Áradó folyók: utakat zártak le, családokat telepítettek ki
További Belföld cikkek
- Sulyok Tamás karácsonyi üzenete: Sose tekintsünk a másik magyarra ellenségként!
- Műtét közben tanul az új budapesti robotsebész, de egyedül mégsem operálhat
- „Megszólalt a Kicsi” – karácsonyi különkiadást kapott a Menczer–Magyar-csörte
- Padlógázzal ment szemben a forgalommal egy ámokfutó sofőr Szolnokon
- Három hónapos csecsemő halt meg Budapesten
Nemcsak szokatlanul enyhe időt, de rekordmennyiségű csapadékot is hozott a január. Az ország nagy részén tíz nap alatt már a január havi csapadékösszeg duplája lehullott, és következő napokban további esőzésekre lehet számítani. A nagy mennyiségű csapadékot pedig folyóink és tavaink és megérezték.
Az Országos Vízügyi Főigazgatóság térképe szerint több helyen is árvízvédelmi készültség van. A Sajón és a Tarnán a vízszint elérte a harmadfokú árvízvédelmi készültségi szintet. A Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében hömpölygő Sajó ki is lépett medréből, emiatt szerda este lezárták a Putnok és Sajóvelezd közötti mellékút mintegy 1,5 kilométeres szakaszát, majd csütörtök hajnalban a 26-os főút és Sajókaza közötti alsóbbrendű út egy kilométeres szakaszát is.
Harmadfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el csütörtökön a Nógrád vármegyei Ipolytarnócon is az Ipoly folyó kritikus vízszintemelkedése miatt, amely már lakóházakat is veszélyeztetett. A Magyar Máltai Szeretetszolgálat kommunikációs vezetője arról tájékoztatta az MTI-t, hogy egy hattagú családnak a folyó áradása miatt el kellett hagynia az otthonát Ipolytarnócon, akiket a karitatív szervezet fogadta be.
A kitelepítésekről folyóparti bejáráson döntött a település vezetése, mielőtt az emelkedő víz elérte volna a falu szélén álló házakat. Az érintett háztartások lakói többnyire rokonaikhoz költöztek. Romhányi Tamás kitért arra is, hogy az ugyancsak Nógrád vármegyei Litkén a település melletti domboldalról lezúduló víz sártengerré változtatott egy földutat, amelynek végén lakóházak állnak. Az intenzív esőre tekintettel a szeretetszolgálat bevitte a településre, és családoknál helyezte el az érintett épületekben tartózkodó két idős embert, mielőtt az út teljesen járhatatlanná vált volna.
A Szuha patak áradása miatt teljes szélességében lezárták a 21-es főútról Csécsére vezető utat is, amely járhatatlanná vált. Buda Gábor, a rendőr-főkapitányság megbízott sajtószóvivője az MTI-vel közölte, hogy a napok óta tartó esőzés miatt megáradt a Szuha patak, a vize kifolyt az úttestre, ezért a 21-es számú főút és Csécse község között lévő 2127-es számú összekötő utat bizonytalan ideig lezárták.
Még több folyó indulhat áradásnak
De gyorsan emelkedik a vízszint a Zagyván is, amely mentén több helyen van másod- és elsőfokú készültség. A heves esőzés a kisebb patakokat sem kímélte. Az Időkép beszámolója szerint a borsodi Jósva-patak, valamint a Ménes-patak is kilépett medréből. Utóbbi Szögligeten annyira eluralkodott, hogy homokzsákokkal kellett védekezni a víz ellen.
A következő napokban várható további esőzések miatt még több folyónk indulhat áradásnak, árhullám vonulhat le többek között a Tiszán, a Hernádon, a Túron, a Szamoson, a Krasznán és a Körösökön is.
Extrém mennyiségű csapadék hullott az Aggteleki-karszton is, elárasztva a Baradla-barlangot vízzel, amely végül Jósvafőnél előtört a föld alól. De az árvíz alaposan felduzzasztotta a Tengerszem-tavat is. A kialakult barlangi árvízhelyzet miatt azonban több túrát is elhalasztottak: határozatlan ideig nem indítják a Vörös-tói középtúrát, de a Vass Imre-barlangtúra sem része jelenleg a téli túrájuknak.
A belvíz is problémát okoz
Az elmúlt napokban hullott csapadékot a talaj már nem tudja befogadni, így több folyón is komoly árhullám indult el, és az Alföldön egyre nagyobb területeken jelenik meg a belvíz a földeken. A talajok felső, egyméteres rétege szinte országszerte telítetté vált, egyedül Sopron térségében hiányzik 90 milliméter körüli nedvesség a telítettséghez képest, azt a területet régóta kihagyja a csapadék.
A sok eső ilyen rövid idő alatt azonban már nem tud a talaj mélyebb rétegeibe leszivárogni, így egyre nagyobb területen van belvíz az Alföldön, amit a növények nem viselnek el tartósan. Az Országos Meteorológiai Szolgálat agrometeorológiai elemzése szerint a következő egy hétben csökkenni kezd a hőmérséklet, míg a belvizes területek kiterjedése tovább fog nőni, a vetések a vízborítást a lehűlő időben kissé jobban, de nem túl sokáig bírják majd.
(Borítókép: A megáradt Ipoly által elárasztott Rákóczi út Ipolytarnócon 2023. január 19-én. Fotó: Komka Péter / MTI)