Állatkínzó vagyok, ha kövér a házi kedvencem?

„Magyarországon a kutyapopuláció hozzávetőleg 25-30 százaléka elhízott, az 5–11 éves kutyák 40-45 százaléka a normálisnál magasabb testsúlyú” – nyilatkozta az Indexnek Deim Zoltán igazságügyi állatorvos szakértő. A szegedi állatorvos szerint az elhízás a leggyakoribb – egyébként megelőzhető – betegség. A kutyákat és a macskákat akkor tekintjük túlsúlyosnak, ha testtömegük 10-20 százalékkal meghaladja ideális testsúlyukat. Elhízottnak minősülnek, amennyiben testtömegük legalább 20 százalékkal meghaladja az ideális testtömeget.

Dagi kedvencek az állatorvosi rendelőben

Deim Zoltán arra figyelmeztette az állattartókat, hogy a gondos és felelős gazdiknak meg kell érteniük, hogy kis kedvencük testsúlya a hosszú élettartam, az életminőség és a betegségek megelőzésének egyik legfontosabb tényezője. Szerinte jó, ha az állatorvos elvégez néhány mérést és meghatároz egy testállapotpontszámot (lásd keretes anyagunkat). Amikor az állattartók szembesülnek azzal, hogy kedvencük egyszerűen túlsúlyos vagy kövér, és komoly diétára van szüksége, a legtöbb gazdánál megjelenik a tagadás. Egyszerűen nem akarják tudomásul venni, hogy az általuk szeretett és a gondviselésük alatt lévő állat az ő hibájukból kerül ebbe az állapotba.

Ez nem személyes ügy! Ez a kedvenc jólétének alapja

– mondta az állatorvos, aki szerint rosszat tesz kisállatával az a gazdi, aki nem figyel kedvence egészségére, és túleteti.

Cukorbetegség és anyagcserezavarok

A törvény szerint állatkínzást követ el, aki olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza. Deim Zoltán szerint a hazai nyomozó hatóságok és jogalkalmazók eddig rendszerint olyan ügyekkel találkoztak, ahol állatok bántalmazása, éheztetése vagy szomjaztatása volt. Az állatorvos ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy de facto az elhízás is olyan bánásmód, ami maradandó egészségkárosodást és végső soron az állat pusztulását okozhatja. 

Deim Zoltán szerint egy kutyus egy-két nap alatt elpusztul, ha egy forró nyári időszakban oszlophoz kötik, és nem adnak neki vizet. A szomjhalál komoly szenvedéssel jár az állat számára. De mi van azzal a 15-16 kilós kutyával, amelyiknek normális körülmények között csupán 10 kilót kellene nyomnia? – tette fel a kérdést a doktor. Tapasztalata szerint ezeknél az állatoknál kis idő múlva megjelennek az elhízás okozta szervi problémák: cukorbetegség, ízületi betegségek, anyagcserezavarok és emésztési problémák.

Az igazságügyi állatorvos szakértő emlékeztetett arra, hogy az állatkínzás akár börtönbüntetéssel is büntethető. Deim doktor nem gondolja, hogy a felelőtlen gazdik rács mögé kerülnének, mert több jutalomfalatot és ételt adtak kedvencüknek, de a problémát komolyan kell venni.

Bírság, oktatás és eltiltás

„Az állattartónak a jó gazda gondosságával kell eljárnia” – nyilatkozta az Indexnek Vetter Szilvia. Az Állatorvostudományi Egyetem Állatvédelmi Jogi, Elemző- és Módszertani Központ vezetője szerint az állat számára olyan életkörülményeket kell biztosítani, amelyek megfelelők az állatnak, figyelembe véve a faját, fajtáját, korát, nemét és egészségi állapotát. Szerinte a túletetés jogi megítélése a konkrét esettől, körülményektől függően változik: egyértelműen minősülhet állatkínzásnak is.

Az 1998-as állatvédelmi törvényünk kimondja, hogy – többek között – állatkínzásnak minősül az a bánásmód, amely az állat egészségének károsodását okozhatja. Könnyen belátható, hogy a nem megfelelő táplálás okozhat egészségkárosodást, akkor is, ha éheztetik az állatot, de akkor is, ha „túletetik”. Vetter Szilvia szerint ha valóban megsértették az állatvédelmi szabályokat,

Mivel a túletetés egyértelműen fakadhat tudáshiányból, az állattartó felvilágosítása a megfelelő táplálásról meg is oldhatja a problémát. Súlyosabb esetekben az állat elkobzása és az állattartástól eltiltás is felmerülhet.

Kerüljük az önbíráskodást!

A jogász szerint nem kizárt a túletetés büntetőjogi minősítése sem. Amennyiben valaki gerinces állattal szemben indokolatlanul olyan bánásmódot alkalmaz, amely alkalmas arra, hogy az állat maradandó egészségkárosodását vagy pusztulását okozza, vétséget követ el, amely akár két évig tartó szabadságvesztéssel is büntethető. A bánásmód fogalmába a nem megfelelő takarmányozás egyértelműen beleérthető. Nehezebb kérdés annak értékelése, hogy vajon a túletetés mennyire veszélyes a társadalomra, hiszen ennek kimondása is feltétele annak, hogy egy bűncselekmény megállapítható legyen. Az éheztetés, elhanyagolás, vagyis a mulasztással elkövetett állatkínzás esetében könnyebb megállapítani a társadalomra veszélyességet, mint azt, amikor valaki – akár rosszul értelmezett szeretetből, gondoskodásból – túletetéssel sodorja veszélybe kedvencét. 

Vetter Szilvia szerint fontos, hogy az állatok állapotáról hiteles szakvéleményt az állatorvosok tudnak adni: a soványság vagy a túlsúly lehet egy – akár kezelés alatt álló – betegség következménye is. „Mindenképpen kerüljük az önbíráskodást, és forduljunk a hatóságokhoz!” – javasolta a jogász.

(Borítókép: Shutterstock)