Betegelégedettség-felmérés: nincs sokkal lemaradva az állami a magánellátástól

Az ezerfős reprezentatív felmérésben, az elmúlt fél évben a válaszadók az államit 100-ból 71-re, míg a magánellátást 84 pontra értékelték. A kérdések a hozzáférésre, az időpontfoglalásra, a kórelőzmények kikérdezésére, a fizikális vizsgálatra, az eredményközlésre, a biztonságérzetre, valamint a gyógyszerválasztásra vonatkoztak. A kiegészítő kérdéssorok a labor-, röntgen-, ultrahang-, CT-, MRI-diagnosztikára is kitértek. 

Elsősorban a fiatalabb és a tehetősebb réteg választja a privát egészségügyet. Érdekes, hogy a válaszadók szerint még mindig nem teljesen értik azt, amit az orvos mond: szerintük „rébuszokban beszélnek”. 30 százalékuk nyilatkozott úgy, mindegy, hogy tb-finanszírozott vagy térítéses szolgáltatásról van-e szó.

A résztvevők harmada vélte úgy, hogy a közegészségügyben figyelmetlenek voltak velük. Ugyanakkor a bizalmi indexük – a magyarok értékelése szerint – magas, szektortól függetlenül. Az állami ellátásban 84 százalék érezte úgy, hogy jó kezekben van. „Nem csoda, hisz az orvosok 90 százalékának van egy magánlába is”– fogalmazott Kirschner András, a Swiss Medical Zrt. ügyvezetője. 

Kincses Gyula, a MOK elnöke, most nyugalmazott egészségügyi szakemberként a kerekasztal-beszélgetésen hangsúlyozta: nem a kollégák szakmai kompetenciáival vagy az ellátás minőségével van a probléma, hanem a hozzáférhetőséggel. Pozitívnak értékelte, hogy a betegútmenedzsment szempontjából készítettek felmérést, amire 2018 óta nem volt példa Magyarországon. Szerinte rendszeresen lenne szüksége erre, mind a szakemberek, mind a páciensek számára. Mint említette, a felmérés alapján beigazolódott, hogy a magánellátást esetszintűként választják a betegek. 

Az előjegyzés alapján érkezők 40 százaléka a lefoglalt időponthoz képest 30 percnél is többet várakozott. 

Az átlagos orvos–beteg találkozó a magánellátásban 18 perc, az államiban 13 perc, a bőrgyógyászoknál 10 perc. Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász, a Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központjának dékánhelyettese szerint ez abból a szempontból jónak mondható, hogy a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő minimum 5 perces vizitkeretet ír elő. „Az adatok alapján úgy tűnt, mintha Németországban lennénk” – reflektált az állami szektorra vonatkozó minősítési értékekre.

Kirschner András kitért a magánegészségügyi járóbeteg-ellátás díjaira is. Mint mondta:

Ez a beteg számára a korábbi 25 ezer forintos átlagárról 30-33 ezer forintos költséget jelenthet alkalmanként. 

Rékassy Balázs egészségügyi szakmenedzsert szintén meglepték a közellátás jó eredményei, ugyanakkor kiemelte: egyértelműen látszódik eltolódás a magánszolgáltatók felé. Szerinte érdemes a közfinanszírozást újragondolni, elkerülve ezzel a magánszektor túlterheltségét. „A jelenlegi tendencia szerint a magánellátás felében egészségpénztárból vagy egészségbiztosításból térítik a díjakat”– árulta el Kirschner András, aki hozzátette: vidéken 90 százalékban saját zsebből kénytelenek ezeket kifizetni. 

Erdős Attila, a Prémium Egészségpénztár igazgatótanácsának elnöke azzal zárta a beszélgetést, hogy terveik szerint minden évben elkészítik a felmérést, így idősávosan lekövethető lesz az állami és a magánegészségügyi ellátás minőségének javulása. 

(Borítókép: Sinkó Eszter, Kirschner András, Rékassy Balázs, Váradi Péter és Kincses Gyula. Fotó: Kaszás Tamás / Index)