Ennek nem fognak örülni a társasházak lakói

Ha a társasházak meg akarják őrizni a pénzük reálértékét, akkor emelni kell a közös költségeken

– mondta az Index kérdésére Molnár Sándor, a Magyar Társasházkezelők Országos Szakmai Szövetségének főtitkára, gyakorló közös képviselő. A közös költség elemei közé tartozik

• az áramdíj, a vízdíj, a szemétdíj, a takarítás, a biztosítás, valamint a felújítási alap és a karbantartás is.

Emellett sok házban van kertész, gondnok, valamint lift is üzemel. Ezekből a tételekből csak a víz és a szemét díjának összege nem emelkedett.

Mennyi az annyi?

A főtitkár az áramdíjat összetett kérdésnek nevezte, mert a kisebb házak, ahol nincs lift, beleférhetnek a kedvezményes árba, máshol viszont drasztikus az áramszámlán látott összeg növekedése. Például egy 130 lakásos társasházban, kettő lifttel, teremgarázzsal, megduplázódott az áramszámla.

Molnár Sándor arra is felhívta a figyelmünket, hogy sok takarító, karbantartó, kertész vagy gondnok katás vállalkozóként dolgozott, az adózási forma módosítása után viszont nem számlázhatnak társasházaknak, a vállalkozási forma megváltoztatását követően árakat kellett emelniük. A karbantartások anyagárai is emelkednek, amivel szintén tovább drágul egy-egy szükséges javítás. Ráadásul a vállalkozók a benzinárat, és ha van, akkor a telephely energiaköltségeit is megpróbálják beépíteni az árakba.

A közös költségen belüli biztosítási tétel is emelkedik, a főtitkár részletezte, hogy indexálnak a biztosítók, sőt, azokban az esetekben, ahol a kárhányad meghaladta a befizetett biztosítási díjat, drasztikus emelést hajtottak végre, vagy felmondták a biztosítást.

További szempont, hogy a közös képviseleteknek a fizetéseken is emelniük kell az infláció, valamint a minimálbér emelése miatt.

Plusz 20-30 százalék

Molnár Sándor úgy látja, hogy

a közös költség 20-30 százalékos emelésére van szükség. Ha ezt nem lépi meg egy társasház, erodálja a meglévő megtakarítását, vagy az épületre fordítható kerete lesz kevesebb.

Ha a felújítási alapból tömködik be a mindennapi működtetéshez szükséges lyukakat, akkor romlik az épületek állapota, elmaradnak a felújítások, „megáll az élet, ami nem lehet cél”. Vannak olyan extrém helyzetek is, amikor nagy lakásokat fűtenek kevés régi kazánnal, ezeknél a gázdíj drasztikusan emelkedett.

Molnár Sándor azt is világossá tette, hogy a költségeken spórolni nem lehet, nem állíthatják le a liftet, nem kapcsolhatják le a világítást, ráadásul lassan semmilyen forrás nem áll a társasházak rendelkezésére, az önkormányzati pályázatok is olyan irányba mennek, hogy csak kamatmentes kölcsönt biztosítanak.

Molnár Sándor aláhúzta: „Nem plusz 3 ezer forint lesz az oka annak, ha valaki nem fizet. Ha a társasházkezelő értelmesen elmagyarázza a tulajdonosoknak, akkor megértik, hogy a saját érdekük is az épület fejlesztése. Ahol eddig odafigyeltek erre, ott jó a fizetési fegyelmezettség, de ha valaki elveszíti a munkahelyét, esetleg még törlesztőrészletet is kell fizetnie, nehéz helyzetbe kerül.”

(Borítókép: Balaton József / MTI)