A Kúria döntött a légiutas-adó alkalmazásáról

Az MTI közölte, hogy a fővárosi kormányhivatal kezdeményezésére a Kúria végleges döntésének meghozataláig azonnali jogvédelem keretében megtiltotta a XVIII. kerületi önkormányzat által kivetett légiutas-adó alkalmazását.

Emlékeztettek arra: a kormányhivatal azért fordult a Kúriához, mert a Szaniszló Sándor (DK) vezette önkormányzat „a légiutas-adóról szóló rendelkezéseivel jogszabályellenes helyzetet teremtett, és azt a törvényességi felhívásban szabott határidőn belül nem szüntette meg, sőt jelezte, hogy alapvetően nem ért egyet a kormányhivatal álláspontjával”.

Budapest Főváros Kormányhivatala február 1-jén jelentette be, hogy a Kúriához fordult a légiutas-adó miatt. A kormányhivatal az önkormányzati rendelet kifogásolt rendelkezéseinek felülvizsgálatát és megsemmisítését, valamint azonnali jogvédelem keretében a rendelet alkalmazásának ideiglenes tilalmát kérte a Kúriától.

A kerületi önkormányzat vezette be

A XVIII. kerületi önkormányzat tavaly októberben döntött arról, hogy ez év január 1-jével új települési adót vezet be, ennek értelmében minden, 18 évesnél nem fiatalabb nem kerületi lakosnak, aki magánszemélyként és nem cég által utazik, ezer forintot kell fizetnie légi utazásonként.

A légiutas-adót a földi kiszolgálást végző gazdálkodó szervezet és a személyszállítást végző légi fuvarozó együtt szedi be.

A február 7-én született végzés szerint a Kúria önkormányzati tanácsa megállapította, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésére vonatkozó kérelem megalapozott. Úgy ítélte meg, hogy az ideiglenes alkalmazási tilalom elrendelésének elmaradása súlyosabb hátrányt okozna, mint az azonnali jogvédelem biztosítása.

Azt írták: az adó tárgyát képező légi utazási tevékenység folyamatos, annak következményeként számos magánszemély adóalanyt érint a január 1-jétől bevezetett adófizetési kötelezettség.

Ezzel együtt fennáll az adófizetésre és az adó beszedésére kötelezettek önkéntes jogkövetésének – a szabályozás végrehajthatóságának kifejtett hiányosságain alapuló – elnehezülése.

A bíróság szerint a hatályos szabályozás alkalmazásából fakadó jogkövetkezmények utólagos helyreállítása nem vagy csak aránytalan nehézségek árán lehetséges, annak elkerüléséhez jelentős közérdek fűződik, figyelemmel az érintett jogalanyok kiemelkedő számára is, ezért döntöttek az ügydöntő határozat közzétételét követő napig szóló ideiglenes alkalmazási tilalomról – áll a közleményben.

(Borítókép: Gorondy-Novák Edit / Index)