Sárgafejű juhok lepték el a Homokhátat

222186
2023.02.07. 18:20
Az elsőrendű cél a Kecskeméti Sárgafejű juhok törzskönyvezése. A fajta korábban is létezett, most ismét van szándék arra, hogy visszatelepüljön a Homokhátra. Hegedűs László kunbaracsi tenyésztő bízik a sikerben. Helyszíni riport a kunbaracsi Bacsó-tanyáról.

Hegedűs László úgy született, hogy az első perctől állatok vették körül az udvaron, az istállóban. Miután a genetika mellett a gyerekkor az, ami elsődlegesen meghatározza, milyen felnőtt válik belőlünk, egyáltalán nem volt kérdéses, hogy a kunbaracsi fiatalember útja Gödöllőre vezetett, a Szent István Egyetemre, hogy onnan hazatérve 2020-ban belevesse magát a Kecskeméti Sárgafejű juhok tenyésztésébe.

Az egész úgy kezdődött, hogy megláttam egy csapat legelő Kecskeméti Sárgafejű juhot, vásároltam belőle 

– mondja László. Azért ez egy kicsit bővebb kifejtést is érdemel.

Az előzménytörténet szerint Hegedűs László a nyári szüneteket elsősorban legeltetéssel töltötte. Az első juhok a gazdagságban a hortobágyi fekete rackák voltak, majd Móricgáton talált rá a Kecskeméti Sárgafejű juhokra, amely jelenleg nem elfogadott fajta, de a cél az, hogy azzá váljon. A fajtát jelenleg az erdélyi sárgafejű berkéhez sorolják törzskönyvileg, de László szerint igazából nem kötődnek azokhoz. Ez a kérdés olyannyira megindította a fantáziáját, hogy elhatározta:

Különálló fajtát alakítok ki a Kecskeméti Sárgafejű juhból.

Élet a Bacsó-tanyán

Az elhatározás önmagában még kevés, ezért László vásárolt néhány Kecskeméti Sárgafejű juhot, és miközben végezte a napi rutint – kihajtás, etetés, legeltetés, etetés, itatás, almozás –, volt ideje gondolkodni, milyen irányban induljon el.

A tenyésztés kicsit olyan, mint a minőségi borkészítés. Nem szabad a mennyiségre menni, hanem szigorú terv szerint illik haladni, hogy a minőség legyen az elsődleges. Nagyjából 70-80-ra tehető az állomány, ami a kívülállónak soknak tűnhet, a szakembernek viszont ez kevés. Jelenleg nem a meggazdagodás vágya lebeg elsősorban Hegedűs László előtt, ennyi állat nem is tart el egy családot.

Amikor először találkoztunk, akkor a Bacsó-tanyán egy nagyon lelkes komondor fogadott. Miután László engedett be minket, nem azzal foglalkozott, hogy egy kicsit megigazítsa a lábunkon a nadrágot, hanem némi bizonytalanságot követően bőszen barátkozni kezdett. A kutyáknak legendásan jó a memóriájuk, a kölyökkomondor azóta nagyot nőtt, és derekasan végzi a tanya őrzését, de ugyanolyan lelkesedéssel fogadna.

A pásztor élete egyhangúnak tűnhet, de az állattenyésztésben is nagy úr az időjárás. Nyáron a Homokháton az aszály miatt az állandó porfelhőtől alig lehetett látni, a legelőkön alig találtak ennivalót a jószágok, sokkal több takarmányt kellett elhasználni. László, ha néha eleredt az eső, nemhogy beállt volna a fedél alá, hanem kitette magát az éltető csapadéknak, és abban reménykedett, hátha még ennél is több jön.

A tanyán a kútban van víz, áram még nincs. Nem is kell.

Éjjel tizenegykor ledőlök, az egész napi munka után, hajnalban pedig már kelni kell. Azt a kis időt igyekszem alvással tölteni. Az első két évben csak nyaranta töltöttem kint az időm a tanyán, de most már megoldottam a fűtést is, és azóta gyakorlatilag itt élek

– mondja László.

Nincs beltenyészet

A Kecskeméti Sárgák jelenleg a Sárgafejű Berke törzskönyvbe tartoznak, mivel ennek a fajtának még nem rendezett az eredete és tenyésztése. Hegedűs László szerint ezek folyamatban vannak, de amíg nem tisztul ki a kép, Berke törzslapot kapnak ezek a juhok a törzstenyészetében.

Széles genetikájú juhokkal tudok dolgozni, ezért hiába kevés az állatállományom, kizárható a beltenyésztettség

– mondja a kunbaracsi tenyésztő.

Azért fontos a beltenyésztés elkerülése, hogy jó egészségi állapotú  és növekedési állatokat tudjon tenyészteni. László szerint az ő állományáét ez sem jelenleg, sem a jövőben nem fenyegeti ez a veszély. Első lépésben egységesíteni szeretné az állományát. Különböző vérvonalakat alakít ki. Ha sikerül legalább négy vérvonalat létrehozni a fajtán belül, akkor nem kell más tenyésztésben részt vevő állatokat bevonni, hanem – ahogy ő fogalmaz – udvaron belül folytatja a munkát.

Ha ezzel megvan, akkor az egyik vérvonalból való kossal fedeztet egy másikból való anyaállattal, így a variabilitás miatt elkerülhető a beltenyészet. A cél egy, a mai kor követelményeinek megfelelő állatállomány kialakítása. Szigorúan szűri a minőséget, csak a legkiválóbb tulajdonsággal rendelkező juhok maradnak a törzstenyészetben, hogy ők vigyék tovább a jó genetikai állományt. A többieket értékesíti, leginkább húsbárányként, hiszen a tejet már nem lehet jó áron eladni.

Az első hármas ikrek

Egyre többször hallja, ezért úgy gondolja, el is mondja: azért, mert egy birka sárga színű, vagy annak variánsa, attól még nem feltétlenül lesz Kecskeméti Sárgafejű juh.

Most lett ennek egy kis divatja, aztán látom, hogy lassan a fehér racka is itt-ott Kecskeméti Sárgafejűnek van aposztrofálva. Olyan ez, mint a Gidrán ló. Minden Gidrán sárga, de nem minden sárga ló Gidrán

– mondja Hegedűs László. 

A napokban megkezdődtek az ellések. A Bacsó-tanyán és a kétéves működés során most jöttek világra először hármas ikrek, akiket pótmamának kellett gondozásba vennie. Hegedűs László elmondta, zajlik egy pár kísérlet, amelyben a színgenetikát is vizsgálja, illetve a megfelelő keverési arányokat. 

A gyapjúfinomság alakulása is jól megfigyelhető

– teszi hozzá mosolyogva László.

Kecskeméti Sárgafejű juhok tenyésztésével Kunbaracson kívül Kecskemét környékén többen foglalkoznak. Valamennyiük közös szándéka az, hogy ismét törzskönyvezzék Magyarországon ezt a fajtát. Hegedűs László már látja az odavezető út végét közeledni, de még nem akarja elkiabálni.

(Borítókép: Szabó Réka / Index)



  • Hírek
  • Hírek