Elárasztotta a víz az aggteleki barlangot, harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el

Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el csütörtökön a Nógrád megyei Ipolytarnócon az Ipoly folyó vízszintemelkedése miatt, míg a Sajó áradása miatt több utat is le kellett zárni Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, később pedig a Aggteleki Nemzeti Parkból is árvizet jelentettek.

Az Aggteleki Nemzeti Park hivatalos Facebook-oldalán közölték, hogy az Aggteleki-karszton is extrém mennyiségű csapadék hullott, és a napokban további jelentős esőzésekre lehet számítani, ezért a kialakult barlangi árvízhelyzet miatt határozatlan ideig nem indítják a Vörös-tói középtúrát, de emiatt a Vass Imre-barlangtúra sem része jelenleg a téli túrájuknak.

A közösségi oldalukon több képet és videót is megosztottak arról, hogy a Baradla-barlangot előbb elárasztotta a víz, ami végül Jósvafőnél előtört a föld alól. De az árvíz a Tengerszem tavat is alaposan felduzzasztotta.

A talaj sem tudja befogadni a sok csapadékot

Az elmúlt napokban hullott csapadékot a talaj már nem tudja befogadni, így több folyón is komoly árhullám indult el, és az Alföldön egyre nagyobb területeken jelenik meg a belvíz a földeken – írta az Országos Meteorológiai Szolgálat csütörtökön közölt agrometeorológiai elemzésében.

A honlapjukon megjelent összefoglaló szerint múlt héten ismét sok, helyenként 50-70 milliméter eső hullott, a hetek óta tartó csapadékos idő miatt a középső országrészben többfelé az ilyenkor szokásos háromszorosa esett az elmúlt 30 napban. A sok eső hatására árhullámok indultak el elsősorban az északi országrész folyóin.

A talajok felső egyméteres rétege szinte országszerte telítetté vált, egyedül Sopron térségében hiányzik 90 milliméter körüli nedvesség a telítettséghez képest, azt a területet régóta kihagyja a csapadék. Hozzátették: a sok eső ilyen rövid idő alatt már nem tud a talaj mélyebb rétegeibe leszivárogni, így egyre nagyobb területen van belvíz az Alföldön, amit a növények nem viselnek el tartósan.

Az elemzés szerint januárban eddig alig egy-két éjszakán volt gyenge fagy az országban, többfelé egyáltalán nem, pedig ez szokott az év leghidegebb időszaka lenni. A tartósan enyhe idő azonban nem tesz jót a növényeknek, megzavarja a vegetációs ciklust, ráadásul hideg hiányában a kártevők és kórokozók sem ritkulnak.

Az elemzés szerint a következő egy hétben már közelíti az időjárás a januári átlagot, csökken a hőmérséklet, és az eső mellett hó is várható. A legtöbb csapadék a déli területeken valószínű, arrafelé újabb 20-30 milliméter is lehullhat. A belvizes területek kiterjedése tovább fog nőni, a vetések a vízborítást a lehűlő időben kissé jobban, de nem túl sokáig bírják majd. A hőmérséklet csökken, megjelennek az éjszakai fagyok, napközben pedig többnyire 0 és 5 fok között várható az értéke – írták.