Igaz-e, hogy sokan halnak meg a koronavírus-oltásoktól Magyarországon?

Az elmúlt hónapokban a közösségi médiában egyre több olyan feltételezés terjedt el, miszerint sokan a koronavírus-védőoltások miatt halhattak meg. E híreszteléseket már csak azért is érdemes fenntartásokkal kezelni, mert a téli járványok idején eleve több haláleset történik, és általános jelenség, hogy az év végi és az év eleji időszakban magasabb az elhunyt idősek száma, mint a többi hónapban. 

A Portfolio most a hivatalos statisztikai adatok alapján nézte meg, hogy valóban megnőtt-e a halálozások aránya Magyarországon azóta, hogy az emberek elkezdték felvenni a koronavírus-oltást. A statisztikai adatokból kiderült, hogy a járvány 2020. tavaszi megjelenése még az erős lezárások miatt nem okozott súlyos helyzetet, az őszi hullámban viszont már a szokásoshoz képest jóval több halálozás történt.

Ugyanez volt a helyzet 2021-ben is, amikor két nagy járványhullám okozta sok magyar ember halálát. Abban az évben volt olyan időszak,

2022-től kezdve már azt érdemes megvizsgálni, hogy az átoltottsági statisztikák, illetve a járványszerű megbetegedések mérséklődésének ismeretében hogyan alakultak a halálozási számok. Egyesek azt híresztelik, hogy a vakcinák elterjedése miatt sok ember hal meg Magyarországon – a statisztika azonban meghazudtolja őket: a KSH adatai szerint 2022-ben jóval kisebb volt a haláleseteket száma, mint az előző két évben. 

A koronavírus-járvány végével a halálozások száma gyakorlatilag a pandémia előtti időszak szintjére esett vissza, és nem lehet azt látni, hogy számottevően nőtt volna a 2020 előtti évekhez képest se. Mint a Portfolio írja az elemzésében, mindebből az látszik, hogy 

Tehát míg a koronavírus-járványban rengetegen meghaltak, a védőoltások esetében nem látható ilyen tendencia, egyetlen hiteles kimutatás sem erősíti meg az erre irányuló feltételezéseket.

Minimális többlethalálozás volt tavaly, de nem az oltások miatt 

Az elemzés azt sem rejtette véka alá, hogy 2022-ben 3,5 százalékkal haltak meg többen, mint a pandémia előtti öt évben átlagosan. Ez a növekedés semmiképp sem mondható kiemelkedőnek, ráadásul a halálozási többlet az év második felére koncentrálódik – azon belül is leginkább egy hónapra.

Az Eurostat számításai szerint novemberben havi szinten 7 százalék körüli volt a magyar többlethalálozás (ez a szám egyébként pontosan megfelel az uniós szintén mért többlethalálozási átlagnak is). Az viszont kizárható, hogy ez a minimális novemberi többlethalálozás az oltásokkal lenne összefüggésben, ehelyett két másik tényező okozhatta: 

• Novemberben a koronavírusszámok viszonylag kedvezőtlenül alakultak, és volt, hogy hetente 30-40 ember is meghalt a fertőzésben Magyarországon;
• Ráadásul a mostani járványszezonban több vírus egyszerre van jelen (korona-, influenza-, óriássejtes RSV-vírus), ami az átlagosnál sokkal erősebb járványhelyzetet jelent.

A Nemzeti Népegészségügyi Központ szintén arról tájékoztatott az előző év végén, hogy egyre többen fordultak orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A korábbi években a járvány elleni védekezés miatt jóval kevesebb vírussal találkozott az emberi szervezet, így azok most könnyebben okozhatnak súlyosabb szövődményeket.

Összegzésképpen tehát az derül ki az elemzésből, hogy

Vagyis nincs valóságalapjuk azoknak a híreszteléseknek, melyek szerint a védőoltások tömeges halálozásokat okoznak.