Döntő pillanathoz érkeztek a magyar diákok
További Belföld cikkek
- Pert vesztett az Index ellen, ezért még fizetnie is kell a Bajnai-féle DatAdat-csoportnak
- Magyar Péterék feljelentik a Tisza Párt önkéntesét
- Új generációs e-sorsjeggyel rukkolt elő a Szerencsejáték péntek 13-án
- Nem engedték fellépni Pottyondy Edinát a pilisvörösvári művelődési házban
- „Baleseti helyszínelő vagyok, világos?” – videón Delhusa Gjon parkolási balhéja
- Délelőtt 10-kor elkezdődött a 2023-as középiskolai központi felvételi.
- Több mint 71 ezer diák tölti ki a tesztet magyarból és matematikából.
- A középiskolai írásbeli felvételi vizsgát két tantárgyból szervezik meg: magyarból és matematikából. Mindkét teszt tíz-tíz feladatból áll, amelyet 45-45 perc alatt kell megoldaniuk a diákoknak.
- A két vizsga között 15 perces szünetet tartanak az iskolák.
Összesen háromféle feladatsort kapnak a vizsgát megszervező iskolák. Egyet a nyolcadikosoknak, egyet a hatodikosoknak, egyet a negyedikeseknek. A teszt azonban országosan egységes, korosztályonként minden diák ugyanazokat a feladatokat oldja meg, függetlenül attól, hogy később gimnáziumba, szakgimnáziumba vagy technikumba jelentkezik.
A gimnáziumok, a technikumok és a szakgimnáziumok háromféleképpen kalkulálhatnak a jelentkezők pontjaival:
- vagy csak az általános iskolai jegyeket,
- vagy az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi vizsga eredményét,
- vagy az általános iskolai eredményeket, a központi írásbeli és az intézmény saját szóbelijén szerzett pontszámot veszik figyelembe.
A diákok összpontszámának legalább felét a központi írásbeli felvételi vizsga eredményének kell adnia. Nyilván csak azokban a középiskolákban, amelyek kötelezővé tették a jelentkezők számára a vizsga megírását.
Igazságtalan a rendszer
Az Oktatási Hivatal adatai alapján 56 ezer nyolcadikos, 9100 hatodikos és több mint 6000 negyedikes vizsgázik. Ők az ország 541 pontján írják majd meg a tesztet magyarból és matematikából.
Radó Péter oktatáskutató szerint a magyar középiskolai felvételi rendszer nem igazságos.
Akkor lenne az, ha előre lehetne tudni, milyenek a követelmények, és az általános iskolák fel is tudnák készíteni a gyerekeket erre a megmérettetésre. De még akkor sem csökkentené azokat az elképesztő különbségeket, amelyek az alacsony és a magas státuszú gyerekek teljesítménye között van
– mondja Radó Péter az Eduline oldalán.
A szakember szerint a jelenleginél mindenképpen jobb megoldás lenne egy olyan általános iskolai záróvizsga, amelyet minden diáknak le kellene tennie, de amelynek a követelményei nyilvánosak, megismerhetők lennének.
(Borítókép: Magyar nyelvi feladatlap a központi felvételin 2013. január 18-án. Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI)