Rusvai Miklós: egyszerre több vírusfajta is ágynak döntheti az embert

A Nemzeti Népegészségügyi Központ adatai szerint ismét emelkedett a légúti fertőzéses tünetekkel orvoshoz fordulók száma. 2023. január 16–22. között 185 400-an jelentkeztek ilyen panaszokkal, ami 14 800 fővel haladja meg az azt megelőző heti esetszámot, influenzaszerű megbetegedést 23 800 főnél feltételeztek, ami szintén meredek emelkedést mutat. 

„A klinikai tünetek alapján nehéz most megkülönböztetni, hogy az RSV, az influenza, az omikron vagy a húsz náthavírus egyike okozza a megbetegedést, ugyanis mindegyiknél előfordulhat gyengeség, hőemelkedés vagy láz, orrdugulás, orrfolyás, köhögés, tüsszögés, fej- és torokfájás, szemirritáció” – mondta az Indexnek a víruskutató. Rusvai Miklós azt is kiemelte, hogy az NNK által közölt számokat irányadónak kell tekinteni, mivel sokan még tünetekkel sem fordulnak orvoshoz, ezért valójában sokkal több influenzás vagy koronavírusos eredetű megbetegedés lehet. 

A Covid előtt is ennyi influenzás volt

A koronavírus-járványt megelőző év azonos időszakában, 2019. január 14–20. között 38 200 fő fordult orvoshoz influenzaszerű tünetekkel. A betegség akkori szezonjában 2018 negyvenedik és 2019 harmadik hete között 301 betegtől származó mintából 90 személynél mutattak ki influenzavírust a hatóság mikrobiológiai laborjában, húsz főnél pedig óriássejtes vírust azonosítottak. Ehhez képest a jelenlegi influenzaszezon azonos időszakában, 2022 40. és 2023 3. hete között ötször annyi mintavétel történt, összesen 1518 vizsgálati anyagot dolgoztak fel, amiből 126-nál influenzát, 122-nél RSV-t és 217 főnél Covid–19-fertőzést azonosítottak. A közölt adatokból egyértelműen látszik, hogy nincs több influenzás megbetegedés, mint máskor, csak nagyobb a vírusrepertoár a SARS-CoV-2 megjelenésével, de annak idején is közel ennyi fertőzést okozott az RSV is. 

Kikopott az immunmemóriánk

„A koronavírus megjelenése óta jobban figyelünk a vírusokra, a légúti fertőzések tüneteire, amik most intenzívebben jelentkezhetnek azzal, hogy a járványügyi korlátozások, izoláció, maszkhasználat miatt kevésbé találkoztunk velük, ezért megkopott az adott kórokozóhoz kapcsolódó immunmemóriánk” – értékelt a járványtani professzor. 

Rusvai Miklós elmondása szerint ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy míg valaki korábban tünetmentesen vagy enyhébb tünetekkel jutott túl a náthán, annál most akár lázzal és többnapos megbetegedéssel jelentkezhet a betegség.

Az, hogy egy vírus kit mennyire betegít meg, nagyban függ az aktuális egészségi állapotától is.

Az influenzaszerű megbetegedéseket legnagyobb arányban, 35 százalékban – korábban és most is – 15 év alatti gyermekeknél diagnosztizálták, az életkor előrehaladtával korcsoportonként csökken az előfordulás, a 60 év felettieknél 10,8 százalékra. Ezt a szakértő azzal magyarázta, hogy minél többet találkozik a szervezetünk a fertőzéssel, annál inkább felvértezi magát ellene, valamint az időseknél az influenza elleni ingyenes oltás szerepe is közrejátszik abban, hogy kisebb arányban jelentkezik náluk a megbetegedés.

A kisgyermekek többet vannak közösségben, a higiéniai szokásokat még nem sajátították el megfelelően, és szervezetük nem találkozott a vírussal, ami így nagyobb arányban betegíti meg őket. „Ahhoz, hogy legyen valamiféle alapimmunitásunk, tíz éven belül valamilyen formában kell találkoznunk a vírussal, vagy fertőzés, vagy oltás formájában” – fejtette ki Rusvai Miklós. 

Több fertőzés is egyszerre támadhat

A szakértő ezzel is indokolta, hogy a hármas járványhoz képest nincsenek többen kórházban, mint a koronavírus megjelenése előtti influenzaszezonban. „A koronavírust illetően szerencsénk van azzal, hogy már szinte náthává szelídült a vírus, a korábbi variánsok ugyanúgy a tüdőt támadták, mint az RSV vagy az influenza, az omikron enyhébb, elsősorban felső légúti tüneteket vált ki” – ismertette. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a tridémia alatt egyszerre több vírussal is megfertőződhetünk, emlékeztetett a tavaly ilyenkori úgynevezett flurona megjelenésére, ami a koronavírus és az influenza keresztfertőzéséből alakult ki. 

A hármas, RSV–Covid–influenza vírusfertőzés is előfordulhat elviekben, de ilyenről egyelőre nem hallottunk, nincs szakirodalmi adatunk, nem úgy, mint a fluronáról

– mondta a szakértő, aki hozzáfűzte, hogy nem okoz súlyosabb vagy eltérő tüneteket a kettős fertőzés. A két vírus nem keveredik, nem cserélik ki genetikai anyagukat, külön, de egyszerre is jelen lehetnek a szervezetben. 

Az NNK laborjában tavaly januárban már találtak olyan mintát is, amiben a koronavírus mellett RSV vagy adenovírus (nátha) is jelen volt. Rusvai Miklós elmondása szerint ez gyakrabban előfordul, mint gondolnánk, ugyanis a jelenleg járványos szinten terjedő vírusok hasonló tünetekkel jelentkeznek, együttes jelenlétüket pedig csak laborteszt tudná kimutatni. 

Ami bosszantóbb, hogy most az is előfordulhat, hogy egyik betegségből a másikba esünk, a legyengült immunrendszer ugyanis a felépülés időszakában kevésbé ellenálló az újabb kórokozóval szemben

– mutatott rá a víruskutató, aki szerint a közösségben való maszkhasználat jelenthet némi védelmet, de mivel az említett vírusok terjedésének legintenzívebb szakaszában vagyunk, nem meglepő, hogy sokan betegek most. Az influenzaoltást ugyan még lehet kérni a háziorvosnál, de 5-7 nap, mire kifejti a hatását.

Rusvai Miklós kitért arra is, hogy az eddigi statisztikákból arra lehet következtetni, hogy az influenzajárvány február elején tetőzhet, márciusra pedig meg is szűnhet. „A rizikócsoportba tartozók számára mind az omikron, mind az influenza elleni oltás felvétele továbbra is ajánlott, és náthaszerű panaszokkal ne látogassunk most RSV-fertőzéssel veszélyeztetett kisgyermekeseket” – tanácsolta. 

(Borítókép: Maszkot viselő nő 2020. április 1-jén Isztambulban. Fotó: Chris McGrath / Getty Images)