Továbbra is magas készültségben a magyar légierő

„A Magyar Honvédségnek minden eshetőségre föl kell készülnie, és föl is van készülve arra, hogy Magyarország határait és a magyar emberek biztonságát garantálja” – jelentette ki a honvédelmi miniszter, hozzátéve, hogy a hadsereg a keleti határokat folyamatosan a megfelelő módon figyeli és készenlétben áll, valamint

Szalay-Bobrovniczky Kristóf a magyar hadsereg átalakításával kapcsolatban kiemelte, hogy az állományban megkezdődött a fiatalítás annak érdekében, hogy a haderő fizikailag fitt, szellemileg, erkölcsileg dinamikus, felkészült katonákból álljon. Mint fogalmazott, a változás nem olyan mértékű, hogy ez a magyar haderő NATO-alkalmazhatóságát bármilyen tekintetben érintené.

„Sőt azt javítja, hiszen a harckészség növelése végső soron a célunk vele. Magyarország a NATO-nak elkötelezett és megbecsült tagja. Magyarország számos területen jól teljesít a NATO-ban, amit minden fórumon visszaigazolnak” – tette hozzá.

A magyar haderő költségvetését illetően – amit GDP-arányosan szoktak a bűvös 2 százalékhoz mérni – megjegyezte, „ebben az évben elérjük a 2 százalékot vagy annak nagyon közelében leszünk”. A honvédelmi miniszter ezt korszakhatárnak nevezte, ugyanis „nagyon messziről indultunk”.

Mint mondta, ez egy NATO-ajánlás, amelyen belül 20 százaléknyi részt eszközbeszerzésre ajánlott fordítani, amelyet azokban az években, amikor nagy eszközbeszerzések vannak itthon, bőven túllépünk.

Honvédelmi fejlesztések

A honvédelmi fejlesztésekkel kapcsolatban megjegyezte, hogy

Magyarországon van 12 Leopard, ez egy német gyártmányú, nagyon modern harckocsi. Ennek egy továbbfejlesztett változatából fog érkezni további 45 darab a következő években, tehát a harckocsiképességünk jelentős lesz, és ezzel is visszaépül egy, a 2010-es évek elejére egy teljesen leépített képesség.

A Leopard harckocsik mellett több száz Lynx, azaz Hiúz érkezik, amely egy páncélozott harcjármű. Továbbá megjelennek a PzH–2000-es önjáró lövegek, melyek „civil nyelven szólva olyan nagy ágyúk, amit egy harckocsiszerű lánctalpas eszköz juttat abba a pozícióba, ahonnan neki tüzelnie kell”.

Szalay-Bobrovniczky Kristóf az InfoRádió Aréna című műsorában arról is beszélt, hogy radarok és rakéták segítségével az izraeli vaskupolarendszer egyik rétege épül ki Magyarországon, „amelyek együttműködéséből keletkezik egy olyan légvédelmi rendszer, ami vaskupolaként működik az ország fölött”. Ezek az eszközök idén és jövőre érkeznek, tehát a kiépítés utolsó fázisában vagyunk.

Svédország és Finnország NATO-csatlakozásával kapcsolatban elmondta, „biztosan nem Magyarország lesz az utolsó, aki ezt a ratifikációt elvégzi, biztosan nem kell egyik nemzetnek sem Magyarországra várni, és ezt látjuk is, hogy így van”.

(Borítókép: Szalay-Bobrovniczky Kristóf 2022. december 15-én. Fotó: Bodnár Boglárka / MTI)