirándulók irányába elmozdulni, de az ilyen látogatói számok messze alulmaradnak a síelőkétől.

Egy síelőnapon akár ötezer ember is érkezhet. Ha hozzászámoljuk az oktatás költségét vagy a vendéglátást,  összehasonlíthatatlanul nagyobb bevételt produkál számukra

– mondta Wesselényi Andrea, aki hozzáfűzte: hogy hasznot termeljen egy sípálya, ahhoz legalább 80 napos működés szükséges. 

Hóágyúzva még jó lehet a hazai szezon

A portál összeállítása szerint a két legnagyobb pályánk esetében minden szezon stabilan 80-90 nap nyitvatartást jelentett. Ehhez – terepviszonyoktól függően – minimálisan 15-20 centiméter hómennyiség kell. Hóágyúzni 0 foknál melegebb időben nem lehet. Ha legalább egy hétig tartós hideg van, körülbelül 3-4 hétig kitarthat a pálya, hacsak nincs az év első hetéhez hasonló extrém felmelegedés. Megjegyezte: évek óta megfigyelhető tendencia, hogy egy enyhe december után egész márciusig kitolódhat a szezon.

Ugyanakkor azt is látni, hogy ezer méter alatt tartósan jövedelmezően nem lehet üzemeltetni sípályát hóágyú nélkül

– húzta alá. A szakportál főszerkesztője azt is elárulta, hogy a magyarok kedvenc síüdülőterepének számító Alpokban is több helyen gondot okozott a szokatlanul enyhe tél. Karácsonykor volt, ahol plusz 8 fokot is mértek, de január első hetében sem volt minőségi hó az ezer méter alatt fekvő területeken. 

A koronavírus a magyar pályák felé orientálta a hazai síelőket

Az elemző emlékeztetett arra, hogy a hazai sícentrumok jó szezonokat tudhatnak maguk mögött, mivel a Covid alatti korlátozások során olyanok is a magyar pályákat használták, akik különben Ausztriában töltötték volna síüdülésüket. Hozzátette: azoknak is alternatívát jelenthetnek a hazai sípályák, akik annak ellenére szeretnének hódolni a sportnak, hogy a külföldi síüdülést nem engedhetik meg maguknak.

Ehhez pár napos mínuszok, egy hétig tartó stabil lehűlés szükséges, mivel még a szezon elején vagyunk, van erre esély

– hangsúlyozta.

Wesselényi Andrea megemlítette, hogy a hazai sícentrumokban még akkor is láthatnak havat az emberek, ha az országban máshol nem. „A mesterséges pályákon pedig a gyerekek is megtapasztalhatják a szánkózás élményét” – fejtette ki. Szerinte az infrastruktúra még fejlesztésre szorul, ugyanis a szánkó sokkal hamarabb tönkreteszi a hóágyúzott réteget, ilyenkor az üzemeltetőknek választaniuk kell, hogy sí- vagy szánkópályát készítsenek.

„Újranyitnak, majd ha fagy”

Az Eplényben található Síaréna Vibe Park ezzel a szöveggel tájékoztatta az érdeklődőket. Megkérdeztük a komplexum illetékesét, hogy ez számokban mit jelent, milyen mértékű fagy kell az újranyitásukhoz.   

Tartós, minimum 3 napig tartó –2 fokos hőmérséklet esetén már megmaradhat a hóágyúzott réteg

– tájékoztatta lapunkat Kugler-Bedő Imola marketingvezető. Hozzátette: pályáikon már 20 centiméter vastagságú minőségi hórétegen is lehetne csúszni, de átlag 50 centiméteres réteget igyekeznek biztosítani ehhez.

Az előrejelzések szerint úgy tűnik, hogy január 20-ától egy hidegfront tör be az országba, így Eplényben –3 fok alá eshet az éjszakai hőmérséklet több mint nyolc napon át. 

Visegrád: jó reményeink vannak

Hasonlóakról adott hírt a visegrádi Nagyvillám Sípálya a Facebook-oldalán. Január 12-ei posztjuk szerint az Alpok után már a szlovák hegyekben is havazik, és aznap a Börzsöny tetején is hullott a hó. „Azt hiszem, jó reményeink vannak” – fogalmazott Gutbrod Rezső üzemeltető. Az időjárás-jelentés szerint a január 21–22-ei hétvégén hozzájuk is megérkezhet a havazás. A visegrádi pályán már december közepétől hóágyúztak, de az időjárás ellenük dolgozott. Lapunknak az üzemeltető elmondta: hogy megmaradjon a csúszásra alkalmas réteg, –3 fokra van szükség legalább 3 éjszakán át. A meteorológiai előrejelzés szerint ez január 24-től érkezhet meg hozzájuk.

Addig a műanyag pályán működik a síoktatás. Gutbrod Rezső lapunknak elmondta, hogy több mint 25 éve üzemelteti a sípályát, a mostani extrém meleg szokatlan ugyan, de nem példa nélküli.

A 90-es években már volt két olyan szezonunk, amikor egyáltalán nem tudtunk az időjárás miatt megnyitni

– emelte ki. Kérdésünkre azt is elárulta: ők is tapasztalták, hogy egyre nagyobb az igény a szánkópályára, ami a sípályától elkülönítve, a természetes hóellátottság függvényében használható. „Az elmúlt évek tapasztalataiból kiindulva ennek biztos működtetéséhez is hóágyúra lenne szükség, de egyelőre örülünk, ha a sípályát meg tudjuk nyitni” – fogalmazott. 

Mátraszentistván: nyitáskor azonnal jönnek

Mátraszentistván síparkja szerencsésebb helyzetben volt eddig, hisz ők a meghosszabbított téli szünetben is folyamatosan nyitva voltak – telt házzal. Azonban az extrém felmelegedés miatt január 9-én ők is felfüggesztették működésüket. A sípark szóvivője, Erbeszkorn Tamás elmondta, hogy tízévente két gyenge telük van. Ennek ellenére ők is bizakodóak: tavaly sem volt havas tél, ennek ellenére 107 nappal üzemeltek, ami az évtizedben abszolút rekordnak számít náluk. Ők akkor fognak ismét kinyitni, ha alacsony páratartalom mellett –4 fokos hőmérséklet lesz legalább 3-5 napig. Az előrejelzés szerint január 20-21-től lehet ilyen időjárásra számítani. Erbeszkorn Tamás – ahogy a legtöbb síközpont képviselője – óvatos a hosszú távú prognózisokat illetően.

A mérvadó számunkra az 5 napos meteorológiai jelentés, amivel már tudunk tervezni

– tette hozzá. Az időszakos zárások ellenére attól ő sem tart, hogy elszoknának a magyar síterepektől az emberek.

Ahogy megnyitunk, azonnal jönnek, még hétköznapokon sem üresek a sípályák. Az embereknek rettentően hiányzik a valódi tél, amit lassan már csak a hóágyúzott sícentrumok tudnak biztosítani

– emelte ki. Hozzátette: a mesterségesen, vízpermet által előállított hóréteg – szerkezetéből adódóan – jóval lassabban olvad. Hetekig is megmaradhat, hacsak nem jön ismét egy szokatlan mértékű felmelegedés. 

Sátoraljaújhely: a bob az új szánkó

Tóth Csaba Gábor, a Zemplén Kalandpark igazgatója már nem volt ennyire bizakodó. Az önkormányzati fenntartású sátoraljaújhelyi pálya üzemeltetését az egekbe szökött energiaárak is megnehezítették. A hegység magas, 80-90 százalékos páratartama miatt náluk 3-4 napig tartó alacsonyabb, –5 fokos hőmérsékletre lenne szükség, hogy síelésre alkalmas pályát alakítsanak ki. Az Időkép prognózisa szerint január 24-től ők is számíthatnak a kedvező időjárásra.

A négy évszakos üzemelést a kalandpark többi programlehetősége biztosítja. A több mint tízfokos téli időszak alatt, mondhatni, átálltunk a tavaszi működésre. Ez nagyjából annyit tesz, hogy a bobozás helyettesíti a szánkózást, valamint a túra, a mászófal és a kalandpark várja a látogatókat. Persze a síelés kiemelten fontos terület nálunk, azonban amíg nem alkalmas az idő a minőségi sípálya előállítására, addig ez a lehetőség értelemszerűen szünetel

– részletezte. Tóth Csaba Gábor elmondta, hogy az idei kedvezőtlen síszezonjuk ellenére a Covid-időszak alatt 35-40 százalékos forgalomnövekedést tapasztaltak. Sokan közülük azóta is visszajárnak hozzájuk. 

Hórezervátumként őrzik a telet

A 2021-ben elkészült magyarországi síturisztikai stratégia szerint a nagyjából 550 ezer magyar síelő egy évben összesen 100 milliárd forintot fordít erre a téli hobbira. Ha ennek csak egy százalékát itthon költik el, az is egymilliárdos pluszbevételt jelent a hazai gazdaság számára. Persze hóágyúk nélkül lehetetlen biztosítani az ideális, 70-80 napos üzemelést. A klasszikus telek eltűnésével pedig egyre inkább csak a sícentrumokban lesz lehetőség maradandó havat látni Magyarországon. Mivel a nyitvatartások az időjárás függvényében változnak, ezért az aktuális információkat illetően a síközpontok honlapját, illetve Facebook-oldalát érdemes az érdeklődőknek felkeresni.

(Borítókép: Az eplényi síaréna 2022. december 14-én. Fotó: Vasvári Tamás / MTI)